{"id":679,"date":"2022-02-26T09:07:45","date_gmt":"2022-02-26T09:07:45","guid":{"rendered":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=679"},"modified":"2022-05-28T17:08:59","modified_gmt":"2022-05-28T17:08:59","slug":"bevezetes-2","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=679","title":{"rendered":"Bevezet\u00e9s"},"content":{"rendered":"
\n \n
\n \n \n
\n \n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n \n
\n

BEVEZET\u00c9S<\/span> <\/strong><\/h1>\n

 <\/em>\u201eHeves v\u00e1rmegye ezred\u00e9ves m\u00faltja, t\u00f6rt\u00e9nete, a haza orsz\u00e1gos esem\u00e9nyeinek oszt\u00e1lyosa, j\u00f3 \u00e9s balszerencs\u00e9j\u00e9nek t\u00fckre…”<\/em>\n [1]<\/em><\/strong><\/a> Ugyanezt a mondatot vonatkoztathatjuk Heves megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak mintegy k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re is, amely lek\u00e9pezi az alf\u00f6ldi zsid\u00f3s\u00e1g sors\u00e1t, betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t, beilleszked\u00e9s\u00e9t, majd ki\u0171zet\u00e9s\u00e9t Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l. A Holocaust el\u0151tt az \u00e9szakkeleti megy\u00e9k j\u00f3val nagyobb, a dun\u00e1nt\u00fali megy\u00e9k kevesebb zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9ggel rendelkeztek. Mondhatjuk teh\u00e1t, hogy a megye a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek szempontj\u00e1b\u00f3l nagys\u00e1grendileg \u00e9s egy\u00e9b vonatkoz\u00e1sban is \u00e1tlagos volt.
  Magyarorsz\u00e1g \u00fajkori t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a t\u00f6meges zsid\u00f3 beteleped\u00e9s a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re nagyobb r\u00e9szt v\u00e9gbe is ment.<\/span>\n [2]<\/a> A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n az orsz\u00e1g nyugati vid\u00e9keire els\u0151sorban Cseh- \u00e9s Morvaorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkeztek zsid\u00f3k. 1772-t\u0151l Lengyelorsz\u00e1g els\u0151, majd tov\u00e1bbi feloszt\u00e1sai ut\u00e1n a nagyon szeg\u00e9ny \u00e9s nagyon sok zsid\u00f3 lakossal rendelkez\u0151, a Habsburg Birodalomhoz \u00fajonnan ker\u00fclt gal\u00edciai ter\u00fcletekr\u0151l a j\u00f3val szeg\u00e9nyebb, f\u0151k\u00e9nt h\u00e1zal\u00f3keresked\u00e9ssel \u00e9s szeszf\u0151z\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 zsid\u00f3k telepedtek le, els\u0151sorban az \u0151ket befogad\u00f3 f\u00f6ldesurak birtokain. A nyugatr\u00f3l \u00e9s a keletr\u0151l betelepedett zsid\u00f3s\u00e1g k\u00e9t mer\u0151ben elt\u00e9r\u0151 vagyoni helyzet\u0171, kultur\u00e1lisan \u00e9s mentalit\u00e1s\u00e1ban is eg\u00e9szen m\u00e1s t\u00edpust testes\u00edtett meg, amelyek k\u00e9s\u0151bb, az asszimil\u00e1ci\u00f3 korszak\u00e1ban l\u00e1tv\u00e1nyosan elt\u00e9r\u0151 p\u00e1ly\u00e1kat futottak be. Mik\u00e9nt az elz\u00e1szi, a Rajna-vid\u00e9ki, vagy a poroszorsz\u00e1gi zsid\u00f3k, a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig a magyarorsz\u00e1giak is egy idegen nemzeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjaik\u00e9nt \u00e9ltek, mint k\u00fcls\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st nem \u00e9lvez\u0151 bev\u00e1ndorl\u00f3k, akiket ad\u00f3alanyokk\u00e9nt bizonyos f\u00f6ldes\u00fari v\u00e9delem \u00e9s az \u0151slakoss\u00e1g t\u00fcrelme vett k\u00f6r\u00fcl. El\u0151sz\u00f6r a merkantilista gazdas\u00e1got meghonos\u00edt\u00f3 nagybirtokos arisztokr\u00e1cia j\u00f6tt r\u00e1 a zsid\u00f3 keresked\u0151k hasznoss\u00e1g\u00e1ra, majd a kisebb birtokosok is. Cser\u00e9be a birtokosoknak fizetett s\u00falyos v\u00e9delmi ad\u00f3k\u00e9rt a zsid\u00f3k szabadon kereskedhettek, haszonb\u00e9rbe vehettek f\u00f6ldeket, sz\u0151l\u0151ket, az italm\u00e9r\u00e9s, \u00e9s egy\u00e9b b\u00e9rletek jog\u00e1t.
  A leteleped\u00e9s els\u0151 helysz\u00ednei az orsz\u00e1g \u00e9szakkeleti megy\u00e9i voltak, ahonnan fokozatosan h\u00faz\u00f3dtak be az orsz\u00e1g k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9szei fel\u00e9. L\u00e9leksz\u00e1muk a Dun\u00e1nt\u00falon j\u00f3val kisebb maradt, a beteleped\u00e9s els\u0151 sz\u00ednterein, a Felvid\u00e9ken, illetve M\u00e1ramaros, Szabolcs-Szatm\u00e1r-Bereg v\u00e1rmegy\u00e9kben eg\u00e9szen a Holocaustig j\u00f3val nagyobb ar\u00e1nyban \u00e9ltek. Az els\u0151, harminc v\u00e1rmegy\u00e9re terjed\u0151 \u00f6ssze\u00edr\u00e1s 1735-38-ban m\u00e9g 11.621, II. J\u00f3zsef idej\u00e9n 1787-ben 80.775 f\u0151, 1840-ben 238.848 f\u0151, a lakoss\u00e1g 2,6 %-a, 1869-ben 542.279 f\u0151, 4,0 %-a, 1910 911.227, 5,0 %, 1920 473.355 f\u0151, 5,9 %, 1941 725.007 4,9 %, 1949 133862 1,5 % volt a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3 lakoss\u00e1g l\u00e9leksz\u00e1ma \u00e9s az eg\u00e9sz lakoss\u00e1ghoz sz\u00e1m\u00edtott ar\u00e1nya sz\u00e1zal\u00e9kban.<\/span>\n [3]<\/a> A nagyobb ar\u00e1ny\u00fa beteleped\u00e9s a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ig megt\u00f6rt\u00e9nt, a nagyar\u00e1ny\u00fa l\u00e9leksz\u00e1m n\u00f6veked\u00e9s legf\u0151bb forr\u00e1sa ett\u0151l kezdve m\u00e1r a magas term\u00e9kenys\u00e9g, a kereszt\u00e9ny lakoss\u00e1gn\u00e1l kisebb hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1ny, amely a sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban a negat\u00edv v\u00e1ndorl\u00e1si k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zetet is nemhogy kiegyenl\u00edti, de alaposan fel\u00fclm\u00falja. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt fordul negat\u00edvra a term\u00e9szetes szaporod\u00e1s, amelynek legf\u0151bb oka a hazai zsid\u00f3s\u00e1g magas urbaniz\u00e1lts\u00e1ga. A l\u00e9tsz\u00e1m elt\u00e9r\u00e9s mellett a sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny mutatja, hogy a Trianon ut\u00e1n k\u00e9tharmad\u00e1ra zsugorodott orsz\u00e1gban mennyi maradt a zsid\u00f3s\u00e1g sz\u00e1ma \u00e9s ar\u00e1nya. A Gal\u00edci\u00e1b\u00f3l beteleped\u0151k h\u00e1zal\u00f3k \u00e9s p\u00e1linkaf\u0151z\u0151k folytatt\u00e1k eredeti mesters\u00e9get, majd fokozatosan letelepedtek, boltokat nyitottak, kocsm\u00e1kat b\u00e9reltek; r\u00e9szt k\u00e9rtek az ipari tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l is, a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak gabonakonjunkt\u00far\u00e1ja, majd a szabads\u00e1gharc ut\u00e1ni id\u0151szak gabonakereskedelme egy v\u00e1llalkoz\u00f3 kedv\u0171 term\u00e9nykeresked\u0151i r\u00e9teg sz\u00e1m\u00e1ra a meggazdagod\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t rejtette. \u201e<\/span>\n A zsid\u00f3k \u00f3haja, hogy kil\u00e9pjenek k\u00f6z\u00e9pkori elz\u00e1rts\u00e1gukb\u00f3l, tal\u00e1lkozott a t\u00e1rsadalmak kultur\u00e1lis egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s\u00e9re, a vall\u00e1si v\u00e1laszfalak lebont\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos civiliz\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9ssel.”<\/em>\n [4]<\/em><\/strong><\/a> <\/em>A felvil\u00e1gosod\u00e1s idej\u00e9n vet\u0151d\u00f6tt fel a nyugat-eur\u00f3pai zsid\u00f3s\u00e1g emancip\u00e1ci\u00f3ja. A nagy gondolkod\u00f3k v\u00e9lem\u00e9nye er\u0151sen megoszlott e tekintetben, Voltaire, Holbach, Diderot p\u00e9ld\u00e1ul ugyan\u00fagy k\u00fczd\u00f6tt vall\u00e1sos zsid\u00f3k ellen, mint minden m\u00e1s k\u00f6z\u00e9pkori vall\u00e1si babona \u00e9s a katolikus kl\u00e9rus ellen. Angli\u00e1ban Maculay, N\u00e9metorsz\u00e1gban Gotthold Efraim Lessing, Immanuel Kant \u00e9s Christian Wilhelm von Dohm a legnevesebb k\u00e9pvisel\u0151i annak a n\u00e9zetnek, hogy nevel\u00e9ssel \u00e9s az egyenl\u0151 emberi jogok megad\u00e1s\u00e1val meg lehet v\u00e1ltoztatni a zsid\u00f3s\u00e1g k\u00e1rhoztatott szok\u00e1sait \u00e9s erk\u00f6lcseit.
  Az egyes t\u00e1rsadalmakba val\u00f3 integr\u00e1l\u00f3d\u00e1sba k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 volt alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171, az egyik oldalon a befogad\u00e1si k\u00e9szs\u00e9g, a m\u00e1sik oldalon az asszimil\u00e1ci\u00f3s hajlam. Az ut\u00f3bbbi a zsid\u00f3 felvil\u00e1gosod\u00e1s, a haszkala Moses Mendelssohn tev\u00e9kenys\u00e9ge nyom\u00e1n Berlinb\u0151l indult ki, c\u00e9lja a zsid\u00f3 nemzet meg\u00faj\u00edt\u00e1sa, a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalomba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9s \u00fatj\u00e1n. A befogad\u00f3 t\u00e1rsadalmak r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a zsid\u00f3s\u00e1g felad\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjeit k\u00f6vetelt\u00e9k, a vall\u00e1si, nyelvi, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9si, \u00e9tkez\u00e9si szok\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 felad\u00e1s\u00e1t, a kikeresztelked\u00e9s volt a felvil\u00e1gosod\u00e1sig az egyetlen elfogadhat\u00f3 v\u00e1ltoztat\u00e1s, k\u00e9s\u0151bb a felvil\u00e1gosod\u00e1s befogad\u00e1st hirdet\u0151 nagy gondolkod\u00f3i nyom\u00e1n, illetve Mendelssohn \u00e9s k\u00f6vet\u0151inek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel ez a befogad\u00e1si k\u00e9szs\u00e9g m\u00e1r nem k\u00f6vetelte meg a teljes \u00f6nfelad\u00e1st, csak bizonyos mot\u00edvumait. A gyakorlatban a francia forradalom emancip\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r a zsid\u00f3kat, de a polg\u00e1ri forradalmak a zsid\u00f3t, mint egy\u00e9nt akart\u00e1k emancip\u00e1lni, a nacionalizmussal nem f\u00e9rt \u00f6ssze, hogy a zsid\u00f3s\u00e1g, mint eg\u00e9sz, nemzetk\u00e9nt l\u00e9tezhessen egy m\u00e1sik nemzeten bel\u00fcl. \u00c1thidal\u00e1sk\u00e9ppen a zsid\u00f3s\u00e1got, mint felekezetet defini\u00e1lt\u00e1k. Magyarorsz\u00e1gon el\u0151bb a zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g konzervat\u00edv-vall\u00e1sos r\u00e9sze nem k\u00edv\u00e1nta ezt a defin\u00edci\u00f3t elfogadni, majd a politikai antiszemitizmus feler\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel a kialakul\u00f3 cionizmus is a nemzetfogalmat helyezte el\u0151t\u00e9rbe. A moderniz\u00e1ci\u00f3 megindul\u00e1s\u00e1val azonban a vall\u00e1sos r\u00e9tegek is elfogadt\u00e1k ezt a besorol\u00e1st, az asszimil\u00e1nsabb r\u00e9tegek pedig nagyon gyorsan beilleszkedtek a magyar t\u00e1rsadalomba.
   Eur\u00f3p\u00e1ban a zsid\u00f3k helyzet\u00e9ben az \u00e1tt\u00f6r\u00e9st II. J\u00f3zsef rendelete hozta meg, amely a Magyarorsz\u00e1gon \u00e9l\u0151 mintegy 80.000 zsid\u00f3 helyzet\u00e9t is kezdte megv\u00e1ltoztatni, megengedve sz\u00e1mukra a v\u00e1rosokban val\u00f3 leteleped\u00e9st, illetve bizonyos ipar\u00e1gak \u0171z\u00e9s\u00e9t, orvosi tanulm\u00e1nyok v\u00e9gz\u00e9s\u00e9t, vall\u00e1suk gyakorl\u00e1s\u00e1t, az iskol\u00e1ztat\u00e1st. Hal\u00e1la ut\u00e1n testv\u00e9re, a felvil\u00e1gosodott I. Lip\u00f3t idej\u00e9n az 1791-es orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s egyik bizotts\u00e1g\u00e1t b\u00edzt\u00e1k meg a zsid\u00f3k helyzet\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1val, \u00e9s reformelk\u00e9pzel\u00e9sek el\u0151terjeszt\u00e9s\u00e9vel. I. Ferenc tr\u00f3nra l\u00e9pt\u00e9vel az eg\u00e9sz mozgalom h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, majd a reformorsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seken ker\u00fclt csak el\u0151t\u00e9rbe. \u201e<\/span>\n A moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a kutur\u00e1lis homogeniz\u00e1ci\u00f3 kett\u0151s c\u00e9lj\u00e1t szem el\u0151tt tartva a liber\u00e1lis nemess\u00e9g sz\u00f6vets\u00e9geseket keresett s abban rem\u00e9nykedett, hogy francia mint\u00e1ra nemzet\u00e1llamot teremthet.”<\/em>\n [5]<\/em><\/strong><\/a> <\/em>Ebben a folyamatban a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1g k\u00edn\u00e1lkozott sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcl, ahol a vezet\u0151 elit, a liber\u00e1lis nemess\u00e9g a gazdas\u00e1gi moderniz\u00e1ci\u00f3\u00e9rt cser\u00e9be a polg\u00e1ri jogok teljess\u00e9g\u00e9t \u00edg\u00e9rte. Ezt nevezi Kar\u00e1di Viktor t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9snek.<\/span>\n [6]<\/a> A mendelssohni reformok nyom\u00e1n Magyarorsz\u00e1gon is megindult a zsid\u00f3 vall\u00e1s reform\u00e1l\u00e1sa, amelyben az aradi Chorin \u00c1ron \u00e9s a nagykanizsai L\u0151w Lip\u00f3t rabbik j\u00e1rtak \u00e9len, majd a pesti zsid\u00f3s\u00e1g v\u00e1lt gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9n\u00e9l fogva a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9lharcosaiv\u00e1. Az ortodoxia \u00e9l\u00e9re a nagyh\u00edr\u0171 pozsonyi Moses Sz\u00f3f\u00e9r rabbi ker\u00fcl, a h\u00e1szidizmus, a m\u00e9g ink\u00e1bb reformellenes, a n\u00e9pi zsid\u00f3 vall\u00e1si v\u00e1ltozat pedig a Gal\u00edci\u00e1b\u00f3l bev\u00e1ndorl\u00f3, \u00e9s az ahhoz k\u00f6zeli megy\u00e9kben leteleped\u0151 zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt marad eg\u00e9szen a Holocaustig a hagyom\u00e1nyt \u0151rz\u0151, szeg\u00e9nyebb zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g hite.
  A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l megindult a nagyar\u00e1ny\u00fa n\u00e9pess\u00e9gszaporod\u00e1s. Magyarorsz\u00e1g m\u00e9g a Monarchi\u00e1hoz k\u00e9pest is j\u00f3val kedvez\u0151tlenebb helyzetben volt az iparfejl\u0151d\u00e9s ter\u00e9n, 1840-ben a monarchi\u00e1ban t\u00f6bb mint t\u00edzezer iparv\u00e1llalat m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ezzel szemben Magyarorsz\u00e1gon mind\u00f6ssze 548.<\/span>\n [7]<\/a> M\u00e1r a kiegyez\u00e9s el\u0151tt is, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 1867, a kiegyez\u00e9s \u00e9s az emancip\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rv\u00e9ny meghoz\u00e1sa ut\u00e1n a robban\u00e1sszer\u0171en megindul\u00f3 t\u0151k\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s mozgat\u00f3rug\u00f3iv\u00e1 v\u00e1ltak a zsid\u00f3 fels\u0151- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pr\u00e9tegek, sokkal ink\u00e1bb, mint b\u00e1rhol m\u00e1sutt Eur\u00f3p\u00e1ban. A gabonakeresked\u00e9sb\u0151l felhalmoz\u00f3dott t\u0151ke a kifejl\u0151d\u0151 ipar, kereskedelem, hitel\u00e9let szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1llt. Az eddig jogtalan, \u00e9s ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an sokkal mozg\u00e9konyabb, nagyszer\u0171 k\u00fclf\u00f6ldi kapcsolatokkal, nyelvtud\u00e1ssal felv\u00e9rtezett fels\u0151 zsid\u00f3 r\u00e9teg – er\u0151s hazai polg\u00e1rs\u00e1g nem l\u00e9v\u00e9n – minden m\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1g\u00e9n\u00e1l jobban bet\u00f6lt\u00f6tte azt az \u0171rt, amire a kifejl\u0151d\u0151 kapitalizmusban sz\u00fcks\u00e9g volt. A kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa nagyv\u00e1rosi n\u00e9met polg\u00e1rs\u00e1g t\u00fals\u00e1gosan letelepedett, konzervat\u00edv, \u00e9s t\u0151keszeg\u00e9ny volt ahhoz, hogy ezt a szerepet bet\u00f6ltse. A hazai liber\u00e1lis nemess\u00e9g, melynek legjobbjai a reformkor \u00f3ta harcoltak a zsid\u00f3s\u00e1g egyenjog\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, sem t\u0151k\u00e9vel, sem tapasztalattal nem rendelkezett, sem a mentalit\u00e1sa nem felelt meg az \u00faj k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek.
  A konzervat\u00edv vall\u00e1si szok\u00e1sok megv\u00e1ltoztat\u00e1sa sokkal ink\u00e1bb vezetett a teljes szekulariz\u00e1ci\u00f3ra, mint a kereszt\u00e9ny hitfelekezetekn\u00e9l, ahol nem volt sz\u00fcks\u00e9g ilyen radik\u00e1lis v\u00e1lt\u00e1sra. Az 1868-as orsz\u00e1gos kongresszus ut\u00e1n kett\u00e9szakad\u00f3 hit\u00e9let el\u0151k\u00e9sz\u00edtette ezt a v\u00e1lt\u00e1st. A gyorsabban asszimil\u00e1l\u00f3d\u00f3, a kongresszusi, vagy neol\u00f3g hitk\u00f6zs\u00e9gekbe t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u0151 els\u0151sorban nagyv\u00e1rosi zsid\u00f3s\u00e1g \u00e9s az els\u0151sorban \u00e9szak-keleten \u00e9l\u0151 ortodoxia k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9ly szakad\u00e9k alakult ki. Ennek ellen\u00e9re az alf\u00f6ldi ortodoxia a 19. sz\u00e1zad harmadik harmad\u00e1ban maga is gyorsan asszimil\u00e1l\u00f3dott. A majd k\u00e9tezer \u00e9ve v\u00e1ndorl\u00f3, \u00e9s t\u00f6bbnyire jogfosztott zsid\u00f3s\u00e1g v\u00e9gre \u00fagy \u00e9rezte, hogy val\u00f3di haz\u00e1t tal\u00e1lt, \u00e9s a legvall\u00e1sosabbak is igyekeztek nagy lojalit\u00e1ssal megh\u00e1l\u00e1lni ezt a befogad\u00f3 k\u00e9szs\u00e9get.
  Az asszimil\u00e1ci\u00f3 els\u0151 f\u00e1zisa az akkultur\u00e1ci\u00f3, a kultur\u00e1lis v\u00e1lt\u00e1s, a jellegzetes ruha- \u00e9s szak\u00e1llviselet, a szok\u00e1sok megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, a nyelvcsere, az alkalmazkod\u00e1s a befogad\u00f3 t\u00e1rsadalomhoz. Am\u00edg a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a zsid\u00f3s\u00e1g \u00e1ltal haszn\u00e1lt nyelvek: a jiddis, a h\u00e9ber, \u00e9s a n\u00e9met, addig a kor\u00e1bban betelepedettek k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra m\u00e1r \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lik a magyar nyelv haszn\u00e1lata. A polg\u00e1ri \u00e9letm\u00f3d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban a kor\u00e1bbi nemesekkel \u00e9s honor\u00e1ciorokkal egy\u00fctt nagy szerepe volt a hazai zsid\u00f3s\u00e1gnak. A gazdas\u00e1gi megfontol\u00e1s a nagyobb centrumok fel\u00e9 orient\u00e1lta a zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g migr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Budapesten a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra a lakoss\u00e1g mintegy 23 sz\u00e1zal\u00e9ka zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa, de a nagyobb v\u00e1rosokban is viszonylag nagy ar\u00e1nyban \u00e9ltek. A gyors v\u00e1ltoz\u00e1sokb\u00f3l, az addigi \u00e9letfelt\u00e9telek, viszonyok gy\u00f6keres megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l sok fesz\u00fclts\u00e9g sz\u00e1rmazott. Az els\u0151 komoly gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g (1873) ut\u00e1n N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l meg\u00e9rkezett a politikai antiszemitizmus, amely b\u00e1r \u00e9p\u00edtett a k\u00f6z\u00e9pkori vall\u00e1si anti-judaizmusra (l\u00e1sd tiszaeszl\u00e1ri v\u00e9rv\u00e1d), m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1s jelleget \u00f6lt\u00f6tt. A kor liber\u00e1lis korm\u00e1nyai igyekeztek elfojtani ezeket a negat\u00edv jelens\u00e9geket, amelyek az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt nem igaz\u00e1n nyertek nagyobb teret a korszak politikai \u00e9let\u00e9ben. Ennek egyik oka volt, hogy az orsz\u00e1g nemzetis\u00e9gi ar\u00e1nyaiban nagy sz\u00fcks\u00e9g volt a gyorsan asszimil\u00e1l\u00f3d\u00f3, elmagyarosod\u00f3 zsid\u00f3s\u00e1gra, amelynek t\u00f6megeivel alkotta a magyars\u00e1g az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak valamivel t\u00f6bb, mint 50 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t.
  Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, illetve Trianon \u00e9les v\u00e1lt\u00e1st jelentett nemcsak az orsz\u00e1g, hanem a hazai zsid\u00f3s\u00e1g \u00e9let\u00e9ben is. Magyarorsz\u00e1g trag\u00e9di\u00e1ja egy\u00fattal a zsid\u00f3s\u00e1g trag\u00e9di\u00e1j\u00e1nak kezdet\u00e9t is jelentette. Az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek k\u00e9tharmados vesztes\u00e9ge, a Monarchia piacainak elveszt\u00e9se, a gazdas\u00e1g kialakul\u00f3 ar\u00e1nytalans\u00e1gai a gazdas\u00e1gban ar\u00e1nysz\u00e1m\u00e1n\u00e1l nagyobb ar\u00e1nyban k\u00e9pviselt zsid\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is nagy anyagi vesztes\u00e9get okozott. Trianon sokkja, az elvesz\u00edtett h\u00e1bor\u00fa, az elcsatolt ter\u00fcletekr\u0151l menek\u00fcl\u0151 nagysz\u00e1m\u00fa k\u00f6ztisztvisel\u0151 \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9ge hat\u00e1s\u00e1ra az elvesztett h\u00e1bor\u00faban \u00e9s a forradalmakban b\u0171nbaknak kiki\u00e1ltott zsid\u00f3s\u00e1g visszaszor\u00edt\u00e1sa ekkor kezd\u0151dik meg, az ellenforradalom pogromjai ut\u00e1n a numerus clausussal Eur\u00f3p\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r jelenik meg az \u00e1llami keretekben, t\u00f6rv\u00e9nyesen a zsid\u00f3s\u00e1g visszaszor\u00edt\u00e1sa. A gazdas\u00e1gi konszolid\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra a numerus clausus rendelkez\u00e9sein a h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re valamit enyh\u00edtettek, \u00e9s a hivatalos antiszemitizmus is visszaszorult, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert a zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa nagyt\u0151k\u00e9s elit n\u00e9lk\u00fcl nem tudt\u00e1k volna stabiliz\u00e1lni a gazdas\u00e1gi helyzetet. Am\u00edg az antiszemitizmus \u00f6sszemosta a zsid\u00f3s\u00e1got, az val\u00f3j\u00e1ban egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00e9pezett homog\u00e9n t\u00f6meget. A zsid\u00f3 p\u00e9nz- \u00e9s ipari burzso\u00e1zia alig valamiben v\u00e1llalt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get a zsid\u00f3 kispolg\u00e1rok, prolet\u00e1rok, \u00e9rtelmis\u00e9giek nagy t\u00f6meg\u00e9vel. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kialakult kereszt\u00e9ny-nemzeti kurzus eleve kifejezetten a zsid\u00f3s\u00e1g ellen ir\u00e1nyult, a fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e9s megoldatlan t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k, a szinte \u00e9rintetlen\u00fcl fennmaradt nagybirtokrendszer, a gazdas\u00e1g moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak elakad\u00e1sa, az ezekb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9geket mind a zsid\u00f3kra h\u00e1r\u00edtott\u00e1k. A nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1sa, a nemzeti szocializmus hatalomra ker\u00fcl\u00e9se N\u00e9metorsz\u00e1gba, majd az orsz\u00e1g v\u00e9gzetes sodr\u00f3d\u00e1sa a n\u00e9met sz\u00f6vets\u00e9g fel\u00e9 – mindez ism\u00e9t az antiszemitizmus er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t hozta, ugyanakkor, amikor a kor\u00e1bban nagyon mobil zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra fokozatosan megsz\u0171ntek a kiv\u00e1ndorl\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gei. A magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171 cionista vezet\u0151k (Herczl Tivadar, Max Nordau) tev\u00e9kenys\u00e9ge ellen\u00e9re a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3 vezet\u0151k v\u00e9gig – lojalit\u00e1sukat bizony\u00edtva – ellenezt\u00e9k a cionizmust, amely ink\u00e1bb a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a harmincas \u00e9vekben er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg Magyarorsz\u00e1gon, azonban a palesztinai bev\u00e1ndorl\u00e1s brit korl\u00e1toz\u00e1sa miatt t\u00f6megesen ez az \u00fat is j\u00e1rhatatlan maradt a magyar zsid\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. 1938-t\u00f3l a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s nagy t\u00f6bbs\u00e9ggel szavazta meg a zsid\u00f3k gazdas\u00e1gi visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra hozott t\u00f6rv\u00e9nyeket. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n a munkaszolg\u00e1lat int\u00e9zm\u00e9nye, majd a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a t\u00f6meges deport\u00e1l\u00e1s jelentette a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek nagy trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t. A vid\u00e9ki zsid\u00f3s\u00e1g mind\u00f6ssze 8 sz\u00e1zal\u00e9ka t\u00e9rt vissza a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokb\u00f3l, a visszat\u00e9r\u0151k egy r\u00e9sze a kiv\u00e1ndorl\u00e1st v\u00e1lasztotta.<\/span><\/p>\n

\n [1]<\/a> Heves v\u00e1rmegye. 1909, VIII. l.<\/p>\n

\n [2]<\/a> Kov\u00e1cs Alajos. 1922. 30 l.<\/p>\n

\n [3]<\/a> Zeke Gyula: Statisztikai mell\u00e9kletek.=H\u00e9t \u00e9vtized a hazai zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. I. k\u00f6t. 187 l.<\/p>\n

\n [4]<\/a> Sholem, Gershon. 1966. 547-562 l. id\u00e9zi Fejt\u0151 Ferenc. 2000. 9 l.<\/p>\n

\n [5]<\/a> Fejt\u0151 Ferenc. 2000. 11 l.<\/p>\n

\n [6]<\/a> Kar\u00e1di Viktor. 1997.<\/p>\n

\n [7]<\/a> Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete. 5. k\u00f6tet. 1980. 410 p.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

BEVEZET\u00c9S   \u201eHeves v\u00e1rmegye ezred\u00e9ves m\u00faltja, t\u00f6rt\u00e9nete, a haza orsz\u00e1gos esem\u00e9nyeinek oszt\u00e1lyosa, j\u00f3 \u00e9s balszerencs\u00e9j\u00e9nek t\u00fckre…” [1] Ugyanezt a mondatot vonatkoztathatjuk Heves megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak mintegy k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re is, amely lek\u00e9pezi az alf\u00f6ldi zsid\u00f3s\u00e1g sors\u00e1t, betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t, beilleszked\u00e9s\u00e9t, majd ki\u0171zet\u00e9s\u00e9t Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l. A Holocaust el\u0151tt az \u00e9szakkeleti megy\u00e9k j\u00f3val nagyobb, a dun\u00e1nt\u00fali megy\u00e9k kevesebb zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9ggel rendelkeztek. Mondhatjuk […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"page-templates\/full-width-page.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-679","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/679","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=679"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/679\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2394,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/679\/revisions\/2394"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=679"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}