{"id":778,"date":"2022-02-27T06:51:32","date_gmt":"2022-02-27T06:51:32","guid":{"rendered":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=778"},"modified":"2022-05-28T17:22:41","modified_gmt":"2022-05-28T17:22:41","slug":"a-kiegyezes-utan","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=778","title":{"rendered":"A KIEGYEZ\u00c9S UT\u00c1N"},"content":{"rendered":"
\n \n
\n \n \n
\n \n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n \n
\n

A hitelint\u00e9zetek<\/p>\n

A kiegyez\u00e9s ut\u00e1n megindul\u00f3 gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s els\u0151 szakasza kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t a megy\u00e9ben. Ugyan a f\u0151bb vas\u00fatvonalak ekkor, a hetvenes \u00e9vekben \u00e9p\u00fcltek meg, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 okokb\u00f3l \u00e9ppen a k\u00e9t legnagyobb telep\u00fcl\u00e9st, Gy\u00f6ngy\u00f6st \u00e9s\n Egert ker\u00fclt\u00e9k el, illetve csak egy-egy sz\u00e1rnyvonallal kapcsol\u00f3dtak a f\u0151vonalakhoz. A m\u00e1sodik id\u0151szakban, az 1880-90-es \u00e9vekben indult meg igaz\u00e1n a megye gazdas\u00e1g\u00e1nak moderniz\u00e1ci\u00f3ja, ebben az id\u0151szakban, illetve a 20. sz\u00e1zad els\u0151\n \u00e9vtized\u00e9ben alakult meg a hitelint\u00e9zetek z\u00f6me, a nagyobb iparv\u00e1llalatok, amelyek k\u00f6z\u00f6tt igaz\u00e1n egyetlen nagyobb l\u00e9tes\u00fclt, a hatvani cukorgy\u00e1r, \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 ipari l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek. A megye agr\u00e1rjellege ebben az id\u0151szakt\u00f3l domborodott\n ki igaz\u00e1n, \u00e9ppen mert a helyi ipar nem igaz\u00e1n tudott ki\u00e9p\u00fclni a megy\u00e9ben, illetve d\u00f6nt\u0151en a helyi mez\u0151gazdas\u00e1gi term\u00e9kek feldolgoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, els\u0151sorban a cukor-, szesz-, fafeldolgoz\u00f3, illetve malomipar. A moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3 gazdas\u00e1g\n ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ben itt, ak\u00e1rcsak orsz\u00e1gosan alapvet\u0151 szerep\u00fck volt a hitelint\u00e9zeteknek, amelyek a moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3 mez\u0151gazdas\u00e1got \u00e9s a kifejl\u0151d\u0151 ipart l\u00e1tt\u00e1k el a sz\u00fcks\u00e9ges t\u0151k\u00e9vel. Vid\u00e9ken rendszerint takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1rak alakultak, \u00e1ltal\u00e1ban\n r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi form\u00e1ban, f\u0151k\u00e9nt a helyi lakoss\u00e1g megtakar\u00edt\u00e1sait \u00f6sszegy\u0171jtve, \u00e9s be\u00e1ramoltatva a helyi gazdas\u00e1gba. A helybeli zsid\u00f3k vagyonuk, a k\u00f6lcs\u00f6n\u00fcgyletekben szerzett t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados tapasztalatuk k\u00f6vetkezt\u00e9ben a kezdetekt\u0151l\n fogva a legf\u0151bb mozgat\u00f3i voltak ezen int\u00e9zetek megalak\u00edt\u00e1s\u00e1nak, m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9nek.\n
  A reformkorban a megy\u00e9ben mind\u00f6ssze egy hitelint\u00e9zet alakult, majd a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n 1867-1873 k\u00f6z\u00f6tt hat, 1876-ban egy, 1888-ban kett\u0151, az 1890-es \u00e9vtizedben hat, jelezve a korban alaposan megn\u00f6vekedett t\u0151keig\u00e9nyt. \u201eA\n szabadabb, konszolid\u00e1l\u00f3d\u00f3 politikai l\u00e9gk\u00f6r, a konjunktur\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k, kedvez\u0151 term\u00e9sek felszabad\u00edtott\u00e1k az addig visszatartott t\u0151k\u00e9ket, m\u00e1sr\u00e9szt a lakoss\u00e1g n\u00f6vekv\u0151 p\u00e9nzk\u00e9szletei is az alap\u00edt\u00e1sokat \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k.”[1] Ebben az id\u0151szakban\n alap\u00edtott\u00e1k meg az els\u0151 k\u00f6zs\u00e9gi hitelsz\u00f6vetkezeteket \u00e9s takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1rakat, majd a postatakar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1rakat. 1902-ben 13, 1909-ben a m\u00e1r 19 p\u00e9nzint\u00e9zet m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Egerben \u00e9s Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n \u00f6t, Hatvanban n\u00e9gy, Hevesen \u00e9s Tiszaf\u00fcreden kett\u0151,\n P\u00e1szt\u00f3n pedig egy.[2] 1912-ben m\u00e1r 28 volt a hitelint\u00e9zetek sz\u00e1ma.[3]\n
 A megye els\u0151 p\u00e9nzint\u00e9zete a helyi liber\u00e1lis nemesi elit kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a reformkor idej\u00e9n Egerben j\u00f6tt l\u00e9tre. 1846-ban alakult meg a Heves megyei takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r negyvenezer Ft alapt\u0151k\u00e9vel, 400 darab sz\u00e1zforintos ez\u00fcst r\u00e9szv\u00e9ny\n kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1val.[4] 1890-ben a vezet\u0151s\u00e9g\u00e9ben ugyan nem, de r\u00e9szv\u00e9nyesei k\u00f6z\u00f6tt 11 zsid\u00f3t tal\u00e1lunk, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck dr. K\u00e1nitz G\u00e9za \u00fcgyv\u00e9det, dr. Sch\u00f6nberger Soma orvost, Gombosi M\u00f3r v\u00e1llalkoz\u00f3t.[5] 1909-ben egy r\u00e9szv\u00e9ny \u00e9rt\u00e9ke\n 2.400 korona volt.[6] 1910-ben a bank vagyona 9.910.443 korona, egyik igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid \u00fcgyv\u00e9d.[7] 1912-ben a megye p\u00e9nzint\u00e9zetei k\u00f6z\u00fcl messze legmagasabb osztal\u00e9kot, 120 koron\u00e1t fizetett r\u00e9szv\u00e9nyenk\u00e9nt.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Kriston P\u00e1l. 1992. 17-18 l.\n
[2] Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy. 1909. 37 l.\n
[3] Kriston P\u00e1l. 1992. 22-23 l. k\u00f6zli az alisp\u00e1ni jelent\u00e9sek alapj\u00e1n.\n
[4] Kriston P\u00e1l az alap\u00edt\u00f3k, illetve a v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagok k\u00f6z\u00f6tt sorolja fel Simonid\u00e9s Ign\u00e1ct, Tsch\u00f6gl J\u00f3zsefet \u00e9s Lieb K\u00e1rolyt is, akik szerinte zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00faak voltak, adataim szerint viszont nem, az els\u0151 neve g\u00f6r\u00f6g, a m\u00e1sik\n kett\u0151 n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa lehetett. Kriston P\u00e1l. 1992. 16 l.\n
[5]A Heves megyei Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r 1890-ben. 1-2 l.\n
[6] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 109 l.\n
[7] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 475-476 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A Heves Megyei Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r \u00e9p\u00fclete<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   A megye m\u00e1sodik p\u00e9nzint\u00e9zete a Gy\u00f6ngy\u00f6si Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Egyes\u00fclet volt, ami helyben alakult, ideiglenesen 1863-ban, de t\u00e9nylegesen 1867-ben, 200.000 Ft alapt\u0151k\u00e9vel. Kezdem\u00e9nyez\u0151je a megye moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban igen akt\u00edv kereszt\u00e9ny\n Visontai Kov\u00e1ch L\u00e1szl\u00f3 f\u00f6ldbirtokos, a Heves Megyei Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet vezet\u0151je, \u0151 volt bank els\u0151 eln\u00f6ke. 1909-ben az eln\u00f6k m\u00e1r T\u00f6r\u00f6k K\u00e1lm\u00e1n pr\u00e9post, f\u0151esperes, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, a vez\u00e9rigazgat\u00f3 T\u00e9ven Zsigmond, az \u00fcgyvezet\u0151\n igazgat\u00f3 Rosenfeld Samu.[1] M\u00e1r itt l\u00e1tszik, hogy az eln\u00f6k, aki a tekint\u00e9lyt k\u00e9pviselte nemegyszer a megye kereszt\u00e9ny notabilit\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcl ki. K\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s el\u0151nyk\u00e9nt a banknak befektet\u0151ket, az eln\u00f6k\u00f6knek magas j\u00f6vedelmet biztos\u00edtva\n ezzel.\n
   1873-ban az Oroszl\u00e1n fogad\u00f3ban tartotta alakul\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9t az Egri Kereskedelmi \u00e9s Ipar Hitelint\u00e9zet, amelyet els\u0151sorban a megyesz\u00e9khely zsid\u00f3 \u00e9s n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa polg\u00e1rai hoztak l\u00e9tre, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck Stern Alajos, Schwarcz Adolf,\n Kohn Soma, Weisz S\u00e1muel, Polatsik Hermann, Greiner Arnold, Schwarcz D\u00e1vid. \u201eOlyan keresked\u0151k, v\u00e1llalkoz\u00f3k, … akik a 80-90-es \u00e9vtizedben m\u00e1r a t\u0151ke igazi monopolist\u00e1i lesznek a megy\u00e9ben.”[2] A bank nem b\u00edrta a versenyt a kor\u00e1bban\n alakult p\u00e9nzint\u00e9zettel, \u00e9s m\u00e9g a nyolcvanas \u00e9vekben t\u00f6nkrement. Az 1873-as v\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1s\u00e1ra megindul\u00f3 cs\u0151dhull\u00e1m a megy\u00e9ben is \u00e9reztette a hat\u00e1s\u00e1t; az alap\u00edt\u00e1sok sz\u00e1ma cs\u00f6kkent, a megl\u00e9v\u0151 h\u00e9t p\u00e9nzint\u00e9zetn\u00e9l a bet\u00e9tek, \u00e9s a forgalom\n radik\u00e1lis visszaes\u00e9se volt \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. Ebben az id\u0151szakban csak az Egri Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt. alakult 1876-ban, 1910-ben 2.789.898 korona vagyonnal rendelkezett. Az igazgat\u00f3s\u00e1gi tagok k\u00f6z\u00f6tt szerepelt dr. Br\u00fcnauer B\u00e1lint, a f\u0151k\u00f6nyvel\u0151\n dr. Hevesi S\u00e1ndor volt.[3] 1917-t\u0151l ut\u00f3bbi a bank igazgat\u00f3ja m\u00e1r Hevesi, aki 1874-ben sz\u00fcletett Egerben, itt v\u00e9gezte el a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t, majd Budapesten a kereskedelmi \u00e9s a jogi akad\u00e9mi\u00e1t. 1900-t\u00f3l dolgozott a bankban, 1931-ben\n igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja volt az Egri V\u00e1rosi F\u00fcrd\u0151 Rt.-nek, \u00e9s az Els\u0151 Magyar Lakatos \u00e9s Lemez\u00e1rugy\u00e1r Rt-nek is.[4]\n
   A zsid\u00f3s\u00e1gnak Egerben a legnagyobb szerepe az 1894-ben megalakult Heves megyei agr\u00e1r-takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban volt. (A bank nev\u00e9t 1906-ban Agr\u00e1r takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gra v\u00e1ltoztatt\u00e1k). A p\u00e9nzint\u00e9zet\n alapt\u0151k\u00e9je 1910-ben 600.000 korona, vagyona 7.796.533 korona volt. A bank eln\u00f6ke K\u00e1llay Zolt\u00e1n f\u0151isp\u00e1n, de a vez\u00e9rigazgat\u00f3 \u00e9s az alap\u00edt\u00f3 K\u00e1nitz Dezs\u0151 volt, az egri zsid\u00f3s\u00e1g sz\u00e1z\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kiemelked\u0151 alakja. A jogtan\u00e1csosi\n tisztet dr. K\u00e1nitz Gyula \u00fcgyv\u00e9d, K\u00e1nitz Dezs\u0151 fia t\u00f6lt\u00f6tte be, az igazgat\u00f3s\u00e1g tagja volt dr. Bauer Soma, dr. Set\u00e9t (Schwarz) S\u00e1ndor, a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g eln\u00f6ke dr. Ernszt Ede, mindannyian \u00fcgyv\u00e9dek.[5] <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 142 l.\n
[2] Eger. 1873. 14. sz. alapj\u00e1n Kriston P\u00e1l. 1992. 19 l. Olyan n\u00e9met nev\u0171 polg\u00e1rokat is zsid\u00f3nak gondol, akik a kutat\u00e1saim alapj\u00e1n nem voltak azok, pl. Gr\u0151ber Ferenc.\n
[3] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 478 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 109 l.\n
[5] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 479 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

  Nagyecs\u00e9ri K\u00e1nitz Dezs\u0151 \u201e1856-ban sz\u00fcletett Egerben, sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9s Budapesten j\u00e1rt iskol\u00e1ba, majd a csal\u00e1d nagyecs\u00e9ri birtok\u00e1n gazd\u00e1lkodott. Megalap\u00edtotta a Heves Megyei Bank \u00e9s Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1rt, majd az Agr\u00e1rtakar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1rt,\n amelynek 32 \u00e9ven \u00e1t volt az igazgat\u00f3ja, majd eln\u00f6ke. A P\u00e9terv\u00e1s\u00e1rai Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt \u00e9s az egri Agr\u00e1rtakar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt alap\u00edtotta 1917-ben a P\u00e9terv\u00e1s\u00e1rai G\u0151zmalom Rt-. mot \u00e9s Ezek mellett m\u00e9g sz\u00e1mos egy\u00e9b gazdas\u00e1gi \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyt\n is l\u00e9trehozott. T\u00f6bb hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi borki\u00e1ll\u00edt\u00e1son nyert sz\u00e1mos oklevelet \u00e9s arany\u00e9rmet. A magyar nemess\u00e9get kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rdemei elismer\u00e9sek\u00e9ppen 1910-ben I. Ferenc J\u00f3zseft\u0151l nyerte. Sz\u00e1mos magas kit\u00fcntet\u00e9s birtokosa. Az egri hitk\u00f6zs\u00e9g\n tb. eln\u00f6ke, az Izr. Szentegylet d\u00edszeln\u00f6ke, a Nemzeti Bank b\u00edr\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja, az Eger-putnoki Helyi\u00e9rdek\u0171 Vas\u00fat Rt. eln\u00f6ke, az egri fakeresked\u0151k test\u00fclet\u00e9nek eln\u00f6ke, stb.\u201d[1]           \n
  A Hevesmegyei Hitelbank Rt. szint\u00e9n Egerben alakult 1904-ben, alapt\u0151k\u00e9je 200.000, vagyona 1910-ben 1.898.530 korona. A bank vez\u00e9rigazgat\u00f3ja K\u00e1nitz G\u00e9za, K\u00e1nitz Dezs\u0151 m\u00e1sik fia, a t\u00edz igazgat\u00f3s\u00e1gi tagb\u00f3l hatan voltak zsid\u00f3k,\n k\u00f6z\u00f6tt\u00fck dr. Set\u00e9t (Schwarz) S\u00e1ndor, dr. Ernszt Ede, \u00e9s K\u00e1nitz Gyula. A fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g n\u00e9gy tagja k\u00f6z\u00fcl kett\u0151, a jogtan\u00e1csos, a f\u0151k\u00f6nyvel\u0151 \u00e9s az \u00f6sszes tisztvisel\u0151 is zsid\u00f3 volt.[2] A Hevesmegyei N\u00e9pbank Rt. 1906-ban alakult\n Egerben, alapt\u0151k\u00e9je 150.000, vagyona 774.000 korona volt 1910-ben. Az \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3 Fleischmann Vilmos, a h\u00e9t igazgat\u00f3s\u00e1gi tag k\u00f6z\u00fcl \u00f6t, a n\u00e9gy tag\u00fa fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gb\u00f3l h\u00e1rom volt zsid\u00f3, rajtuk k\u00edv\u00fcl a jogtan\u00e1csos \u00e9s a f\u0151k\u00f6nyvel\u0151\n is.[3]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 523 l. Kempelen B\u00e9la. 1937. 138-139 l.\n
[2] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 480 l.\n
[3] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 481 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Gy\u00f6ngy\u00f6si \u00c1ltal\u00e1nos Bank<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

 Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n 1909-ben nyolc, 1912-ben kilenc hitelint\u00e9zet m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Valamilyen form\u00e1ban az \u00f6sszes gy\u00f6ngy\u00f6si bank vezet\u00e9s\u00e9ben jelen voltak zsid\u00f3k; eln\u00f6kk\u00e9nt, \u00fcgyvezet\u0151-igazgat\u00f3k\u00e9nt, de legal\u00e1bb jogtan\u00e1csosk\u00e9nt. A megy\u00e9ben legkor\u00e1bban\n megtelepedett, legnagyobb vagyonnal \u00e9s gazdas\u00e1gi s\u00fallyal rendezkez\u0151 gy\u00f6ngy\u00f6si zsid\u00f3s\u00e1g t\u0151keerej\u00e9t is jelzi, hogy am\u00edg 1902-ben a h\u00e1rom egri p\u00e9nzint\u00e9zet \u00e9ves nyeres\u00e9ge 169.814 korona, addig a n\u00e9gy gy\u00f6ngy\u00f6si\u00e9 244.944 korona. 1912-ben\n m\u00e9g nagyobb a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, am\u00edg a hat egri bank \u00f6sszesen 428.271 korona, addig a kilenc gy\u00f6ngy\u00f6si 1.236.994 korona nyeres\u00e9get \u00e9rt el, t\u00f6bb mint a k\u00e9tszeres\u00e9t.[1] Alap\u00edt\u00e1suk sorrendj\u00e9ben: a Gy\u00f6ngy\u00f6si Bank Rt. 1888-ban alakult meg, a\n h\u00fasz alap\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt nyolc zsid\u00f3 volt, els\u0151sorban keresked\u0151k, mint a korban leggazdagabb \u00e9s legtekint\u00e9lyesebb csal\u00e1dok k\u00e9pvisel\u0151i: Hirschl S\u00e1muel \u00e9s Rosenfeld Emil, de az alap\u00edt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt volt m\u00e9g dr. K\u00fcnstler Ign\u00e1c \u00fcgyv\u00e9d,\n \u00e9s a helybeli evang\u00e9likus lelk\u00e9sz, Klim\u00f3 P\u00e1l is.[2] 1909-ben 330.000 korona az alapt\u0151k\u00e9je.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Az Alisp\u00e1ni jelent\u00e9sek alapj\u00e1n k\u00f6zli Kriston P\u00e1l. 1992. 22-23 l.\n
[2] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1888. 13 sz. 1 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   A Gy\u00f6ngy\u00f6si Kereskedelmi \u00e9s Gazdas\u00e1gi Bank Rt.-nek (1896) egyik alap\u00edt\u00f3ja, f\u0151k\u00f6nyvel\u0151je, majd eln\u00f6k-vez\u00e9rigazgat\u00f3ja volt dr. Vajda Antal, aki 1859-ben Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n sz\u00fcletett, Budapesten \u00e9retts\u00e9gizett, 1885-95-ig Nagyr\u00e9d\u00e9n\n gazd\u00e1lkodott. 1906-ban az egyik alap\u00edt\u00f3ja, majd vez\u00e9rigazgat\u00f3ja a M\u00e1trahegyaljai Sz\u0151l\u0151telep Rt.-nek. A v\u00e1ros hitk\u00f6zs\u00e9g\u00e9nek egyik vezet\u0151je, megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi, v\u00e1rosi k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcleti tag. A Hevesv\u00e1rmegyei Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet\n p\u00e9nzt\u00e1rosa 1936-ban, 77 \u00e9ves kor\u00e1ban.[1]\n
   1906-ban a Hevesmegyei \u00c1ltal\u00e1nos Bank Rt.-nek Moln\u00e1r Izs\u00f3 a f\u0151k\u00f6nyvel\u0151je, a Gy\u00f6ngy\u00f6si N\u00e9pbank Rt.-nek Visontai Henrik az \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3ja, az 1907-ben alakult Gy\u00f6ngy\u00f6si Forgalmi Bank Rt.-nek az eg\u00e9sz vezet\u0151s\u00e9ge\n zsid\u00f3 volt.[2] 1873-ban alakult a Hatvanvid\u00e9ki Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt., 1910-ben a bank alapt\u0151k\u00e9je 160.000, vagyona 2.281.704 korona. P\u00e1szt\u00f3n m\u0171k\u00f6dtettek fi\u00f3kint\u00e9zetet. A bank eln\u00f6ke Hatvany-Deutsch Ign\u00e1c unok\u00e1ja, Kopp\u00e9ly G\u00e9za volt,\n vez\u00e9rigazgat\u00f3ja Blumenthal B\u00e9la. Az igazgat\u00f3tan\u00e1cs tizenegy tagja k\u00f6z\u00fcl \u00f6t, a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gnak mindh\u00e1rom tagja zsid\u00f3 volt.[3] A p\u00e9nzint\u00e9zet r\u00e9szv\u00e9nyei az 1940-es \u00e9vek elej\u00e9n a Hatvany-Deutsch csal\u00e1di r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g vagyon\u00e1ban\n szerepeltek, az teh\u00e1t az alap\u00edt\u00e1st\u00f3l kezdve d\u00f6nt\u0151en a csal\u00e1d \u00e9rdekelts\u00e9ge lehetett.[4]\n
   A Hatvani N\u00e9pbank Rt.-t 1893-ban alap\u00edtott\u00e1k, 10.650 Ft alapt\u0151k\u00e9vel, a 13 igazgat\u00f3s\u00e1gi tagb\u00f3l 7 volt zsid\u00f3.[5] 1910-ben, a N\u00e9pbank Rt. alapt\u0151k\u00e9je 200.000, vagyona 1.666.091 korona, eln\u00f6ke dr. Gr\u00fcn J\u00f3zsef, mindk\u00e9t igazgat\u00f3s\u00e1gi\n tan\u00e1csos, a kilenc igazgat\u00f3s\u00e1gi tag k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom volt zsid\u00f3. 1936-ban Vad\u00e1sz Lip\u00f3t az igazgat\u00f3. A Hatvanv\u00e1rosi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r t\u00edz igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 volt zsid\u00f3 1910-ben. A Gazdas\u00e1gi Bank Rt. (Hatvan) 1906-ban alakult\n 300.000 korona alapt\u0151k\u00e9vel, 1.941.012 korona vagyonnal rendelkezett. Eln\u00f6ke Szent-Iv\u00e1ny Farkas f\u00f6ldbirtokos, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 volt, a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g eln\u00f6ke dr. Gr\u00fcn J\u00f3zsef, az \u00fcgy\u00e9sz dr. Vajda Lip\u00f3t. [6] Az egyetlen hevesi\n bank, a Hevesi N\u00e9pbank Rt. szint\u00e9n 1906-ban alakult, 100.000 korona alapt\u0151k\u00e9je \u00e9s 586.366 korona vagyona volt, a tizenk\u00e9t igazgat\u00f3s\u00e1gi tag fele volt zsid\u00f3.[7] A P\u00e1szt\u00f3i Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt. 1894-ben alakult, vez\u00e9rigazgat\u00f3ja Keszler\n Zsigmond, jogtan\u00e1csosa gr\u00f3f Kreith Gyula volt. Az \u00f6sszes tisztvisel\u0151, t\u00edz igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja k\u00f6z\u00fcl hat, n\u00e9gy fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gi tagja k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 zsid\u00f3, a Hatvanvid\u00e9ki Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r p\u00e1szt\u00f3i fi\u00f3kj\u00e1nak nyolc igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja\n k\u00f6z\u00fcl szint\u00e9n kett\u0151.[8] <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 650 l.\n
[2] Gy\u00f6ngy\u00f6si Kalend\u00e1rium. 1909. 171-172 l.\n
[3] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 576 l.\n
[4] Bencze-Sud\u00e1r. 1889. 121 l.\n
[5] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1892. 16 sz. 1 l.\n
[6] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 577 l.\n
[7] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 581 l.\n
[8] Mih\u00f3k f\u00e9le magyar compass. 1910\/1911. 971-972 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A Tiszaf\u00fcredi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r \u00e9p\u00fclete<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  Tiszaf\u00fcreden kereszt\u00e9ny \u00e9s zsid\u00f3 notabilit\u00e1sok; f\u00f6ldbirtokosok, keresked\u0151k, iparosok, \u00e9rtelmis\u00e9giek egy\u00fctt alap\u00edtott\u00e1k meg 1888-ban az els\u0151 helyb\u00e9li hitelint\u00e9zetet, a Tiszaf\u00fcredi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt.-t. Az alap\u00edt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt\n volt F\u00fcred orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je, Cs\u00e1volszky Lajos, a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl a leggazdagabbak, Rosinger Lajos f\u00f6ldb\u00e9rl\u0151, Flamm Ign\u00e1c g\u0151zmalom tulajdonos, dr.Menczer Ign\u00e1c orvos. Az alap\u00edt\u00e1skor kilencvenkilencen jegyeztek\n r\u00e9szv\u00e9nyeket, pontosan egyharmaduk volt zsid\u00f3.[1] A legt\u00f6bb r\u00e9szv\u00e9nyt k\u00f6z\u00fcl\u00fck Blau Bertalan f\u00f6ldbirtokos jegyezte a saj\u00e1t \u00e9s a gyermekei nev\u00e9re, \u00f6sszesen 220 forint\u00e9rt.                      \n
  1914-ben a vagyon m\u00e1r t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l milli\u00f3 korona. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a p\u00e9nzt hadik\u00f6lcs\u00f6n\u00f6kbe fektett\u00e9k. 1919-ben z\u00e1rt\u00e1k el\u0151sz\u00f6r vesztes\u00e9ggel az \u00e9vet. Kisebb alapt\u0151k\u00e9vel \u00e9s nyeres\u00e9ggel \u00e1tv\u00e9szelt\u00e9k a korona infl\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t,\n a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1got, 1933-ban csak r\u00e9szben sz\u00e1molt\u00e1k fel az int\u00e9zetet, amely n\u00e9vlegesen 1942-ben sz\u0171nt meg. A takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r vezet\u0151s\u00e9g\u00e9ben mindig r\u00e9szt vettek a f\u00fcredi zsid\u00f3s\u00e1g vezet\u0151i; bet\u00e9tesei, r\u00e9szv\u00e9nyesei tov\u00e1bbra is nagysz\u00e1mban\n voltak zsid\u00f3k. Gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckh\u00f6z l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa volt egy helybeli bank m\u0171k\u00f6d\u00e9se.\n
  A Tiszavid\u00e9ki Bank Rt.-t 1906-ban alap\u00edtott\u00e1k, 1911-ben igazgat\u00f3ja Kov\u00e1ch Gy\u00f6rgy volt, az igazgat\u00f3s\u00e1gnak a kereszt\u00e9ny f\u00f6ldbirtokosok (Lipcsey \u00c1kos, Toronyk\u0151y Albert) mellett tagja volt Klein Zsigmond, Klein Art\u00far,\n Weiszmann J\u00f3zsef is, a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gban r\u00e9szt vett Kiss Ferenc \u00e9s Schwarcz Alajos. Ebben az \u00e9vben 263.777 korona bet\u00e9t\u00e1llom\u00e1nnyal, 49.169 korona ingatlannal, 11.835 korona nyeres\u00e9get \u00e9rtek el. A helyi t\u00e9glagy\u00e1rat\n is \u0151k m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k, 1912-t\u00f3l r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi form\u00e1ban, Tiszaf\u00fcredi T\u00e9gla \u00e9s Cser\u00e9pgy\u00e1r Rt. n\u00e9ven 60.000 korona alapt\u0151k\u00e9vel. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke Rubinstein Adolf volt.\n
  A hitelint\u00e9zetek eset\u00e9ben lehet a legpregn\u00e1nsabban kimutatni a megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak t\u0151keerej\u00e9t, \u00e9s hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. A kifejl\u0151d\u0151 ipar \u00e9s a mez\u0151gadas\u00e1g moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszottak a bankok hiteleikkel, \u00e9s\n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 iparv\u00e1llalatok finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val, nemegyszer az alap\u00edt\u00e1s kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9vel. A bankok alap\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e9s vezet\u00e9s\u00e9n\u00e9l ugyanakkor nagyon j\u00f3l l\u00e1tszik az is, hogy a helyi kereszt\u00e9ny \u00e9s zsid\u00f3 elit felismerte saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekeit,\n \u00e9s t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt egy\u00fctt dolgoztak ezen a ter\u00fcleten.<\/p>\n

A mez\u0151gazdas\u00e1g           <\/p>\n

           A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l az \u00e1rutermel\u00e9s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben \u00e9rdekelt magyar nemesek a j\u00f6vedelmez\u0151 majors\u00e1gi gazdas\u00e1gok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek. Az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s probl\u00e9m\u00e1ival\n k\u00fcszk\u00f6dve, nyersterm\u00e9nyeik piacra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek megszervez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben p\u00e1rtfogolt\u00e1k birtokaikon a kereskedelemben j\u00e1rtas zsid\u00f3k leteleped\u00e9s\u00e9t, ezzel \u00f6szt\u00f6n\u00f6zve a nagyobb ar\u00e1ny\u00fa bev\u00e1ndorl\u00e1st. Az anyagilag megszorult birtokosoknak term\u00e9nyeikre\n el\u0151leget zsid\u00f3 keresked\u0151k adtak, de egy\u00e9b k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6k \u00fcgy\u00e9ben is fordulhattak hozz\u00e1juk, \u00edgy b\u0151v\u00fclt az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s a gazd\u00e1lkod\u00e1s egy\u00e9b ter\u00fcletein is. Magyarorsz\u00e1gon nem alakult ki a nyugat-eur\u00f3paihoz hasonl\u00f3 b\u00e9rleti rendszer. A zsid\u00f3\n reg\u00e1l\u00e9 b\u00e9rl\u0151k a t\u0151k\u00e9s b\u00e9rl\u0151k el\u0151fut\u00e1rai voltak. M\u00e1r II. J\u00f3zsef t\u00fcrelmi rendelete lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a zsid\u00f3k birtokokat b\u00e9relhessenek, ha azt maguk m\u0171velik meg. A 18-19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n nem ritka, hogy az ad\u00f3ss\u00e1gok fej\u00e9ben nemesi\n nagybirtokokat zsid\u00f3 term\u00e9ny-, \u00e1llatkeresked\u0151k nagyobb uradalmakat b\u00e9reltek, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Grassalkovich-f\u00e9le hatvani uradalmat is. Az 1850-es \u00e9vek el\u0151tt a b\u00e9rleti gazd\u00e1lkod\u00e1st a jogi rendez\u00e9s bizonytalans\u00e1ga miatt nem jellemezte\n innov\u00e1ci\u00f3, illetve t\u0151kebefektet\u00e9s.[2]\n
  A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a mez\u0151gazdas\u00e1g v\u00e1ls\u00e1ga adta a motiv\u00e1ci\u00f3t a magyar liber\u00e1lis nemess\u00e9gnek a reformkor harcaihoz, amelyekben a zsid\u00f3s\u00e1g jogegyenl\u0151s\u00e9ge is fontos momentumk\u00e9nt szerepelt. Az igaz\u00e1n d\u00f6nt\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st\n a jobb\u00e1gyviszonyok megsz\u00fcntet\u00e9se hozta. A f\u00f6ldbirtokosok helyzete rosszabbodott a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l. A jobb\u00e1gys\u00e1g felszabad\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n szinte \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl kellett \u00e1tt\u00e9rni\u00fck a p\u00e9nzgazd\u00e1lkod\u00e1sra – a munkaer\u0151 p\u00e9nzbe ker\u00fclt, \u00faj befektet\u00e9sekre\n volt sz\u00fcks\u00e9g. Ehhez j\u00e1rult t\u00f6bb \u00e9vben is a rossz term\u00e9s, az alacsony gabona\u00e1rak, a rendezetlen hitelviszonyok, a magas kamat. A nagy egyh\u00e1zi, illetve f\u0151nemesi birtokok b\u00e9rlet\u00e9t is t\u00f6bbnyire zsid\u00f3k szerezt\u00e9k meg, j\u00f3val hat\u00e9konyabban\n kihaszn\u00e1lva a b\u00e9rleti form\u00e1t. A jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1s \u00e9s az \u0151sis\u00e9g elt\u00f6rl\u00e9se ut\u00e1n a hitelekkel megterhelt f\u00f6ldbirtokok k\u00f6z\u00fcl sok jutott zsid\u00f3k tulajdon\u00e1ba. \u201e1848 el\u0151tt az ingatlanszerz\u00e9s zsid\u00f3k \u00e1ltal j\u00e1rhat\u00f3 \u00fatja, lehets\u00e9ges jogi\n form\u00e1ja h\u00e1zak, \u00e9s f\u00f6ldbirtokok z\u00e1logba v\u00e9tele volt. A fizet\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g r\u00e9m\u00e9vel k\u00fcszk\u00f6d\u0151 kis- \u00e9s nagybirtokosok kapva-kaptak az alkalmon, hogy a zsid\u00f3k p\u00e9nzt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztek, de el\u0151bb-ut\u00f3bb egyik\u00fck-m\u00e1sikuk k\u00e9nytelen volt z\u00e1logba adni\n valamely birtok\u00e1t, amely a zsid\u00f3 k\u00e9zben j\u00f6vedelmez\u0151v\u00e9 \u00e9s hasznos\u00edthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt.\u201d[3]\n
  Az 1845\/46-os utols\u00f3 t\u00fcrelmi ad\u00f3 \u00f6ssze\u00edr\u00e1s ut\u00e1n majd \u00f6tven \u00e9vig nem igaz\u00e1n lehet tudni, hogyan alakult a megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak vagyoni helyzete. A sz\u00e1zadv\u00e9g\u00e9n a megyei \u00e9s v\u00e1rosi virilis list\u00e1k mutatj\u00e1k meg sz\u00e1munkra a szorgalmuk,\n v\u00e1llalkoz\u00f3 kedv\u00fck, mozg\u00e9konys\u00e1guk \u00e1ltal a megindul\u00f3 kapitaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1si folyamat sor\u00e1n kiemelked\u0151 leggazdagabbak vagyonoss\u00e1g\u00e1t. A Tiszaf\u00fcreden 1847\/48-ban elv\u00e9gzett h\u00e1z- \u00e9s telek\u00f6ssze\u00edr\u00e1s szerint Blau Jakab \u00e9s neje 1250 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6l,\n Schwarcz R\u00f3za 1025 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6l f\u00f6ldter\u00fclettel rendelkezett.[4] A h\u00e1z\u00f6ssze\u00edr\u00e1sban 21 zsid\u00f3 tulajdonos szerepel. Blau Jakab 200 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6l kerttel, h\u00e1zzal \u00e9s k\u00fcl\u00f6n csel\u00e9dh\u00e1zzal, Ernst G\u00e1sp\u00e1r \u00e9s Csillag K\u00e1roly k\u00e9t\n h\u00e1zzal is rendelkezett. [5] <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] A hitelint\u00e9zet iratai a Heves Megyei Lev\u00e9lt\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3ak: Egri megyei b\u00edr\u00f3s\u00e1g, mint c\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1g iratai. VII.4.fond.5.Tiszaf\u00fcredi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt.1888-1943.Ct. 68.\n
[2] Pusk\u00e1s Julianna. 1992. 35-36 l.\n
[3] Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly-Schweitzer J\u00f3zsef. 1991. 59-60 l.\n
[4] HML VII-1\/4\/221. 493, 494 sz\u00e1mon.\n
[5] HML VII-1\/a\/221.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Blau Jakab \u00e9s ap\u00f3sa, Schwarcz Avigdor S\u00e1muel<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   Blau Jakab a tiszaf\u00fcredi izraelita anyak\u00f6nyv kor\u00e1bbi adatai szerint m\u00e9g h\u00e1zal\u00f3 volt, de m\u00e1r ekkor vagyonosodni kezdett. Olyannyira, hogy az 1880-as \u00e9vekben, mint a leggazdagabb \u00e9s legtekint\u00e9lyesebb zsid\u00f3 polg\u00e1rk\u00e9nt\n m\u00e1r \u0151 volt a hitk\u00f6zs\u00e9g eln\u00f6ke. 1890-ben halt meg, \u00f6r\u00f6k\u00f6seire 1124 hold f\u00f6ldet hagyott.[1] 1883-ban tagja volt a megyebizotts\u00e1gnak, mint a megy\u00e9ben az egyik legt\u00f6bb ad\u00f3t fizet\u0151 lakos.[2] H\u00e1za, amely az egyik legtekint\u00e9lyesebb\n volt a mez\u0151v\u00e1rosban, eredetileg az egyik leggazdagabb g\u00f6r\u00f6g keresked\u0151csal\u00e1d, a Bern\u00e1th csal\u00e1d tulajdona volt. Ez is jelk\u00e9pezi a g\u00f6r\u00f6g-zsid\u00f3 cser\u00e9t. Az \u00e9p\u00fcletet 15.000 forint\u00e9rt adta el a v\u00e1rosnak a 19. sz\u00e1zad nyolcvanas \u00e9veiben,\n az \u00e9p\u00fclet mind a mai napig a v\u00e1rosh\u00e1za szerep\u00e9t t\u00f6lti be. Ap\u00f3sa, Schwarcz Avigdor S\u00e1muel j\u00f3m\u00f3d\u00fa keresked\u0151 volt, Poroszl\u00f3n \u00e9s Tiszaf\u00fcreden is \u00e9lt. 1884-ben hunyt el, 80 \u00e9ves kor\u00e1ban.\n
   Az abszolutizmus id\u0151szak\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9ntek a zsid\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek is. 1860-ban v\u00e9gleg feloldott\u00e1k a birtokszerz\u00e9s \u00e9s az egyes foglalkoz\u00e1si \u00e1gak \u0171z\u00e9s\u00e9nek tilalm\u00e1t. A zsid\u00f3s\u00e1g \u00e1ltal a keresked\u00e9sb\u0151l felhalmozott\n t\u0151ke be\u00e1ramolhatott a t\u0151kehi\u00e1nyban szenved\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gba is. A f\u00f6ldbirtok v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s a t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9s egyik biztos \u00fatj\u00e1t jelentette, a hagyom\u00e1nyos vid\u00e9ki t\u00e1rsadalom cs\u00facs\u00e1n a f\u00f6ldbirtokosok \u00e1lltak. A birtok j\u00f6vedelmez\u0151s\u00e9g\u00e9t\n a befektetett p\u00e9nz \u00e9s a szakk\u00e9pzett int\u00e9z\u0151 biztos\u00edtotta.\n
   1841-ben a hatvani Grassalkovich uradalmat a b\u00e9csi g\u00f6r\u00f6g sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa bank\u00e1r, b\u00e1r\u00f3 Sina Simon vette meg, 1864-ben a bank\u00e1r eladta egy belga p\u00e9nzint\u00e9zetnek. A bankt\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolta meg 1867-ben a 3.151 kat. holdat\n birtokot \u00e9s a kast\u00e9lyt 460.000 Ft-\u00e9rt Deutsch Ign\u00e1c, a Hatvany-Deutsch csal\u00e1d alap\u00edt\u00f3ja.[3]\n
   1886-ban a zsid\u00f3s\u00e1g P\u00e1szt\u00f3 ter\u00fclet\u00e9nek (5642 kat. hold 427 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6l) mind\u00f6ssze 4-5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t birtokolta tulajdonosk\u00e9nt, ekkora ter\u00fclet volt 54 tulajdonos kez\u00e9ben. (P\u00e1szt\u00f3 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n indul\u00f3 hanyatl\u00e1s\u00e1nak\n ok\u00e1t egy\u00e9bk\u00e9nt Borovszky nyom\u00e1n a sok k\u00f6t\u00f6tt birtokban l\u00e1tj\u00e1k a kutat\u00f3k amellett, hogy a filox\u00e9ra a borsz\u0151l\u0151ket szinte teljesen elpuszt\u00edtotta.) Akinek birtoka volt P\u00e1szt\u00f3nn, az – k\u00e9t kiv\u00e9tellel – sz\u0151l\u0151t is m\u0171velt. P\u00e1szt\u00f3 \u00f6sszes sz\u0151l\u0151j\u00e9nek\n 16 sz\u00e1zal\u00e9ka zsid\u00f3k tulajdon\u00e1ban volt mely jelent\u0151sen nagyobb lakoss\u00e1gon bel\u00fcli ar\u00e1nyukn\u00e1l. A kerteknek mind\u00f6ssze 3, a sz\u00e1nt\u00f3knak 4, a r\u00e9teknek viszont 10,5 sz\u00e1zal\u00e9ka az \u0151 tulajdonuk.Legel\u0151j\u00fck alig van, egy pici erdeje is csak Keszler\n Andornak volt, m\u00edg Ulmer G\u00e1bor saj\u00e1t kavicsveremmel (b\u00e1ny\u00e1val) b\u00fcszk\u00e9lkedhetett. P\u00e1szt\u00f3 k\u00f6zel hat holdas n\u00e1das\u00e1b\u00f3l t\u00f6bb mint n\u00e9gy tartozott a Braun tany\u00e1hoz, Braun Izidor d\u00e9len elter\u00fcl\u0151 nagy birtok\u00e1hoz. Braun Izidor volt P\u00e1szt\u00f3 legnagyobb\n zsid\u00f3 birtokosa: 1897-ben 168, 1911-ben m\u00e1r 260 hold birtokosa, csel\u00e9deket alkalmaz, jelent\u0151s g\u00e9pparkja \u00e9s \u00e1llat\u00e1llom\u00e1nya volt. Emellett gyakran tal\u00e1lkozhatunk nev\u00e9vel b\u00e9rletek kapcs\u00e1n is. Mellette m\u00e9g ketten foglalkoztak a sz\u00e1zad\n v\u00e9g\u00e9n m\u00e9retekben a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n komolyabb m\u00e9retekben a f\u00f6lddel: Salamon Lip\u00f3t \u00e9s Wohl Ign\u00e1c b\u00e9relt nagy ter\u00fcletet az Alm\u00e1ssy-f\u00e9le hitbizom\u00e1nyb\u00f3l.”[4] \n
   Nincsenek kor\u00e1bbi adataink arra, hogy pontosan mik\u00e9nt ker\u00fcltek \u00e1t a jelz\u00e1loggal terhelt birtokok zsid\u00f3 tulajdonosok kez\u00e9re. 1895-t\u0151l tudjuk k\u00f6vetni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00edmeken megjelent gazdac\u00edmt\u00e1rak alapj\u00e1n a magyarorsz\u00e1gi,\n illetve megyei birtokviszonyok, illetve b\u00e9rletek nagys\u00e1g\u00e1t, tulajdonosaiknak neveit, az egyes birtokok \u00fczemnagys\u00e1g\u00e1t, a rajtuk dolgoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, \u00e9s a birtokok felszerelts\u00e9g\u00e9t. Heves megy\u00e9ben a 100 holdon fel\u00fcli birtok\u00e1llom\u00e1ny\n nagyj\u00e1b\u00f3l n\u00e9gy\u00f6t\u00f6de volt szabadforgalm\u00fa birtok, a t\u00f6bbi ter\u00fclet megoszlott az egyh\u00e1zi, \u00e1llami ter\u00fcletek, a hitbizom\u00e1nyok, a k\u00f6zbirtokoss\u00e1g ter\u00fcletei \u00e9s a k\u00f6zs\u00e9gi f\u00f6ldek k\u00f6z\u00f6tt. Magyarorsz\u00e1gon 1916-ban a szabadforgalm\u00fa birtokok 14,6\n %-a, az eg\u00e9sz megm\u0171velhet\u0151 f\u00f6ldter\u00fcletnek azonban csak 4,15 %-a volt zsid\u00f3 tulajdonban, ami m\u00e9g a zsid\u00f3s\u00e1g sz\u00e1mar\u00e1ny\u00e1t is alulm\u00falta.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Az 1124 hold a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen oszlott meg: 476 kh. sz\u00e1nt\u00f3, 1 kert, 212 kh r\u00e9t, 341 kh legel\u0151, 42 kh erd\u0151, 1 sz\u0151l\u0151, 2 n\u00e1das, 43 kh ugar .= Magyarorsz\u00e1g f\u00f6ldbirtokosai.Bp.1893.\n
[2] Eger. 1883.11.01. 418-419 l.\n
[3] A megv\u00e1s\u00e1rolt uradalom nagys\u00e1g\u00e1r\u00f3l ellentmond\u00f3ak a forr\u00e1sok, 3151 kh. (Bencze-Sud\u00e1r. 1989. 15 l.), illetve 4255 kh. (Koncz. 1983. 28 l.)\n
[4] P\u00e1sztor Cec\u00edlia. 2000. 7 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

A f\u00f6ldbirtokszerz\u00e9sr\u0151l, illetve a haszonb\u00e9rletben m\u0171velt f\u00f6ldbirtok nagys\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s megoszl\u00e1s\u00e1r\u00f3l 1895-b\u0151l van a k\u00f6vetkez\u0151 adatsorunk:[5]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[5] Az 1895. \u00e9vi gazdac\u00edmt\u00e1r. 1895. 190-200 l. alapj\u00e1n.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   A legnagyobb a zsid\u00f3 f\u00f6ldbirtokosok \u00e9s b\u00e9rl\u0151k sz\u00e1ma a hevesi j\u00e1r\u00e1sban, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert a megy\u00e9ben abban a j\u00e1r\u00e1sban volt a legnagyobb a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek ar\u00e1nya, a term\u0151ter\u00fclet 71,4 %-a. A legkevesebb az egri j\u00e1r\u00e1sban,\n illetve a v\u00e1rosokban, mivel az ut\u00f3bbiak hat\u00e1r\u00e1ban j\u00f3val kevesebb a term\u0151ter\u00fclet, azonk\u00edv\u00fcl a gy\u00f6ngy\u00f6si \u00e9s az egri hat\u00e1rra is a kis sz\u0151l\u0151birtokok a jellemz\u0151ek. A saj\u00e1t f\u00f6ldtulajdon sem kev\u00e9s, sajnos a vegyes rovatk\u00e9nt felt\u00fcntetett,\n a gazdac\u00edmt\u00e1rban \u2018tulajdonos \u00e9s haszonb\u00e9rl\u0151\u2019-k\u00e9nt szerepl\u0151kn\u00e9l nem t\u0171nik ki, hogy mennyi a b\u00e9relt \u00e9s mennyi a saj\u00e1t f\u00f6ldbirtokuk. A b\u00e9relt f\u00f6ld ar\u00e1nya a k\u00e9tszerese a saj\u00e1t f\u00f6ldtulajdonnak, a vegyes rovat majdnem akkora. Az \u00f6sszes,\n 89687 K. hold igen tekint\u00e9lyes f\u00f6ldmennyis\u00e9g, ebb\u0151l a biztos f\u00f6ldtulajdon 22.380 hold. Ez ugyan megoszlik 36 tulajdonos k\u00f6z\u00f6tt, teh\u00e1t \u00e1tlag 662 jut egy birtokosra. A jellemz\u0151 azonban ink\u00e1bb a 100-300 hold k\u00f6z\u00f6tti nagys\u00e1g, n\u00e9h\u00e1ny\n kiugr\u00f3 nagys\u00e1g\u00fa f\u00f6ldbirtokot kiv\u00e9ve. A tulajdonosokr\u00f3l nem tudjuk, hogy mind Heves megyeiek voltak-e, illetve p\u00e9ld\u00e1ul a Tiszaf\u00fcreden 1721 hold f\u00f6lddel rendelkez\u0151 el\u0151bb Tiszak\u00fcrt\u00f6n, majd Budapesten lak\u00f3 L\u00e9derer csal\u00e1d biztosan\n nem itt \u00e9lt, de volt a bankvil\u00e1g egyik hatalmass\u00e1g\u00e1nak, a Kohner csal\u00e1dnak is birtoka a megy\u00e9ben. 1895-ben a megy\u00e9ben m\u0171velt \u00f6sszter\u00fclet 607.621 k. hold volt, a ter\u00fclet 14,76 %-a volt zsid\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00f3k tulajdon\u00e1ban vagy haszn\u00e1lat\u00e1ban.\n
  A zsid\u00f3 f\u00f6ldbirtokosok \u00e9s b\u00e9rl\u0151k a kereskedelemb\u0151l szerzett vagyonukat fektett\u00e9k be a f\u00f6ldbirtokokba, ez\u00e1ltal biztos\u00edtva az elmaradott mez\u0151gazdas\u00e1gba a t\u0151ke be\u00e1raml\u00e1s\u00e1t, a moderniz\u00e1ci\u00f3t, amit a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9lda is bizony\u00edt:\n A legnagyobb birtokkal Bischitz D\u00e1vid rendelkezett: Hevesen 4.746 holddal, amelynek megoszl\u00e1sa: 3.243 kh. sz\u00e1nt\u00f3, 8 kh. kert, 244 h. r\u00e9t, 595 kh. legel\u0151, 408 kh. erd\u0151, 248 kh. ugar. A gazdas\u00e1gban tekint\u00e9lyes sz\u00e1m\u00fa csel\u00e9det alkalmaztak,\n 226 f\u0151t. A felszerel\u00e9st t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt 3 \u2018lokomobil\u2019, n\u00e9gy \u2018j\u00e1rg\u00e1ny\u2019, 3 cs\u00e9pl\u0151g\u00e9p, 10 vet\u0151g\u00e9p, 160 eke, 66 ig\u00e1s szek\u00e9r k\u00e9pezte. Az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny 534 szarvasmarha, 46 l\u00f3, 70 sert\u00e9s, \u00e9s 5.901 juh volt. Sajnos nem der\u00fclt ki, hogy a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ld\u00f6n\n mit termeltek, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg gabon\u00e1t. 1852-ben keresked\u0151 volt, amikor feles\u00e9g\u00fcl vette Fischer Johann\u00e1t, a tatai Fischer gy\u00e1ros le\u00e1ny\u00e1t. Budapesten \u00e9lt, feles\u00e9ge 1866-ban megalap\u00edtotta a Pesti Izraelita N\u0151egyletet, majd a le\u00e1ny\u00e1rvah\u00e1zat,\n kiemelked\u0151 \u00e9rdemeket szerzett a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. [1]\n
   1861-ben Bischitz D\u00e1vid \u00e9s Bischitz Salamon is egyike volt annak a n\u00e9gy zsid\u00f3 csal\u00e1df\u0151nek, akik az ozorai 47 ezer holdas nagybirtokot b\u00e9rl\u0151t\u00e1rsas\u00e1g form\u00e1j\u00e1ban vett\u00e9k b\u00e9rbe. A Bischitzek \u00e9s a b\u00e9rletben szint\u00e9n r\u00e9szt vev\u0151\n Strasser csal\u00e1d a Monarchia egyik legnagyobb gabonasz\u00e1ll\u00edt\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A legtov\u00e1bb a Bischitz csal\u00e1d maradt a majsai, mintegy \u00f6tezer holdas birtok b\u00e9rlet\u00e9ben, a csal\u00e1d h\u00e1rom nemzed\u00e9k\u00e9n kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen az 1930-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig.\n \u201eAz els\u0151 b\u00e9rl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt szerepl\u0151 Bischitz csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottja szak\u00e9rtelm\u00e9vel, – B\u00e9csben szerezte fels\u0151fok\u00fa gazd\u00e1sz k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t-, mintaszer\u0171 gazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1val nev\u00e9t be\u00edrta az agr\u00e1rt\u00f6rt\u00e9nelembe.”[2]A csal\u00e1d m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3ja felvette\n a Hevesy nevet, nemess\u00e9get kaptak alm\u00e1si el\u0151n\u00e9vvel, t\u00f6bben kit\u00e9rtek k\u00f6z\u00fcl\u00fck; a csal\u00e1d legh\u00edresebb tagja Hevesy Gy\u00f6rgy Nobel-d\u00edjas k\u00e9mikus volt.\n
   A k\u00f6vetkez\u0151 legnagyobb birtokkal Steiner M. M\u00f3r keresked\u0151 rendelkezett a P\u00e9terv\u00e1s\u00e1rai j\u00e1r\u00e1sban, Istenmezej\u00e9n: 2015 kh.-al, amelyb\u0151l 1475 kh. volt erd\u0151, tov\u00e1bb\u00e1 300 juhval rendelkezett. Hatvany-Deutsch Gyula ut\u00e1n\n a m\u00e1sodik helyen.volt 1894-ben Engel J\u00f3n\u00e1s, ezzel a megyei virilislista 19. hely\u00e9n \u00e1llt.[3] Erd\u0151telken 1886 hold saj\u00e1t birtokkal rendelkezett, 30 csel\u00e9d dolgozott a birtokon, az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny\u00e1ba 168 marha, 88 l\u00f3 tartozott, a felszerel\u00e9shez\n pedig t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt 2 lokomobil, 4 j\u00e1rg\u00e1ny, 2 cs\u00e9pl\u0151szekr\u00e9ny, \u00e9s 10 vet\u0151g\u00e9p.[4] 1909-ben fia, Engel Lajos ezen k\u00edv\u00fcl 1700 holdat b\u00e9relt gr\u00f3f Vay \u00c1d\u00e1mn\u00e9t\u00f3l, Veszpr\u00e9m megy\u00e9ben, Balatonvil\u00e1goson pedig 1750 kh. saj\u00e1t birtokkal rendelkezett.\n Heves megyei birtok\u00e1b\u00f3l 2500 hold volt a sz\u00e1nt\u00f3, az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny n\u00f6vekedett: m\u00e1r 120 l\u00f3, ebb\u0151l 86 angol f\u00e9lv\u00e9r, 200 szarvasmarha, 2500 merin\u00f3i juh, \u00e9s 800 db. sert\u00e9s volt a gazdas\u00e1gban.[5] Tiszaf\u00fcreden L\u00e9derer S\u00e1ndor 1547 holddal\n rendelkezett, amelyb\u0151l 627 h. a sz\u00e1nt\u00f3, 226 r\u00e9t, 551 h. legel\u0151, 1.413 birk\u00e1t tartott. A legnagyobb haszonb\u00e9rl\u0151 Kohn M\u00f3r volt, szint\u00e9n a P\u00e9terv\u00e1s\u00e1rai j\u00e1r\u00e1sban, Nagyb\u00e1tonyban b\u00e9relte Alm\u00e1ssy Istv\u00e1n 4277 holdas birtok\u00e1t. Kellner\n Bern\u00e1t 3417 h saj\u00e1t, illetve az egri f\u0151k\u00e1ptalan tarnaszentmikl\u00f3si birtok\u00e1n gazd\u00e1lkodott. Klein Ign\u00e1c Tisza\u00f6rs\u00f6n a kassai k\u00e1ptalan 2997 holdas birtok\u00e1t b\u00e9relte. Engel Jakab b\u00e9rl\u0151 1894-ben a megyei virilis lista 58.\n hely\u00e9n \u00e1llt, 951,33 Ft ad\u00f3val, K\u00f6ml\u0151n a szatm\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g 2135 holdas birtok\u00e1t b\u00e9relte.\n
   M\u00e1r az 1888-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son kit\u00fcntet\u0151 oklevelet kapott Schr\u0151der Lajos visontai bora.[6] Az 1880-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben a filox\u00e9ra k\u00f6vetkezt\u00e9ben kipusztult sz\u0151l\u0151ter\u00fcletek \u00fajratelep\u00edt\u00e9s\u00e9ben nagy szerepe\n volt az akkor m\u00e1r megfelel\u0151 vagyonnal rendelkez\u0151 zsid\u00f3 keresked\u0151knek, f\u0151leg Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, Egerben \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k\u00fck\u00f6n, a legf\u0151bb sz\u0151l\u0151termel\u0151 vid\u00e9keken. Az \u00fajfajta m\u00f3dszer j\u00f3val munka- \u00e9s t\u0151keig\u00e9nyesebb volt; nagy mintagazdas\u00e1gaikkal\n a szeg\u00e9nyebbek sz\u00e1m\u00e1ra munkalehet\u0151s\u00e9get, a kisebb sz\u0151l\u0151birtokosoknak mint\u00e1t ny\u00fajtottak az \u00fajrakezd\u00e9shez. \u201eA sz\u0151l\u0151rekonstrukci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben az 1897. esztend\u0151 fordulatot hoz a M\u00e1tra vid\u00e9k\u00e9n. A Gy\u00f6ngy\u00f6si Kereskedelmi \u00e9s Gazdas\u00e1gi\n Bank Rt. ekkor v\u00e1s\u00e1rolta meg Westphalen gr\u00f3fn\u0151 330 holdas visontai birtok\u00e1t, 170 kh. sz\u0151l\u0151t telep\u00edtettek, 160 kh-on l\u00e9trehozt\u00e1k a Gy\u00f6ngy\u00f6s Visontai Sz\u0151l\u0151 \u00e9s Bortermel\u0151 Rt.-t sz\u00e1zezer Ft alapt\u0151k\u00e9vel. Bevezett\u00e9k az \u00faj sz\u0151l\u0151kult\u00far\u00e1t,\n magas j\u00f6vedelmez\u0151s\u00e9get biztos\u00edtva.\u201d[7].\n
   Verpel\u00e9ten az 1880-as \u00e9vekt\u0151l kezdett a sz\u0151l\u0151termel\u00e9s nagyobb szerepet j\u00e1tszani. A kor\u00e1bbi doh\u00e1ny helyett a homoki sz\u0151l\u0151t honos\u00edtott\u00e1k meg. A term\u00e9s t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t a helyi zsid\u00f3 sz\u0151l\u0151keresked\u0151kn\u00e9l adt\u00e1k el.[8]1909-ben a megye\n legnagyobb bortermel\u0151i k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edtett\u00e9k Hatvany-Deutsch S\u00e1ndort, K\u00e1nitz Dezs\u0151t \u00e9s K\u00e1nitz Gyul\u00e1t. [9] <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 127 l.\n
[2] Pusk\u00e1s Julianna. 1992. 38 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 30. sz. 1-2 l.\n
 [4] Gazdac\u00edmt\u00e1r. 1897. 560-561 l.\n
[5]Heves v\u00e1rmegye. 1909. 228 l.\n
[6] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 41 sz. 3 l.\n
[7] Moln\u00e1r J\u00f3zsef. 1990. 27 l.\n
[8] Szekcs\u0151 K\u00e1roly. 1998. 176 l.\n
[9] Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy. 1909. 25 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Fleischmann Soma d\u00e9dunok\u00e1j\u00e1val a harmincas \u00e9vekben<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   Fleischmann Soma Markazon sz\u00fcletett, majd Domoszl\u00f3n nyitott vegyeskeresked\u00e9st, birtokokat v\u00e1s\u00e1rolt, fiainak is, majd bankokat alap\u00edtott Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, \u00e9s Egerben is. Fia, Fleischmann Henrik 1870-ben Domoszl\u00f3n sz\u00fcletett,\n Budapesten v\u00e9gezte el a Kereskedelmi Akad\u00e9mi\u00e1t, majd \u00e9desapja Bihar megyei birtok\u00e1n tanulta a gazd\u00e1lkod\u00e1st. 1900-ban t\u00e9rt vissza sz\u00fcl\u0151hely\u00e9re, ahol els\u0151k\u00e9nt kezdte \u00fajra a sz\u0151l\u0151telep\u00edt\u00e9st, saszlasz\u0151l\u0151t telep\u00edtett, term\u00e9k\u00e9t els\u0151sorban\n k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette. 1500 hold birtok\u00e1n mintagazdas\u00e1got hozott l\u00e9tre, gy\u00fcm\u00f6lcstermeszt\u00e9ssel \u00e9s \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9ssel is foglalkozott. Tagja volt a domoszl\u00f3i, a detki k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek, a megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1gnak, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le\n egyleteknek, a Sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k Orsz\u00e1gos Egyes\u00fclet\u00e9nek aleln\u00f6ke \u00e9s F\u00fczesabonyban a hitk\u00f6zs\u00e9g egyik vezet\u0151je volt.[1]\n
   Nagyr\u00e9d\u00e9n Weisz Adolf nagyb\u00e9rl\u0151 szorgalmazta el\u0151sz\u00f6r nagyobb mennyis\u00e9gben tiszta b\u00faza termel\u00e9s\u00e9t. A filox\u00e9ra 1886-90-ig kipuszt\u00edtotta a sz\u0151l\u0151t a telep\u00fcl\u00e9sen. Az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9ben el\u00f6lj\u00e1rtak a zsid\u00f3\n f\u00f6ldbirtokosok, \u00e9s b\u00e9rl\u0151k. 1892-ben az orsz\u00e1gos mez\u0151gazdas\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Herzfelder G\u00e1sp\u00e1r 20 arany jutalmat kapott sziment\u00e1li tehen\u00e9\u00e9rt, 1906-ban ugyanott Meiszter Dezs\u0151 negyedik d\u00edjat nyert. Braun D\u00e1vid nagyb\u00e9rl\u0151\n tartotta a falu sert\u00e9s\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak 75 %-\u00e1t.[2]\n
   A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 statisztikai adatok nem mindig egy\u00e9rtelm\u0171ek, mivel a korabeli statisztikusok is csak a nevek alapj\u00e1n dolgoztak, hozz\u00e1vet\u0151legesen m\u00e9gis t\u00fckr\u00f6zik a zsid\u00f3 tulajdonban \u00e9s b\u00e9rletben l\u00e9v\u0151 f\u00f6ldter\u00fcletek ar\u00e1ny\u00e1t.\n 1905-1916 k\u00f6z\u00f6tt harmincezer holddal cs\u00f6kkent a szabadforgalm\u00fa 100 holdon fel\u00fcli birtokok ar\u00e1nya a megy\u00e9ben, ezzel egy\u00fctt a zsid\u00f3 tulajdonban l\u00e9v\u0151 ter\u00fcletek nagys\u00e1ga is, de m\u00e9g \u00edgy is az orsz\u00e1gos \u00e1tlag felett volt, majdnem h\u00e9tszerese\n a 3,6 %-os lakoss\u00e1gi ar\u00e1nysz\u00e1mnak. 1905-ben 219.206 hold a 100 holdon fel\u00fcli szabadforgalm\u00fa birtokok ter\u00fclete, ebb\u0151l 54.810 hold, a ter\u00fclet 24,1 %-a, 1913-ban a 191.164 holdb\u00f3l 47.859 hold, 25 %, 1916-ban a 188.565 holdb\u00f3l 45.506\n hold, 24,1 % volt zsid\u00f3 tulajdonban.[3] 1910-ben pedig az 1000 kh. fel\u00fcli f\u00f6ldbirtokok 29,9 %-a, ez is magasabb, mint az 19,6%-os orsz\u00e1gos \u00e1tlag.[4] Teh\u00e1t mind a k\u00f6z\u00e9p, de m\u00e9g ink\u00e1bb a nagybirtokok tulajdoni ar\u00e1ny\u00e1ban volt er\u0151teljes\n a zsid\u00f3 jelenl\u00e9t. A saj\u00e1t kezel\u00e9sben l\u00e9v\u0151 f\u00f6ldeken k\u00edv\u00fcl nagy szerepe volt a megye mez\u0151gazdas\u00e1g\u00e1ban a nagyr\u00e9szt zsid\u00f3 vezet\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 hitelint\u00e9zeteknek \u00e9s rajtuk k\u00edv\u00fcl a j\u00f3m\u00f3d\u00fa zsid\u00f3 keresked\u0151knek is.\n
   A kisebb f\u00f6ldter\u00fclettel rendelkez\u0151 f\u00f6ldm\u0171veseknek az ut\u00f3bbiak adtak lehet\u0151s\u00e9get, hitelt ahhoz, hogy mez\u0151gazdas\u00e1gi beruh\u00e1z\u00e1st tudjanak v\u00e9grehajtani, megel\u0151legezve term\u00e9keik \u00e1r\u00e1t, illetve lek\u00f6tve el\u0151re a term\u00e9keiket. Ez\n a t\u00e9ny mindkett\u0151j\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra megfelel\u0151 biztos\u00edt\u00e9kot adott a megfelel\u0151 termel\u00e9sre, \u00e9s biztos\u00edtotta a term\u00e9k megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1t is. A l\u00e1bon \u00e1ll\u00f3 gabon\u00e1ra, a le nem ny\u00edrt gyapj\u00fara is adtak k\u00f6lcs\u00f6nt, el\u0151re megegyezve a felt\u00e9telekben. Ez ugyan\n uzsora volt, de a f\u00f6ldm\u0171vel\u0151k k\u00e9nyszerhelyzetben voltak, ez\u00e9rt ez is seg\u00edts\u00e9get jelentett a sz\u00e1mukra. A mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s alapfelt\u00e9tele volt, hogy az egyes helys\u00e9gekben \u00e9l\u0151, els\u0151sorban zsid\u00f3 term\u00e9nykeresked\u0151k megfelel\u0151 rakt\u00e1rakkal,\n felszerel\u00e9ssel rendelkeztek a gabona szakszer\u0171 kezel\u00e9s\u00e9hez, t\u00e1rol\u00e1s\u00e1hoz. J\u00f3 kapcsolatokkal rendelkeztek, sokkal kedvez\u0151bb \u00e1ron, j\u00f3val hamarabb, biztosabban v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletek mez\u0151gazdas\u00e1gi term\u00e9keit, ez\u00e1ltal sokban\n el\u0151seg\u00edtett\u00e9k az els\u0151sorban mez\u0151gazdas\u00e1gb\u00f3l \u00e9l\u0151 megye z\u00f6kken\u0151mentes \u00e1rutermel\u00e9s\u00e9t, az \u00e1rufelesleg \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9t. A borkereskedelemben is alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszottak a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n\n lez\u00e1rul\u00f3 \u00e9szaki hat\u00e1rok nagyban megnehez\u00edtett\u00e9k a megye nagy borvid\u00e9keinek term\u00e9k exportj\u00e1t, a lengyelorsz\u00e1gi ‘gal\u00edciai’ zsid\u00f3k k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt Lengyelorsz\u00e1g fel\u00e9 a bor kivitel\u00e9t.          <\/p>\n

A kereskedelem    <\/p>\n

Ak\u00e1rcsak Magyarorsz\u00e1g, Heves megye kereskedelm\u00e9ben is alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa volt a zsid\u00f3k jelenl\u00e9te, munk\u00e1ss\u00e1ga. A beteleped\u00e9ssel kapcsolatban m\u00e1r le\u00edrtam, hogyan ment v\u00e9gbe a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k \u00e9s zsid\u00f3k szerepcser\u00e9je. A nagyobb telep\u00fcl\u00e9sek jelent\u0151s\n \u00e9s gazdag ‘g\u00f6r\u00f6g’ kol\u00f3ni\u00e1i fokozatosan elvesztett\u00e9k vezet\u0151 gazdas\u00e1gi poz\u00edci\u00f3jukat, ezt vett\u00e9k \u00e1t a legmozg\u00e9konyabb \u00e9s legdinamikusabb zsid\u00f3 keresked\u0151 csal\u00e1dok. Heves megye mez\u0151gazdas\u00e1g\u00e1nak fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9ben nagy seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtottak\n azok a zsid\u00f3 keresked\u0151k, akik a mez\u0151gazdas\u00e1gban megtermelt gabon\u00e1t, \u00e1llati term\u00e9keket, bort, gyapj\u00fat k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k az orsz\u00e1g, illetve a Monarchia m\u00e1s ter\u00fcletei fel\u00e9. A kereskedelem j\u00f3l ki\u00e9p\u00edtett h\u00e1l\u00f3zatot jelentett, amely az egyszer\u0171\n v\u00e1ndorkeresked\u0151k\u00f6n (questores circumforanei), illetve h\u00e1zal\u00f3k (handler) sz\u00e9les k\u00f6r\u00e9n kereszt\u00fcl a boltos keresked\u0151k\u00f6n (mercator) \u00e1t nemegyszer a b\u00e9csi nagykeresked\u0151kig vezetett. Ez az \u00fat nem volt k\u00f6nny\u0171, a vall\u00e1si antiszemitizmus\n elleni harcon k\u00edv\u00fcl a gazdas\u00e1gi konkurencia ellen is komoly k\u00fczdelmet kellett v\u00edvniuk, f\u0151leg a n\u00e9pesebb telep\u00fcl\u00e9seken. Eger \u00e9s Gy\u00f6ngy\u00f6s nem kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa n\u00e9met, illetve g\u00f6r\u00f6g keresked\u0151 \u00e9s c\u00e9hes iparos polg\u00e1rs\u00e1ga minden eszk\u00f6zt megragadott\n arra, hogy a zsid\u00f3k betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t, munk\u00e1j\u00e1t akad\u00e1lyozz\u00e1k.          Az orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi, politikai helyzete, a reformkor, a szabads\u00e1gharc, majd \u00e9s legf\u0151k\u00e9ppen a kiegyez\u00e9s ut\u00e1ni liber\u00e1lis\n korm\u00e1nyzat t\u00e1mogat\u00e1sa, a meghozott t\u00f6rv\u00e9nyek, (1840, 1867, 1895.) \u00e9s mindenekel\u0151tt a gazdas\u00e1gi folyamatok tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00fcket. Az els\u0151 \u00f6ssze\u00edr\u00e1sok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nagy k\u00f6rzettel rendelkez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken mutatt\u00e1k ki nagyobb\n sz\u00e1m\u00fa keresked\u0151, els\u0151sorban v\u00e1ndorkeresked\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9t. Az eg\u00e9sz id\u0151szakban nagyon fontos szerep\u00fck volt az els\u0151sorban a gazdas\u00e1gi \u00e9s piack\u00f6zpontokban a heti, illetve az orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1roknak, ahol a kezdetekt\u0151l fogva \u00e1rultak a zsid\u00f3\n keresked\u0151k is, err\u0151l a legt\u00f6bb adat Gy\u00f6ngy\u00f6sr\u0151l \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre. Az id\u0151k folyam\u00e1n egyre t\u00f6bben letelepedtek, boltokat nyitottak. A bolth\u00e1l\u00f3zat a kis szat\u00f3csboltokon kereszt\u00fcl a szakosodott nagykeresked\u00e9seikig, az \u00e1ruh\u00e1zakig\n terjedt.\n
   Az egri beteleped\u00e9s viszonylag k\u00e9s\u0151n kezd\u0151d\u00f6tt, de m\u00e1r egy ember\u00f6lt\u0151 m\u00falt\u00e1n, 1863-ban olyan nagy volt a helyi, illetve az egri v\u00e1s\u00e1rokra j\u00e1r\u00f3 zsid\u00f3 keresked\u0151k \u00e9s iparosok s\u00falya, hogy a szeptember 29-re tervezett Szent\n M\u00e1rton napi v\u00e1s\u00e1rt az \u0151szi \u00fcnnepek miatt okt\u00f3ber 1-re tette \u00e1t a Helytart\u00f3tan\u00e1cs.[5]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 234 l. Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 478 l.\n
[2] Moln\u00e1r J\u00f3zsef: Nagyr\u00e9de t\u00f6rt\u00e9nete. 15-23 l.\n
[3] Kov\u00e1cs Alajos. 1922. 75 l.\n
[4] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 595 l.\n
[5] Eger. 12 sz. 4 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Sug\u00e1r S\u00e1muel boltja Egerben<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

    A Heves Megyei Lev\u00e9lt\u00e1rban megtal\u00e1lhat\u00f3ak az Egri Megyei B\u00edr\u00f3s\u00e1g mint c\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1g iratai 1875-1952[1] A c\u00e9gtulajdonosok neveit tartalmaz\u00f3 jegyz\u00e9k mintegy 1650 nevet tartalmaz. A nevek alapj\u00e1n term\u00e9szetesen nem k\u00f6nny\u0171 azonos\u00edtani\n a zsid\u00f3 tulajdon\u00fa, illetve alap\u00edt\u00e1s\u00fa c\u00e9geket, \u00e1mb\u00e1r a n\u00e9met nevek nagy r\u00e9sze jellegzetesen csak a zsid\u00f3k \u00e1ltal haszn\u00e1lt n\u00e9v volt. Ennek alapj\u00e1n 274 c\u00e9gr\u0151l val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy a tanulm\u00e1ny t\u00e1rgy\u00e1ba tartozik. Ebb\u0151l 235 kereskedelmi,\n t\u00f6bbnyire egyetlen n\u00e9v alatt fut\u00f3 kiskereskedelmi v\u00e1llalkoz\u00e1s, bolt. A bejegyzett c\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl nagyon kev\u00e9s a hosszabb id\u0151t meg\u00e9lt c\u00e9g. \u00c9rdekes m\u00f3don messze a legt\u00f6bb a borkeresked\u0151t, 92-t, az 1920-as \u00e9vek elej\u00e9n Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n jegyeztek\n be; borkeresked\u0151ket, illetve \u00fcgyn\u00f6k\u00f6ket, akiknek v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l tov\u00e1bb nincs is adat. A borkeresked\u0151k els\u0151sorban term\u00e9szetesen a nagy borvid\u00e9kek k\u00f6zpontjaiban m\u0171k\u00f6dtek, Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n k\u00edv\u00fcl Visont\u00e1n, Verpel\u00e9ten, \u00e9s Egerben. A 24 f\u00e9le\n kereskedelmi v\u00e1llalkoz\u00e1s k\u00f6z\u00fcl 20 fa-, 14 term\u00e9ny-, 12 vegyes-, 11 szesz-, 9 s\u00f6r- \u00e9s 8 vaskereskedelemmel foglalkozott.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] HML. VII-4. C\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1gi jegyz\u00e9k.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A m\u00e1r eml\u00edtett borkeresked\u0151k nagy l\u00e9tsz\u00e1ma miatt Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n volt a bejegyzett c\u00e9g k\u00f6z\u00fcl k\u00f6z\u00fcl 119. Ehhez k\u00e9pest 64 c\u00e9g Egerben, 16 Hatvanban, 15 Hevesen \u00e9s Verpel\u00e9ten, 13 P\u00e1szt\u00f3n \u00e9s Tiszaf\u00fcreden, F\u00fczesabonyban 6, els\u0151sorban fakeresked\u0151k\n m\u0171k\u00f6dtek. Apcon \u00e9s Visont\u00e1n 5, Domoszl\u00f3n 3, K\u00e1lban \u00e9s P\u00e9terv\u00e1s\u00e1r\u00e1n 2-2, Gy\u00f6ngy\u00f6spat\u00e1n, Gy\u00f6ngy\u00f6sp\u00fcsp\u00f6kin, M\u00e1traderecsk\u00e9n, Poroszl\u00f3n, Tarnaleleszen, Tiszaigaron \u00e9s V\u00e1mosgy\u00f6rk\u00f6n mind\u00f6ssze 1-1 c\u00e9get jegyeztek be. Minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\n szerint a megy\u00e9ben j\u00f3val t\u00f6bb bolt \u00e9s iparos m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de a c\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1gi bejegyz\u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek csak ennyi felelhetett meg. A legtov\u00e1bb m\u0171k\u00f6d\u0151 kereskedelmi c\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt volt Hevesen Blau Salamon vegyeskeresked\u00e9se, ez 1876-t\u00f3l\n 1943-ig, Gr\u00f3sz Albert aranym\u0171ves \u00e9s \u00e9kszer\u00e9sz\u00e9 Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n 1876 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llt fenn; val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a csal\u00e1d folytathatta az eredeti tulajdonosok munk\u00e1j\u00e1t. Blumenthal B\u00e9la \u00e9p\u00edt\u0151anyag-keresked\u00e9se Hatvanban 1893 \u00e9s 1944\n k\u00f6z\u00f6tt, Krausz M\u00f3r fakeresked\u00e9se 1883 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tt Hevesen, Popper D\u00e1vid vegyeskeresked\u00e9se P\u00e1szt\u00f3n 1885 \u00e9s 1924 k\u00f6z\u00f6tt, Reiner Adolf fakeresked\u00e9se Apcon 1900 \u00e9s 1938 k\u00f6z\u00f6tt, Rubinstein Adolf vegyeskeresked\u00e9se\n Tiszaf\u00fcreden 1909 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt, Schwarcz \u00c1ron vegyeskeresked\u00e9se Tiszaigaron 1889 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt, Wahl Sarolta \u00fcveg- \u00e9s porcel\u00e1nkeresked\u00e9se Hatvanban 1906 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. N\u00e9h\u00e1ny c\u00e9g eg\u00e9szen 1948-ig \u00fczemelt, a\n tulajdonos teh\u00e1t t\u00fal\u00e9lte a Holocaustot, az \u00e1llamos\u00edt\u00e1st viszont a c\u00e9geik m\u00e1r nem v\u00e9szelt\u00e9k \u00e1t.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Czeisler Soma<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  <\/span> A fakeresked\u0151k els\u0151sorban a M\u00e1tr\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 telep\u00fcl\u00e9seken \u00e9ltek, de szerte a megy\u00e9ben is.    Blumenthal B\u00e9la fakeresked\u0151 \u00e9s bankigazgat\u00f3r\u00f3l a hitelint\u00e9zetekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3\n fejezetben \u00edrok b\u0151vebben. L\u0151winger Endre P\u00e9terv\u00e1s\u00e1r\u00e1n sz\u00fcletett 1901-ben, Budapesten tette le a kereskedelmi \u00e9retts\u00e9git, el\u0151bb a P\u00e9terv\u00e1s\u00e1rai Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r k\u00f6nyvel\u0151je, majd apja f\u0171r\u00e9sztelep\u00e9t \u00e9s fakeresked\u00e9s\u00e9t vezette. 1931-ben\n tagja volt a helyi k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek, \u00e9s a helyi kaszin\u00f3nak. Czeizser Soma 1881-ben sz\u00fcletett Recsken, k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n \u00e9s Miskolcon v\u00e9gezte, majd Beszterceb\u00e1ny\u00e1n folytatotta h\u00e1rom \u00e9vig gyakorlati tanulm\u00e1nyait.\n 1906-t\u00f3l dolgozott \u00e9desapja fakeresked\u00e9s\u00e9ben Recsken.[1] A kisebb telep\u00fcl\u00e9sek kereskedelm\u00e9ben is nagy szerepet j\u00e1tszottak a zsid\u00f3 keresked\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul Nagyr\u00e9d\u00e9n: \u201eA helyi kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9g a kiskereskedelemre korl\u00e1toz\u00f3dott\n \u00e9s a sz\u00e1zadfordul\u00f3ig szinte kiz\u00e1r\u00f3lagosan a faluban megtelepedett zsid\u00f3 kiskeresked\u0151k bonyol\u00edtott\u00e1k le.\u201d[2]\n
   Apcon \u201e…a kiskereskedelem hasonl\u00f3an alakult az kisiparhoz, az 1800-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l tudunk r\u00f3luk. Egy-k\u00e9t vegyeskeresked\u00e9s m\u00e1r ekkor m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, pl. Reich, Weisz. Majd a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra sz\u00e1muk megn\u00f6vekedett, els\u0151sorban\n a zsid\u00f3k j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, akik felismert\u00e9k a k\u00f6zs\u00e9g j\u00f3, centrikus fekv\u00e9s\u00e9t, adotts\u00e1gait, \u00e9s egyre t\u00f6bben telepedtek le itt. Az 1900-as \u00e9vekben Wakter Adolf, Reich S\u00e1muel, Reich S\u00e1ndor \u00e9s Schwartz vegyeskeresked\u00e9s\u00e9vel b\u0151v\u00fclt\n a sor. Jungreisz \u00e9s Zacher fatelepe… az 1930-as \u00e9vekben tet\u0151z\u00f6tt a kiskereskedelem a k\u00f6zs\u00e9gben. .. A vegyeskeresked\u0151k a k\u00f6rny\u00e9k kiskeresked\u0151it is ell\u00e1tt\u00e1k. Jungreisz Samu, majd L\u0151wy Ign\u00e1c voltak a nagykeresked\u0151k.\u201d\n [3] Jungreisz Samu nemcsak nagykeresked\u0151 volt, hanem a helyi hitk\u00f6zs\u00e9g eln\u00f6ke, a megyebizotts\u00e1g tagja, k\u00f6zs\u00e9gi k\u00e9pvisel\u0151, s\u0151t a Gy\u00f6ngy\u00f6sap\u00e1ti katolikus kegyura is. \n
   A tiszaf\u00fcredi zsid\u00f3s\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 film\u00fcnkben megsz\u00f3laltatott interj\u00faalanyaink kiemelt\u00e9k a Tiszaf\u00fcreden \u00e9lt zsid\u00f3 keresked\u0151k nagyszer\u0171 \u00fczleti szellem\u00e9t, amely gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt. A k\u00f6zpontban voltak a nagykeresked\u00e9sek\n \u00e9s a nagyobb boltok, a mell\u00e9kutc\u00e1kat val\u00f3s\u00e1ggal beh\u00e1l\u00f3zt\u00e1k a kis szat\u00f3cs\u00fczletek, ahol hitelben is lehetett v\u00e1s\u00e1rolni.[4] Az id\u0151sebb emberek eml\u00e9kezet\u00e9ben m\u00e9g \u00e9l\u00e9nken \u00e9lt a zsid\u00f3 keresked\u0151k, iparosok eml\u00e9ke.\n
   De\u00e1k Imr\u00e9n\u00e9: \u201eM\u00e9g mindig az orromban van az illata a kis f\u0171szerkeresked\u00e9seknek… Szeg\u00e9ny any\u00e1m elk\u00fcld\u00f6tt, hogy hozzak s\u00fct\u0151port, ezt-azt, \u00e9s mikor kinyitottam az ajt\u00f3t, megsz\u00f3lalt a cseng\u0151, kij\u00f6ttek, \u00e9s az illat, ami\n megcsapott, abb\u00f3l a vegyeskeresked\u00e9sb\u0151l; abban volt mindenf\u00e9le f\u0171szerillat; paprika, kaka\u00f3, cukor, petr\u00f3leum, amit csak el lehet k\u00e9pzelni, minden…\u00c9s m\u00e9g mindig az orromban van az illata…”\n
   Sajtos Dezs\u0151: \u201eEzek a zsid\u00f3 emberek, mivel itten F\u00fcreden egy h\u00e9tig is eltartott a v\u00e1s\u00e1r, \u00e1tmen\u0151 forgalom volt, sz\u00fcks\u00e9ge volt a lakoss\u00e1gnak a keresked\u00e9sre is. \u00c9s ezek lehozt\u00e1k az \u00e1rut, ne kelljen Pestre menni, \u00e9s itten\n Tiszaf\u00fcreden mindent meg lehetett venni.! Ezek az \u00fczletek mind olyan j\u00f3l el voltak helyezve, hogy ne kelljen az egyik utc\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sikba menni messzire.\u201d<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

\ufeff[1] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 316 l.\n
[2] Moln\u00e1r J\u00f3zsef. 1986. 67 l.\n
[3] Ill\u00e9s J\u00f3zsef. 1993. 55-58 l.\n
[4] Dr. Kuthy Lajos \u00e1llatorvos, Sajtos Dezs\u0151 k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151 \u00e9s De\u00e1k Imr\u00e9n\u00e9 visszaeml\u00e9kez\u00e9sei. Az id\u00e9zetek a \u201eMegszakadhat-e a sz\u00edv\u201d c\u00edm\u0171 dokumentumfilmb\u0151l val\u00f3k, a film 1994-ban k\u00e9sz\u00fclt, a szerz\u0151, dr. Vad\u00e1sz Istv\u00e1n \u00e9s Szab\u00f3\n J\u00e1nos k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Rubinstein S\u00e1muel boltja, Tiszaf\u00fcreden <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

    A parasztembernek nem volt p\u00e9nze, bement a boltba, azt mondta annak a zsid\u00f3 keresked\u0151nek; ‘Ne tess\u00e9k m\u00e1r haragudni, nincs p\u00e9nzem, majd ha lesz p\u00e9nzem, meghozom.’ Azt\u00e1n volt egy f\u00fczet, amibe bejegyezte az ad\u00f3sok nevit,\n vagy pedig vitt toj\u00e1st, lisztet, kukoric\u00e1t. Megvolt a piaci \u00e1ra, oszt a keresked\u0151 \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte, oszt nem volt, hogy mi\u00e9rt nem p\u00e9nzt hozott nekem, hanem ezeket? \u00c9s ez olyan sz\u00e9pen elment, az\u00e9rt mert nem volt osztozkod\u00e1s, az\u00e9rt szerett\u00e9k\n a zsid\u00f3kat, mert a zsid\u00f3 a legmesszebbmen\u0151kig a kedv\u00e9ben j\u00e1rt a legszeg\u00e9nyebb embernek is. Mert az megadta az alkalmat arra, hogy boldoguljon. Ecet nem volt? ‘Menj\u00e9l, kisfiam!’ – \u00e9n is sz\u00e9gyelltem! – \u00c9n k\u00e9t toj\u00e1ssal menjek ecet\u00e9rt?\n H\u00e1t- mondom- any\u00e1m, mit nem tal\u00e1l ki m\u00e9g? ‘Most nem tudtam, nem \u00e1rultam a piacon, honnan vegyek p\u00e9nzt? Az \u00e9telbe meg s\u00f3 kellene, ecet, vagy ez, az.’ – \u00c9s ezt a zsid\u00f3 keresked\u0151 mind bel\u00e1tta! Ahogy megy\u00fcnk Bud\u00e1ra[1], ott meg a Rubinstein\n K\u00f3bi b\u00e1csi lakott. Mikor Tiszaf\u00fcreden a fazekass\u00e1g fellend\u00fclt, \u00f6sszev\u00e1s\u00e1rolta a k\u00f6cs\u00f6g\u00f6ket; volt neki k\u00e9t kocsija is, oszt elment v\u00e1s\u00e1rozni ezekkel a ker\u00e1miai d\u00f3gokkal… Az \u00e9n szomsz\u00e9domban lakott Schwarcz G\u00e9za b\u00e1csi,\n a tollas, a m\u00e1sik szomsz\u00e9domban pedig a Schwarcz M\u00f3r, akinek volt k\u00e9t l\u00e1nya meg egy nyomd\u00e1sz fia. A piacon gyuf\u00e1t, gombot, c\u00e9rn\u00e1t \u00e1rult. Mindennap kivitte a piacra, oszt az a kis port\u00e9ka is j\u00f3 volt, amit \u00e1rultak.\u201d\n
   Hogy a tiszaf\u00fcredi keresked\u0151k mekkora ter\u00fcleten dolgoztak, j\u00f3l mutatja a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9lda: 1893-ban \u00e1rverezt\u00e9k Schwarcz Vilmos keresked\u0151t. 175 forint tartoz\u00e1sa miatt dobra ker\u00fclt boltja, 4.733 forint \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e1ruk\u00e9szlete\n (ruhanem\u0171k), Poroszl\u00f3n, Tiszaf\u00fcreden, Kunhegyesen, Ab\u00e1dszal\u00f3kon, Kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1son l\u00e9v\u0151 v\u00e1s\u00e1ri b\u00f3d\u00e9i.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Tiszaf\u00fcrednek a t\u00e9glagy\u00e1r fel\u00e9 es\u0151 r\u00e9sze.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Ifj. Klein M\u00e1rton <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n 1867. j\u00fanius 30-\u00e1n[1] alap\u00edtott\u00e1k meg a v\u00e1ros zsid\u00f3 keresked\u0151i a Gabona, vagy Kereskedelmi \u00e9s Nyersterm\u00e9k Csarnok, k\u00e9s\u0151bb csak Kereskedelmi Csarnok nev\u0171 egyes\u00fcletet, amely eg\u00e9szen a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171\n gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9rdekk\u00e9pviseletet jelentett a sz\u00e1mukra. T\u00f6bb szakoszt\u00e1lyt is alak\u00edtottak a csarnokon bel\u00fcl, pl. a textilszakoszt\u00e1lyt, az OMGE gy\u00f6ngy\u00f6si csoportja ezen a szervezeten bel\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, inform\u00e1ci\u00f3s irod\u00e1t is m\u0171k\u00f6dtettek,\n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a hitelig\u00e9nyl\u0151k megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l is tudtak inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1lni. 1909-ben Bogd\u00e1n J\u00f3n\u00e1s volt az eln\u00f6ke, igazgat\u00f3ja d\u00e9v\u00e9nyi T\u00e9v\u00e9n Zsigmond, mindketten tekint\u00e9lyes \u00e9s vagyonos keresked\u0151k. Az egyes\u00fclet \u00e9p\u00fclete\n nemcsak a kereskedelmi \u00e9let ter\u00fclete volt, hanem a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9let egyik sz\u00ednhelye is. Kullturterem, \u00e9s \u00e9tterem is \u00fczemelt benne a korabeli forr\u00e1sok szerint. A Gy\u00f6ngy\u00f6si Kereskedelmi K\u00f6r K\u00e1roly Lajos (1873-1931) bank\u00e1r eln\u00f6ks\u00e9ge alatt\n \u00e9rte el legnagyobb eredm\u00e9nyeit. Akt\u00edv tagja volt a gy\u00f6ngy\u00f6si status quo izraelita hitk\u00f6zs\u00e9gnek. Emellett a sport \u00e9s a sz\u0151l\u00e9szet ter\u00e9n is kivette a r\u00e9sz\u00e9t a teremt\u0151 munk\u00e1b\u00f3l. is hasonl\u00f3 c\u00e9lokat szolg\u00e1lhatott, 1912-ben alakult, tagjai\n hasonl\u00f3an sz\u00e9les t\u00e1rsadalmi k\u00f6rb\u0151l ker\u00fcltek ki, mint a Kereskedelmi Csarnokban. 1931-ben az eln\u00f6ks\u00e9g szint\u00e9n csupa zsid\u00f3 n\u00e9vb\u0151l \u00e1llt, az \u00fcgyvezet\u0151 eln\u00f6k ifj. Klein M\u00e1rton, a f\u0151titk\u00e1r R\u00e9vi P\u00e1l, a p\u00e9nzt\u00e1rnok Welt Art\u00far.[2]<\/p>\n

 A kis- \u00e9s nagyipar       <\/p>\n

  A c\u00e9hek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge nyelvi \u00e9s felekezeti egys\u00e9gre t\u00f6rekedett, ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a zsid\u00f3s\u00e1g el\u00e9 \u00e1ll\u00edtottak korl\u00e1tokat. II. J\u00f3zsef t\u00fcrelmi rendelete ut\u00e1n elvben bel\u00e9phettek a c\u00e9hekbe. Az uralkod\u00f3 el\u0151\u00edrta, hogy a c\u00e9hekb\u0151l\n vall\u00e1sa miatt senkit se z\u00e1rjanak ki. Ezt a rendeletet azonban 1791-ben visszavont\u00e1k, s az 1805-\u00f6s c\u00e9hszab\u00e1ly-tervezet \u00fagy int\u00e9zkedett, hogy mesters\u00e9g\u00fcket a zsid\u00f3k csak saj\u00e1t vall\u00e1sukhoz tartoz\u00f3 leg\u00e9nyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u0171zhetik A zsid\u00f3k\n vall\u00e1suk miatt a c\u00e9hes iparba nem l\u00e9phettek be, ez\u00e9rt \u0151k csak kont\u00e1rk\u00e9nt dolgozhattak, els\u0151sorban a nagyobb zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel rendelkez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken. A zsid\u00f3 iparosok h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se 1812-ben orsz\u00e1gszerte megsz\u0171nt.\n Elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s, vet\u00e9lked\u00e9s azonban a vid\u00e9ki v\u00e1rosokban k\u00e9s\u0151bb is mutatkozott, s az ipart\u00e1rsulatok, iparosk\u00f6r\u00f6k gyakran mell\u0151zt\u00e9k \u0151ket. P\u00e9ld\u00e1ul az egri \u201ekereszt\u00e9ny iparosk\u00f6r\u201d 1887\u20131905 k\u00f6z\u00f6tt eleve a zsid\u00f3k kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1val szervezte a v\u00e1ros\n iparosainak m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00e9t (Breznay I. 1906).\n
  A 19. sz\u00e1zadi \u00f6ssze\u00edr\u00e1sok alapj\u00e1n l\u00e1thattuk, hogy a zsid\u00f3 iparosok nagyobb sz\u00e1mban Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, P\u00e1szt\u00f3n, majd Egerben \u00e9s Tiszaf\u00fcreden \u00e9ltek, els\u0151sorban szab\u00f3k \u00e9s cip\u00e9szek voltak. P\u00e1szt\u00f3n 1822-ben eml\u00edtik az els\u0151 zsid\u00f3\n iparost, Wolf S\u00e1ndor t\u00edm\u00e1rt, akit a c\u00e9hbeliek eltiltottak a varga talp (talpas b\u0151r) k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l. [3] Az ad\u00f3z\u00e1suk alapj\u00e1n mindannyian meglehet\u0151sen szeg\u00e9nyek voltak. Az els\u0151, \u00e9rdekes m\u00f3don idegenforgalmi kezdem\u00e9nyez\u00e9sr\u0151l\n m\u00e9g 1829-r\u0151l van adatunk. \u201eA par\u00e1di f\u00fcrd\u0151t Ullmann M\u00f3ricz \u00e9s Kaan Samu tett\u00e9k nagyobb \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek \u00e1ltal keresettebb\u00e9, melyhez akkor m\u00e9g a csevicze-forr\u00e1sn\u00e1l lev\u0151 f\u00fcrd\u0151i \u00e9p\u00fcletek is tartoztak.\u201d[4] K\u00e9s\u0151bb 1889-ben M\u00e1traf\u00fcred ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben\n volt a gy\u00f6ngy\u00f6si zsid\u00f3s\u00e1gnak jelent\u0151s r\u00e9sze, a M\u00e1tra-f\u00fcredi F\u00fcrd\u0151telep Rt. 33 alap\u00edt\u00f3 tagja k\u00f6z\u00fcl 13 volt zsid\u00f3, de r\u00e9szt vett benne a helyi kereszt\u00e9ny elit is, a polg\u00e1rmester, a f\u0151szolgab\u00edr\u00f3, \u00fcgyv\u00e9dek, orvosok, hivatalnokok, egy\u00fctt\n a zsid\u00f3 keresked\u0151kkel.[5]\n
  P\u00e1sztor Cec\u00edlia a p\u00e1szt\u00f3i, 1835-1895 k\u00f6z\u00f6tt vezetett felekezeti anyak\u00f6nyvek alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtette el a p\u00e1szt\u00f3i zsid\u00f3 kisiparosok ar\u00e1ny\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1t a telep\u00fcl\u00e9sen: \u201eAz iparosok ar\u00e1nya fokozatosan emelkedett 13-r\u00f3l 20 sz\u00e1zal\u00e9kra.\n Els\u0151sorban cip\u00e9szek, szab\u00f3k, p\u00e9kek, de van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck b\u00e1dogos, \u00fcveges, szappanos, t\u00edm\u00e1r, kalapos, m\u00e9sz\u00e1ros, asztalos, lakatos, fest\u00e9sz, illetve k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151 \u00e9s aranym\u0171ves is… Ellenkez\u0151 ir\u00e1nyban mozdult viszont a kocsm\u00e1b\u00f3l, vend\u00e9gl\u0151b\u0151l\n \u00e9l\u0151k ar\u00e1nya: 16-r\u00f3l 2 sz\u00e1zal\u00e9kra cs\u00f6kkent. A korai bek\u00f6lt\u00f6z\u0151ket val\u00f3sz\u00edn\u0171leg P\u00e1szt\u00f3 kereskedelmi g\u00f3cpont mivolta mellett a j\u00f3 borvid\u00e9k h\u00edre is vonzotta… s\u00falyosan \u00e9rintette \u0151ket a filox\u00e9ra puszt\u00edt\u00e1sa, a sz\u0151l\u0151k szinte teljes t\u00f6nkremenetele,\n amely nemcsak a kocsm\u00e1t fenntart\u00f3k \u00e9s a borral keresked\u0151k l\u00e9talapj\u00e1nak elveszt\u00e9s\u00e9t hozta mag\u00e1val, hanem P\u00e1szt\u00f3 sz\u00e1zad v\u00e9gi hanyatl\u00e1s\u00e1nak is oka volt.”[6]\n
  M\u00e1r a szabads\u00e1gharc el\u0151tt megjelentek a kapitalista v\u00e1llalkoz\u00e1sok cs\u00edr\u00e1i, az idej\u00e9tm\u00falt, v\u00e1ltoz\u00e1sk\u00e9ptelen helybeli c\u00e9hek, a sz\u00edj\u00e1rt\u00f3, csizmadia, \u00e9s t\u00edm\u00e1rc\u00e9h tagjai 1847-ben feljelentett\u00e9k a v\u00e1ros vezet\u00e9s\u00e9n\u00e9l Braun M\u00f3zes keresked\u0151t,\n aki egyik c\u00e9hnek sem volt tagja, de t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt b\u0151rkeresked\u00e9ssel is foglalkozott. Braun M\u00f3zes h\u00e1z\u00e1ban a vizsg\u00e1l\u00f3bizotts\u00e1g 50 \u00f6k\u00f6rb\u0151rt, 50 teh\u00e9nb\u0151rt, 300 metszett borj\u00fab\u0151rt, boltj\u00e1ban \u00e9s padl\u00e1s\u00e1n 400, csaknem teljesen elk\u00e9sz\u00fclt\n vegyes b\u0151rt, a patakba be\u00e1ztatott 25 \u00f6k\u00f6rb\u0151rt, a k\u00e1dban cserz\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 55 \u00f6k\u00f6rb\u0151rt tal\u00e1lt. A juh- \u00e9s l\u00f3b\u0151rt pedig m\u00e1r meg sem tudt\u00e1k sz\u00e1molni.\n
  Mivel egyik c\u00e9gnek sem volt tagja, nem is lehetett, ez\u00e9rt Braun M\u00f3zes kont\u00e1rnak sz\u00e1m\u00edtott. A b\u0151rkik\u00e9sz\u00edt\u00e9shez nem \u00e9rtett, t\u00f6nkrement t\u00edm\u00e1rokat, \u00e9s egy\u00e9b szakembereket dolgoztatott, ami ebben a korban \u00e9s ebben az orsz\u00e1gban\n m\u00e9g szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, mai szemmel n\u00e9zve viszont jellegzetes v\u00e1llalkoz\u00f3 volt, aki a kereskedelemben felhalmozott t\u0151k\u00e9j\u00e9t a helyi iparba fektette.[7] A k\u00e9s\u0151bbi feljegyz\u00e9sek szerint p\u00e9nz\u00e9t b\u00e9rbe adhat\u00f3 ingatlanokba fektette,\n 1858-ban 7 h\u00e1zzal rendelkezett, \u00e9s h\u00e1ztulajdonosk\u00e9nt szerepelt. Az egyik leggazdagabb zsid\u00f3 volt a v\u00e1rosban, a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n virilistak\u00e9nt tagja volt a v\u00e1ros k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet\u00e9nek. 1872-ben m\u00e1r az \u00f6t\u00f6dik helyen \u00e1llt a v\u00e1ros legt\u00f6bb\n ad\u00f3t fizet\u0151i k\u00f6z\u00f6tt,[8] \u00e9s a megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1gnak is tagja volt. 1881-ben imm\u00e1r nem el\u0151sz\u00f6r megkapta Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l az encsi puszta b\u00e9rlet\u00e9t.[9]\n
  A term\u00e9nykereskedelemben felhalmozott t\u0151ke a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n be\u00e1ramlott az ipari v\u00e1llalkoz\u00e1sokba. A magyar ipar kifejleszt\u00e9s\u00e9ben alapvet\u0151 szerepe volt a zsid\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3k p\u00e9nz\u00e9nek, v\u00e1llalkoz\u00f3 kedv\u00e9nek, rugalmass\u00e1g\u00e1nak.\n Heves megye ipara a megye agr\u00e1rjelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an els\u0151sorban mez\u0151gazdas\u00e1gi feldolgoz\u00f3ipar. Gy\u00f6ngy\u00f6s \u00e9s Eger, a k\u00e9t kor\u00e1bbi nagy gazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9s-f\u00f6ldrajzi k\u00f6zpont a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9sek folyt\u00e1n elvesztette csom\u00f3pont jelleg\u00e9t,\n gy\u00e1ripara kezdetleges, elmaradott volt. Az addig kisebb m\u00e9ret\u0171 Hatvan azonban kiv\u00e1l\u00f3 fekv\u00e9se \u00e9s vas\u00fati csom\u00f3pont volta miatt – nagyr\u00e9szt a Deutsch csal\u00e1dnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – a megye legfejlettebb ipari telep\u00fcl\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.\n
  P\u00e1szt\u00f3, a Zagyva v\u00f6lgy\u00e9nek egyik legfontosabb ipari \u00e9s kereskedelmi k\u00f6zpontja 1867-ben kapcsol\u00f3dott a vas\u00fati forgalomba a Salg\u00f3tarj\u00e1n-Budapest vonalon. 1872-ben j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khely lett, 1883-ban azonban elvesztette e szerep\u00e9t,\n nem tudta \u00e1llni a versenyt Salg\u00f3tarj\u00e1nnal \u00e9s Hevessel. Ipara kisipari jelleg\u0171 maradt. A m\u00e1sik k\u00e9t k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa k\u00f6zpont Heves \u00e9s Tiszaf\u00fcred is a megye sz\u00e9lein fek\u00fcdtek, ahol szint\u00e9n kev\u00e9ss\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt ki iparuk. Tiszaf\u00fcreden \u00e9s Poroszl\u00f3n\n alakultak a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n kisebb ipari \u00fczemek, amelyek az els\u0151 \u00e9vtizednyi vir\u00e1gz\u00e1s ut\u00e1n az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n megsz\u0171ntek, illetve kisebb manufakt\u00fara szintj\u00e9n m\u0171k\u00f6dtek tov\u00e1bb.\n
  A megye legnagyobb ipari v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1t, a hatvani cukorgy\u00e1rat 1889-ben alap\u00edtottak. Az elk\u00e9pzel\u00e9s Deutsch S\u00e1ndort\u00f3l, a Magyar Cukorgy\u00e1rosok Orsz\u00e1gos Egyes\u00fclet\u00e9nek k\u00e9s\u0151bbi eln\u00f6k\u00e9t\u0151l sz\u00e1rmazott, a p\u00e9nzt\u0151k\u00e9t a a c\u00e9g akkori\n vezet\u0151je Deutsch Bern\u00e1t biztos\u00edtotta.[10] A hatvanin k\u00edv\u00fcl \u0151k alap\u00edtott\u00e1k a nagysur\u00e1nyi, s\u00e1rv\u00e1ri, oroszi cukorgy\u00e1rakat is. \u201eIly m\u00f3don a hazai cukoripar H-nak \u00e9s unokatestv\u00e9reinek k\u00f6sz\u00f6nheti fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s vil\u00e1gpiaci tekint\u00e9ly\u00e9t.\n Az \u0151 \u00e9rdem\u00fck, hogy a p\u00e9nz\u00fcgyi korm\u00e1nyzat t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val az osztr\u00e1k cukrot versenyk\u00e9ptelenn\u00e9 tett\u00e9k \u00e9s kiszor\u00edtott\u00e1k a hazai piacr\u00f3l. H. cukorgy\u00e1ra annyira serkent\u0151 hat\u00e1s\u00fa volt, hogy annak nyom\u00e1n \u00e9s az \u0151 tan\u00e1csa folyt\u00e1n hajtotta v\u00e9gre\n a Magyar \u00c1lt. Hitelbank a t\u00f6bbi, addig tesped\u0151 cukorgy\u00e1r szan\u00e1l\u00e1s\u00e1t.\u201d[11] 1888. m\u00e1rcius 17-\u00e9n Hatvanba, a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s nagyterm\u00e9be h\u00edvt\u00e1k \u00f6ssze az alakul\u00f3 gy\u0171l\u00e9st, amelyen nemcsak a megye, de Budapestt\u0151l Miskolcig k\u00e9tsz\u00e1z f\u00f6ldbirtokos,\n vid\u00e9ki \u00e9s orsz\u00e1gos notabilit\u00e1s is r\u00e9szt vett, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck Heves megye alisp\u00e1nja, arisztokrat\u00e1k, a magyar zsid\u00f3 p\u00e9nzvil\u00e1g tagjai, Wodi\u00e1ner B\u00e9la, Schossberger Henrik is. M\u00e1r a gy\u0171l\u00e9sen 6300 r\u00e9szv\u00e9nyt jegyeztek. A gy\u00e1r 38 hold ter\u00fcleten,\n mind\u00f6ssze egy \u00e9v alatt k\u00e9sz\u00fclt el. Nemcsak a megye, de a Budapest-Miskolc vas\u00fatvonal ment\u00e9n l\u00e9v\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fcletek moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is nagy szerepe volt a cukorgy\u00e1rnak.\n
   1893-ban a Magyar M\u00e9rn\u00f6k- \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9sz Egylet G\u00e9p\u00e9szeti \u00e9s Gy\u00e1ripari Szakoszt\u00e1lya a gy\u00e1rban tett l\u00e1togat\u00e1s ut\u00e1n nyilatkozta: \u201eA modern berendez\u00e9s\u0171 \u00e9s a gy\u00e1ripar rendk\u00edv\u00fcli t\u00f6k\u00e9ly\u00e9r\u0151l tan\u00faskod\u00f3 gy\u00e1rtelepen a nyersanyagnak\n minden legkisebb r\u00e9sze is \u00e9rt\u00e9kes\u00edttetik, \u00e9s a gy\u00e1rt\u00e1sban olyan k\u00f6rfolyamatot k\u00e9pez, amelyben a kifejtett munk\u00e1nak csak jelent\u00e9ktelen r\u00e9sze megy veszend\u0151be.”[12]Az 1896-ban \u00edrott millenniumi megye t\u00f6rt\u00e9net \u00edgy m\u00e9ltatta Heves\n megye legjelent\u0151sebb, b\u00e1r m\u00e9g csak h\u00e9t esztendeje alap\u00edtott ipari v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1t: \u201eA hatvani cukorgy\u00e1r 1889-ben alap\u00edttatott, ez id\u0151 szerint nyers cukrot \u00e9s mell\u00e9kterm\u00e9keket k\u00e9sz\u00edt. A telep a g\u0151zmalommal mintegy 50 kat. holdat foglal\n el, \u00e9s 30 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9p\u00fcletb\u0151l \u00e1ll. Eddig mintegy 9-10.000 kat. holdr\u00f3l 8-9 sz\u00e1zezer m\u00e9term\u00e1zsa r\u00e9pa sz\u00e1ll\u00edttatott a gy\u00e1rba… A hatvani gy\u00e1r nyers-czukor termel\u00e9se sz\u00e1zezer m\u00e1zs\u00e1ra megy, mely Olasz, Angolorsz\u00e1gba, s\u0151t Amerik\u00e1ba is\n sz\u00e1ll\u00edttatik. \u00dczem alatt 600, k\u00fcl\u00f6nben 150 munk\u00e1st foglalkoztat… A telep villamvil\u00e1g\u00edt\u00e1ssal l\u00e1ttatik el. G\u0151zmalma a legnagyobb a v\u00e1rmegy\u00e9nkben, mintegy 150 ezer m\u00e9term\u00e1zsa forgalommal.” [13]\n
   1908-ban alakult \u00e1t a c\u00e9g csal\u00e1di r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1, n\u00e9gymilli\u00f3 koron\u00e1s alapt\u0151k\u00e9vel. Ekkor a gy\u00e1r \u00e9s g\u00e9pi berendez\u00e9sei 7,2 milli\u00f3, a g\u0151zmalom \u00e9s g\u00e9pei 320.000 korona\u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviseltek. A k\u00fclkereskedelem sikerei m\u00f6g\u00f6tt\n tudatos \u00e9s szakszer\u0171 piacfelt\u00e1r\u00e1s, a vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz rugalmasan \u00e9s taktikusan alkalmazkod\u00f3 piacpolitika \u00e1llt.[14]\n
   1909-ben m\u00e1r nemcsak Magyarorsz\u00e1g, de Eur\u00f3pa legnagyobb cukorgy\u00e1ra is volt a hatvani.[15] 1931-ben v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fanak \u00edt\u00e9lik meg az uradalom \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 cukorgy\u00e1r l\u00e9t\u00e9t: \u201eA k\u00f6zs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel\n szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a hatvani uradalom \u00e9s a vele kapcsolatos vil\u00e1gh\u00edr\u0171 hatvani cukorgy\u00e1r, amely m\u00e1r alap\u00edt\u00e1sakor, 1889-ben 6000 mm r\u00e9p\u00e1t dolgozott fel naponta.” ?Alap\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is fel\u00faj\u00edtott\u00e1k \u00e9s kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, ez\u00e1ltal jelent\u0151sen\n n\u0151tt a feldolgozott cukor mennyis\u00e9ge, 1894-ben napi 10.000 mm, 1897-t\u0151l 15.000 mm cukorra. 1905-ben cukorl\u00e9gy\u00e1rat \u00e1ll\u00edtottak fel, \u00edgy 22.000 mm, majd 1907-t\u0151l 24.000 mm a napi cukor termel\u00e9s.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Seb\u0151k L\u00e1szl\u00f3. 1880. 291 l.\n
[2] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 154 l.\n
[3] P\u00e1sztor Cecilia. 2000. 7 l.\n
[4] Szederk\u00e9nyi N\u00e1ndor. 1896. 481 l.\n
[5] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1889. 12-14 sz. 1 l.\n
[6] P\u00e1sztor Cec\u00edlia. 2000. 6 l.\n
[7] HML.GYVL.V-101\/a. Gy\u00f6ngy\u00f6s V\u00e1ros Jegyz\u0151k\u00f6nyve. XVII. 266 l.\n
[8] HML. V-101\/b\/307. CCLXXXI-60. Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1ros legt\u00f6bb ad\u00f3t fizet\u0151inek n\u00e9vsora. K\u00f6zli Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3. 1999. 48 l.\n
[9] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1881. 19 sz. 3 l.\n
[10] Kriston P\u00e1l 1992. 52 l. (A hatvani cukorgy\u00e1r. In.: Eger, 1893. 32. 8. febr. 21. p. 59-61.).\n
https:\/\/library.hungaricana.hu\/hu\/view\/EgerHetiLap_1893\/?pg=58&layout=s&query=modern%20berendez%C3%A9s%C5%B1\n
[11] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 347 l.\n
[12] Eger. 1893.II.2. 1 l. id\u00e9zi Kriston P\u00e1l. 1992. 53 l.\n
[13] Szederk\u00e9nyi N\u00e1ndor, 1896.487 l.\n
[14] Bencze G\u00e9za-Sud\u00e1r Korn\u00e9lia. 1989. 36 l.\n
[15] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 152 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A hatvani cukorgy\u00e1r<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

      A hatvani cukorgy\u00e1r ut\u00e1n a megy\u00e9ben a gabonafeldolgoz\u00f3-ipar volt a legnagyobb jelent\u0151s\u00e9g\u0171. A g\u0151zmalmok nagy r\u00e9sz\u00e9t zsid\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3k alap\u00edtott\u00e1k, az els\u0151t Schwarcz Istv\u00e1n Egerben. D\u00e9dunok\u00e1ja, akit\n szint\u00e9n Schwarcz Istv\u00e1nnak hivt\u00e1k 1976-os visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben azt \u00edrta, hogy d\u00e9dnagyapja m\u00e1r beteleped\u00e9se ut\u00e1n 1841-ben megk\u00e9rte az enged\u00e9lyt g\u0151zmalom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re.[1] M\u00e1s forr\u00e1sok 1850-re, illetve 1859-re teszik az alap\u00edt\u00e1st. \u201eJ\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171,\n z\u00f6m\u00e9ben Tisza-vid\u00e9ki nyersanyagot dolgozott fel kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 \u0151rlem\u00e9nny\u00e9. Indul\u00e1sakor 6 k\u0151re \u00e1ll\u00edtott\u00e1k be az \u00fczemet. Munk\u00e1sainak l\u00e9tsz\u00e1ma 50 f\u0151 volt. Gyors felvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtja az az 1864-es h\u00edrlapi k\u00f6zl\u00e9s, mely szerint az\n \u201eEgri g\u0151zmalom m\u00e9g a dekonjunktur\u00e1lis \u00e9vekben is terjedelm\u00e9t t\u00f6bb mint k\u00e9tszeres\u00e9re (6 j\u00e1rat\u00far\u00f3l 13 j\u00e1rat\u00fara) b\u0151v\u00edtette”[2] \u0150r\u00f6lt \u00f6tf\u00e9le lisztet, asztali dar\u00e1t, korp\u00e1t. A liszt min\u0151s\u00e9ge kiv\u00e1l\u00f3 volt, mellyel ell\u00e1tta nemcsak a k\u00f6rny\u00e9ket,\n de a hetvenes \u00e9vekben m\u00e1r jelent\u0151s k\u00fclf\u00f6ldi megrendel\u00e9seket is kapott… 1867-ben a kor\u00e1bbin\u00e1l m\u00e9g nagyobb teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 g\u0151zkaz\u00e1nt \u00e1ll\u00edtanak \u00fczembe, melyr\u0151l a korabeli sajt\u00f3 mint v\u00e1rosi szenz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00e1mol be, mert az \u201eolyan hatalmas\n volt, hogy nem f\u00e9rt be a kapun”.[3] Az 1870-es \u00e9vekben k\u00fclf\u00f6ldre is sz\u00e1ll\u00edtottak lisztet. A g\u0151zmalom ma m\u00e1r kider\u00edthetetlen okob\u00f3l 1883-ban ment cs\u0151dbe. Az 1887-es \u00e1rver\u00e9sen Weinberger Soma szirmabeseny\u0151i f\u00f6ldbirtokos 125.600\n forint\u00e9rt v\u00e1s\u00e1rolta meg. A c\u00e9g r\u00f6videsen a Klein \u00e9s Weinberger Egri G\u0151zmalom nev\u00e9t vette fel, termel\u00e9se m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben jelent\u0151sen megn\u00f6vekedett. \u00c9vi sz\u00e1zezer m\u00e1zs\u00e1s termel\u00e9s\u00e9b\u0151l els\u0151sorban Fium\u00e9n \u00e9s Trieszten kereszt\u00fcl sz\u00e1mottev\u0151\n mennyis\u00e9get export\u00e1ltak.[4] Nev\u00fck alatt 1908-ig \u00fczemelt a malom. 1909-ben r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 alakult, 750 000 korona alapt\u0151k\u00e9vel. Neve: Egri G\u0151zmalom R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g lett.\n
   1883-ban jegyezt\u00e9k be Egerben az Egri henger g\u0151zmalom L\u00e1z\u00e1r \u00e9s Konn L\u00e1z\u00e1r n\u00e9ven. A t\u00e1rsas\u00e1g tagjai Kohn Soma, L\u00e1z\u00e1r Menyh\u00e9rt, L\u00e1z\u00e1r J\u00f3n\u00e1s \u00e9s Konn Adolf egri lakos keresked\u0151k ; a t\u00e1rsas\u00e1g keletkezett 1883. junius h\u00f3 4-\u00e9n.\n A megyei c\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1g 1889-ben \u201eEgri Henger-G\u0151zmalom” n\u00e9ven, m\u00e1r mint \u00faj c\u00e9get jegyezte be. Tulajdonosa ekkor Fischer Adolf volt. \u00c9vi 36.500 m\u00e1zsa lisztet \u0151r\u00f6lt, kivitelre nem termelt, 3 tisztvisel\u0151t \u00e9s 20 munk\u00e1st alkalmazott. [5]\n 1909-ben napi 500 m\u00e1zsa lisztet \u0151r\u00f6ltek, 70 munk\u00e1ssal.[6] 1896-ban a megy\u00e9ben a \u00edgy a h\u00e1rom legnagyobb g\u0151zmalom zsid\u00f3 tulajdonban volt. \u201eV\u00e1rmegy\u00e9nkben k\u00fcl\u00f6nben a malomipar mutatkozik \u00e9l\u00e9nkebb tev\u00e9kenys\u00e9g\u0171nek. A megy\u00e9ben l\u00e9v\u0151 98 v\u00edzimalom\n mellett 45 g\u0151zmalom van m\u0171k\u00f6d\u00e9sben, melyeknek legnagyobb r\u00e9sze a helyi sz\u00fcks\u00e9gleteket el\u00e9g\u00edti ki. A megy\u00e9nek majd minden nagyobb k\u00f6zs\u00e9g\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik m\u00e1r eff\u00e9le g\u0151zmalom. Kivitelre alig h\u00e1rom dolgozik, a hatvani \u00e9s a k\u00e9t egri.\n Az egri Weinberger \u00e9s Klein-f\u00e9le a legr\u00e9gibb, v\u00e1rmegy\u00e9nkben a legels\u0151 alap\u00edt\u00e1s. 1850-ben Schwarcz Istv\u00e1n \u00e9p\u00edttette, most 180 l\u00f3er\u0151vel, 10 p\u00e1r k\u0151vel, 18 henger\u0151rl\u0151vel dolgozik. \u00c9venk\u00e9nt mintegy 100 ezer m\u00e1zs\u00e1t \u0151r\u00f6l. A m\u00e1sik egri\n g\u0151zmalom 45 l\u00f3er\u0151vel mintegy 25 ezer m\u00e9term\u00e1zs\u00e1t dolgoz fel. Mindkett\u0151 villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1ssal van ell\u00e1tva.\u201d[7] A Klein \u00e9s Weinberger-f\u00e9le g\u0151zmalom az 1906-os alisp\u00e1ni jelent\u00e9s szerint napi 500 q nyerterm\u00e9ny feldolgoz\u00e1s\u00e1ra volt k\u00e9pes.\n F\u0151k\u00e9nt b\u00faza\u0151rlem\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edtett, de rozsot is \u0151r\u00f6lt. Term\u00e9kei fel\u00e9t Als\u00f3-Ausztri\u00e1ban, Csehorsz\u00e1gban, Szil\u00e9zi\u00e1ban, Boszni\u00e1ban \u00e9s Hercegovin\u00e1ban \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette. a gy\u00e1r az 1900-as \u00e9vtizedben \u00fajabb modern g\u00e9peket \u00e9s villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1st\n kapott. Munk\u00e1sl\u00e9tsz\u00e1ma 70 f\u0151 volt.[8]\n
   1889 nyar\u00e1n a le\u00e9gett az egyetlen gy\u00f6ngy\u00f6si \u201eiparv\u00e1llalat\u201d, a v\u00e1rosi g\u0151zmalom. \u00dajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l 1891. janu\u00e1r 14-\u00e9n \u00e9rtekezletet tartottak, amelyen a polg\u00e1rmester vezet\u00e9s\u00e9vel megalak\u00edtott\u00e1k a Gy\u00f6ngy\u00f6si G\u0151zmalom Rt-t\n 150.000 Ft alapt\u0151k\u00e9vel. A 22 alap\u00edt\u00f3 fele volt zsid\u00f3, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck Bogd\u00e1n J\u00f3n\u00e1s, akit az Rt. eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztottak.[9] A Gy\u00f6ngy\u00f6svid\u00e9ki G\u0151zmalom Rt.-t 1889-ben a B\u00fcchler M\u00e1rton (? – 1908) \u00e9s B\u00fcchler L\u00e1szl\u00f3 (1850-1908) alap\u00edtotta\n Gy\u00f6ngy\u00f6sp\u00fcsp\u00f6kin. (1889 – Megalakul a gy\u00f6ngy\u00f6s-vid\u00e9ki G\u0151zmalom R. T. (B\u00fcchler testv\u00e9rek). 1890 – Megalakult a Barna G\u00e1bor fiai Rt. g\u0151zmalma, g\u0151zf\u0171r\u00e9sszel \u00e9s parkettagy\u00e1rral. (https:\/\/brody.iif.hu\/gyongyos\/node\/33618) ?\n
   K\u00e9t malomb\u00f3l \u00e1llott, az egyikben v\u00e1m\u0151rl\u0151s, a m\u00e1sik kereskedelmi c\u00e9lra dolgozott. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt B\u00e9cs, Pr\u00e1ga \u00e9s Br\u00fcnn voltak a piacai. 1910-ben alakult \u00e1t r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1. 1911-ben keny\u00e9rgy\u00e1rat l\u00e9tes\u00edtettek\n modern g\u00e9pekkel \u00e9s g\u0151zkemenc\u00e9vel felszerelve.[10]\n
   Stern Alajos kor\u00e1ban alap\u00edtott g\u0151zmalma Verpel\u00e9ten m\u00e1r az 1885. \u00e9vi budapesti orsz\u00e1gos \u00e1tal\u00e1nos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepelt term\u00e9nyeivel. Stern \u201etekint\u00e9lyes ember volt, a megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1gba is bev\u00e1lasztott\u00e1k.”[11]\n A megy\u00e9ben az els\u0151, jelent\u0151s kitermel\u00e9st folytat\u00f3 k\u0151b\u00e1ny\u00e1t is Stern Alajos nyitotta meg Verpel\u00e9t hat\u00e1r\u00e1ban, a Sirok fel\u00e9 tart\u00f3 orsz\u00e1g\u00fat mellett tal\u00e1lhat\u00f3 a V\u00e1rhegyen. Kem\u00e9ny trachitot b\u00e1ny\u00e1sztak elad\u00e1sra, az 1889-1891 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt\n debrecen-f\u00fczesabonyi helyi \u00e9rdek\u0171 vas\u00fat alapoz\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1lt\u00e1k az itt kib\u00e1ny\u00e1szott k\u00f6veket. 1892-ben naponta sz\u00e1z napsz\u00e1most, \u00e9s 25-50 nagyr\u00e9szt olasz k\u0151farag\u00f3t dolgozott a k\u0151b\u00e1ny\u00e1ban.[12] Hevesen az 1881-ben sz\u00fcletett Einhorn \u00c1rmin,\n aki el\u0151sz\u00f6r keresked\u0151k\u00e9nt kezdte, m\u0171k\u00f6dtetett g\u0151zmalmot \u00e9s k\u0151b\u00e1ny\u00e1t Egerben.[13] A m\u00e1sik egri g\u0151zmalom 1907-ig a Weisz Adolf \u00e9s Fia c\u00e9g tulajdon\u00e1ban volt, 1907-ben adt\u00e1k el, ett\u0151l kezdve Mezei D\u00e1vid Egri Hengerg\u0151zmalom n\u00e9ven szerepelt.\n Mezei D\u00e1vid \u00faj g\u00e9pek be\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1val fokozta napi \u0151rl\u00e9si kapacit\u00e1s\u00e1t. A Kert\u00e9sz utcai emeletes malom\u00fczemben a g\u0151zg\u00e9p mellett k\u00e9t henger\u00f6nt\u00e9s\u0171 hengersz\u00e9ket is alkalmazott, jav\u00edtva ezzel az \u0151rlem\u00e9nyek min\u0151s\u00e9g\u00e9t.[14]\n
   1891. augusztus 18-\u00e1n jegyezt\u00e9k be az 1891. j\u00falius l-j\u00e9n 23 000 frt. t\u0151k\u00e9vel alap\u00edtott Els\u0151 Magyar \u00c9p\u00fclet- \u00e9s B\u00fatorvasal\u00e1s gy\u00e1rat, ami olyan ajt\u00f3z\u00e1rak, p\u00e1ntok, \u00e9p\u00fclet- \u00e9s b\u00fatorvasal\u00e1si term\u00e9kek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re szakosodott,\n amelyeket addig kiz\u00e1r\u00f3lag osztr\u00e1k tartom\u00e1nyokb\u00f3l hoztak be. A Braun, R\u00f3zsa \u00e9s T\u00e1rsa nev\u0171 c\u00e9g megsz\u0171n\u00e9s\u00e9vel az \u00faj r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g \u00e1tvette jogel\u0151dje term\u00e9keinek a gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t. Braun \u00c1rmin, Fogl \u00c1goston, Gebh\u00e1rt S\u00e1ndorn\u00e9, R\u00f3zsa Alajos voltak\n az alap\u00edt\u00f3k. A felh\u00edv\u00e1st harmincnyolcan \u00edrt\u00e1k al\u00e1, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck dr. Schwartz D\u00e1vid, az egri Kereskedelmi Bank igazgat\u00f3ja, dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid \u00fcgyv\u00e9d, Barna Man\u00f3 b\u00fatorgy\u00e1ros, Polatsik Herman keresked\u0151. Az Rt. alap\u00edt\u00f3 k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9t\n augusztus 19-\u00e9n tartotta, ahol K\u00e1llay Zolt\u00e1n alisp\u00e1nt v\u00e1lasztott\u00e1k meg eln\u00f6knek, az aleln\u00f6k dr. Schwartz D\u00e1vid, az igazgat\u00f3s\u00e1g tagja volt dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid, Braun J\u00f3zsef, R\u00f3zsa Alajos.[15]\n
   A v\u00e1llalkoz\u00e1s alapt\u0151k\u00e9je 250.000 Ft volt. \u201eA gy\u00e1r-ipar ter\u00fclet\u00e9n nevezetes alkot\u00e1s Egerben a Braun, R\u00f3zsa \u00e9s t\u00e1rsai \u00e1ltal 1891-ben alap\u00edtott \u201eEls\u0151 magyar \u00e9p\u00fclet-, \u00e9s b\u00fatorvasal\u00e1s-gy\u00e1r\u201d, ajt\u00f3-, ablak- b\u00fatorvasal\u00e1si czikkek\n nagybani el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Gy\u00e1ri berendez\u00e9se a technika mai k\u00f6vetelm\u00e9nyei szerint mintaszer\u0171ek. Czikkei nemcsak versenyeznek, de fel\u00fclm\u00falj\u00e1k a b\u00e9csi \u00e9s cseh gy\u00e1rtm\u00e1nyokat, hov\u00e1 \u00e9venk\u00e9nt t\u00f6bb mint 3 milli\u00f3 ment ki ilyen czikkek\u00e9rt. Az\n \u00e1llam m\u00e9lt\u00e1nyolva a kezdem\u00e9nyez\u00e9st, 12 ezer ft k\u00f6lcs\u00f6nnel seg\u00e9lyezi ez \u00e9vben a v\u00e1llalatot. \/1896\/. Ez id\u0151 szerint is m\u00e1r t\u00f6bb mint 100 munk\u00e1st foglalkoztat.\n
   Egerben 1891-ben egy s\u00f6rgy\u00e1r is alap\u00edttatott, mely tekintve a bortermel\u00e9s megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t a v\u00e1rmegy\u00e9ben, szint\u00e9n kedvez\u0151 j\u00f6v\u0151re ny\u00fajt kil\u00e1t\u00e1st. M\u00e9g egy kisebb, 12 munk\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 b\u0151rgy\u00e1r van \u00fczemben, mely m\u00e9lt\u00f3 lenne\n nagyobb t\u0151ke befektet\u00e9s\u00e9re is.\u201d[16] A s\u00f6rgy\u00e1rat Egerben Gr\u00fcnbaum G\u00e1bor alap\u00edtotta \u201eEls\u0151 Egri s\u00f6rf\u0151zde\u201d n\u00e9ven, 1891-ben, 80.000 Ft t\u0151k\u00e9vel; 20 munk\u00e1st alkalmazott, a c\u00e9get az alap\u00edt\u00f3 \u00e9s testv\u00e9re 1894-ben megpr\u00f3b\u00e1lta r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1\n alak\u00edtani, de a k\u0151b\u00e1nyai s\u00f6rgy\u00e1rral nem b\u00edrta a versenyt, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben cs\u0151dbement. Fischer Adolf v\u00e1s\u00e1rolta meg a s\u00f6rgy\u00e1rat \u00e9s m\u0171k\u00f6dtette tov\u00e1bb.[17] A b\u0151rgy\u00e1rat 1841-ben, betelep\u00fcl\u00e9sekor alap\u00edtotta Schwartz Istv\u00e1n. https:\/\/eger.hu\/public\/uploads\/egrimagazin\/Egri_Magazin_2018_junius.pdf\n <\/p>\n

   A lemez\u00e1rugy\u00e1r a c\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1gi bejegyz\u00e9s szerint eg\u00e9szen 1948-ig, az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de az 1930-as n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatai szerint m\u00e1r zsid\u00f3 alkalmazottja nem volt.\n
   Az Egerben m\u0171k\u00f6d\u0151 kem\u00e9ny\u00edt\u0151gy\u00e1rr\u00f3l a megyei ipart\u00f6rt\u00e9netek ellentmond\u00e1sosan sz\u00e1molnak be. Kriston P\u00e1l szerint a kiegyez\u00e9s el\u0151tt \u00fczemelt Egerben Breuer Henrik cukor- \u00e9s g\u0151zkem\u00e9ny\u00edt\u0151 gy\u00e1ra. Breuer 1879-ben cs\u0151dbe jutott,\n a Heves megyei Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r vette meg a gy\u00e1rat 28.000 forint\u00e9rt. 1880. aug. 3-\u00e1n jegyezt\u00e9k be K\u00e1nitz Lip\u00f3t \u00e9s fiai c\u00e9get. A t\u00e1rsas\u00e1gi tagok : K\u00e1nitz Lip\u00f3t, \u00e9s fiai K\u00e1nitz G\u00e9za, K\u00e1nitz Dezs\u0151 voltak. (K\u00f6zponti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1880.5.\n 64. aug. 15.) ekkor m\u00e1r csak kem\u00e9ny\u00edt\u0151gy\u00e1rt\u00e1ssal foglalkoztak.[18] A \u201eg\u0151z tengeri-kem\u00e9nyit\u0151\u201d gy\u00e1r 30 embert foglalkoztatott.[19] 1896-ban a hasonl\u00f3 jelleg\u0171 magyarorsz\u00e1gi v\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00fatt\u00f6r\u0151i k\u00f6z\u00f6tt tartott\u00e1k sz\u00e1mon.[20]\n
   K\u00e1nitz Lip\u00f3t 1818-ban sz\u00fcletett \u00d3bud\u00e1n, 1849-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Egerbe.[21] K\u00e1nitz Lip\u00f3t \u00e9s Fiai n\u00e9ven alap\u00edtott c\u00e9get, bortermel\u00e9ssel \u00e9s gyarmat\u00e1ru kereskedelemmel foglalkozott. Eger egyik legjelent\u0151sebb sz\u0151l\u0151termel\u0151\n birtokosa \u00e9s nagykeresked\u0151je volt. 1863-ban az egri piacon (ma Dob\u00f3 t\u00e9r) volt f\u0171szerkeresked\u00e9se. Csiff\u00e1ry szerint K\u00e1nitz Lip\u00f3t beteleped\u00e9se ut\u00e1n alap\u00edtotta a kem\u00e9ny\u00edt\u0151gy\u00e1rat, 1869-t\u0151l eml\u00edtik L\u00e1z\u00e1r nev\u0171 t\u00e1rstulajdonost. (Anyagi \u00c9rdekeink,\n 1869. 2. 34. p. 269.) Az 1872-76 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakb\u00f3l fennmaradt sz\u00e1ml\u00e1k szerint pr\u00e1gai, pesti \u00e9s b\u00e9csi c\u00e9gekkel \u00e1lltak szoros \u00fczleti kapcsolatban. 1890-ben az \u00fczemet moderniz\u00e1lt\u00e1k, g\u0151zer\u0151re rendezt\u00e9k be. Az 1890-es \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r\n napi 30 m\u00e1zsa b\u00faz\u00e1t dolgozott fel \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban 25-30 munk\u00e1st foglalkoztatott. 1893-ban \u00e1tt\u00e9rtek tengerikem\u00e9ny\u00edt\u0151 gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra. A tulajdonos tov\u00e1bb b\u0151v\u00edtette \u00fczem\u00e9t \u00e9s a kukoricahullad\u00e9k hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra marhah\u00edzlald\u00e1t \u00e9s tehen\u00e9szetet\n l\u00e9tes\u00edtett. 1893-ban Ausztri\u00e1ba is import\u00e1ltak. A gy\u00e1r l\u00e9tez\u00e9se 1907-ig k\u00f6vethet\u0151 nyomon. Csiff\u00e1ry az 1890-es \u00e9vekben m\u00e1r K\u00e1nitz Jen\u0151 tulajdonak\u00e9nt eml\u00edti. K\u00e1nitz Lip\u00f3t 1911-ben halt meg, fia Dezs\u0151 Eger zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak legkiemelked\u0151bb\n helyi alakja.[22]\n
   Eger \u00e9s Gy\u00f6ngy\u00f6s vid\u00e9k\u00e9nek fejlett gy\u00fcm\u00f6lcskult\u00far\u00e1ja megalapozta a szeszgy\u00e1rt\u00e1s sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9s\u00e9t. Schwartz Adolf szeszgy\u00e1ra 1880-ban m\u00e1r az orsz\u00e1g egyik legnagyobb szeszgy\u00e1ra volt. Igen j\u00f3 gazdas\u00e1gi hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9ssel\n fejlesztette a gy\u00e1rat, a mez\u0151gazdas\u00e1gi szeszgy\u00e1rakban el\u0151\u00e1ll\u00edtott nyersszesz nagy r\u00e9sz\u00e9t finom\u00edtotta, ecetgy\u00e1rat l\u00e9tes\u00edtett, \u00edgy az orsz\u00e1g ecetsz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek tekint\u00e9lyes r\u00e9sz\u00e9t innen l\u00e1tt\u00e1k el. Vasp\u00e1lya Rt : Alap\u00edtsunk r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got!\n : r\u00e9szv\u00e9nyesek \/ szerk. Szeredi P\u00e1l. Szentendre : Szabadt\u00e9ri N\u00e9prajzi M\u00fazeum, 2011. p. 16.) Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n Schwartz Adolf tulajdon\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy \u201eLiqeuer, rum \u00e9s p\u00e1linkagy\u00e1r”, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r 1891-ben is. [23] 1890-ban a Miskolci\n Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara mint nagyipari szeszf\u0151zd\u00e9t eml\u00edti Preszler Ferenc szeszgy\u00e1r\u00e1t Egerben. Bogd\u00e1n J\u00f3zsef (1876), T\u00e9v\u00e9n Zsigmond (1876), Sch\u00f6nfeld L\u00e1z\u00e1r fiai\u00e9t, Schweitzer Ign\u00e1c (1876), \u00e9s Brack \u00c1ron\u00e9t Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, Zmesk\u00e1l Zolt\u00e1n\n szeszgy\u00e1r\u00e1t N\u00e1d\u00fajfalun. Az ut\u00f3bbi c\u00e9g kiv\u00e9tel\u00e9vel a t\u00f6bbi mind zsid\u00f3 tulajdonos kez\u00e9ben volt, \u00e9s ipari szeszgy\u00e1rt\u00e1ssal foglalkozott. Bogd\u00e1n J\u00f3zsef gy\u00f6ngy\u00f6si szeszgy\u00e1ra szesz\u00e9leszt\u0151t is termelt, melyet a k\u00f6rny\u00e9ken \u00e9s Gal\u00edci\u00e1ban helyeztek\n el. [24]\n
   A megy\u00e9ben a M\u00e1tra erdei t\u00f6bb fafeldolgoz\u00f3 c\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1t inspir\u00e1lt\u00e1k. A t\u0151keer\u0151s zsid\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3k nagyon gyakran nemcsak egyfajta v\u00e1llalkoz\u00e1st alap\u00edtottak, hanem t\u00f6bb, egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 v\u00e1llalatot is. A Barna G\u00e1bor Fiai\n Rt. el\u0151dj\u00e9t 1840-ben alap\u00edtotta Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n Barna G\u00e1bor, aki eredetileg fakeresked\u0151 volt. A c\u00e9g nagyar\u00e1ny\u00fa fakitermel\u00e9ssel is foglalkozott, majd alkalmazkodva a polg\u00e1rosul\u00f3 t\u00e1rsadalom ig\u00e9nyeihez 1890-ben l\u00e9tes\u00edtett\u00e9k a g\u0151zf\u0171r\u00e9sztelepet\n \u00e9s a parkettagy\u00e1rat. A g\u0151zmalmot szint\u00e9n 1890-ben alap\u00edtott\u00e1k. A c\u00e9g 1918-ban alakult \u00e1t r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1, a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, majd az eredeti nevet tov\u00e1bbra is megtartva a Schmergel Testv\u00e9rek, Ign\u00e1c \u00e9s\n Vilmos tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. 1936-ban 150 munk\u00e1st foglalkoztattak.[25]\n
   1900-ban a Gy\u00f6ngy\u00f6si Bank R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g megalap\u00edtotta a Gy\u00f6ngy\u00f6si G\u0151zf\u0171r\u00e9sz \u00e9s Faipari Rt.-t. h\u00e1rom keresked\u0151 \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1val. Az els\u0151bbs\u00e9gi r\u00e9szv\u00e9nyek fel\u00e9t a k\u00e9t p\u00e9nzint\u00e9zet jegyezte. Az alapt\u0151ke indul\u00e1skor 30.000\n Ft volt, mely a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9re m\u00e1r 160.000 Ft-ra emelkedett. Az els\u0151 \u00e9vekben amerikai \u00e9s francia parkett\u00e1kat, b\u00fatorokat, furnier lemezeket, faeszterg\u00e1lyos \u00e1rukat, ablakokat, ajt\u00f3kat, f\u0171r\u00e9sz\u00e1rukat k\u00e9sz\u00edtettek, majd 1900-t\u00f3l rajzeszk\u00f6z\u00f6k\n gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val b\u0151v\u00edtett\u00e9k \u00e1rucikkeik sor\u00e1t. \u00c1tlagban 30-40 munk\u00e1ssal dolgoztak. Az \u00fczemben 250 LE-es g\u0151zg\u00e9p \u00e9s 40 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le famegmunk\u00e1l\u00f3 g\u00e9p dolgozott.[26] 1909-ben mintegy \u00e9vi sz\u00e1zezer k\u00f6bm\u00e9ter t\u00f6lgy- \u00e9s b\u00fckkfa parkett\u00e1t gy\u00e1rtottak.\n A g\u0151zmalom napi 150 m\u00e9term\u00e1zsa lisztet \u00e1ll\u00edtott el\u0151, \u00e1sv\u00e1nyvize palackoz\u00e1s\u00e1val is foglalkoztak. 140 munk\u00e1s dolgozott a c\u00e9gn\u00e9l.[27] 1923-ban az eg\u00e9sz igazgat\u00f3s\u00e1ga zsid\u00f3 tagokb\u00f3l \u00e1llt, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck volt dr. Polg\u00e1r S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s\n Schr\u0151der Lajos bankigazgat\u00f3.[28]\n
   1891-ben Farakt\u00e1r \u00e9s G\u0151zmalom Rt. n\u00e9ven a Tisza partj\u00e1n l\u00e9v\u0151 f\u00f6ldbirtokok tulajdonosai Poroszl\u00f3n alak\u00edtottak r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got, fakitermel\u00e9sre \u00e9s feldolgoz\u00e1sra. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g tagja volt Cs\u00e1volszky Lajos orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si\n k\u00e9pvisel\u0151, Graefl Jen\u0151 poroszl\u00f3i nagybirtokos; a tiszaf\u00fcredi zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl Ernst Vilmos, Epstein Jakab \u00e9s Flamm Ign\u00e1c.[29]\n
    Klein Jakab fakeresked\u0151 Ab\u00e1dszal\u00f3kon \u00e9lt, ott \u00e9s Poroszl\u00f3n is volt fakeresked\u00e9se. 1877-ben alap\u00edtotta meg Poroszl\u00f3n g\u0151zmalm\u00e1t. Fiai, S\u00e1ndor \u00e9s Zsigmond, veje, Klein Art\u00far is fontos szerepet j\u00e1tszottak a k\u00f6rny\u00e9k\n iparfejleszt\u00e9s\u00e9ben. Klein Zsigmond F\u00fcredre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, itt \u00e9lt 16 \u00e9vig, k\u00f6zben a hitk\u00f6zs\u00e9g eln\u00f6k\u00e9nek is megv\u00e1lasztott\u00e1k. 1893-ban fakeresked\u00e9st nyitott a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s mellett.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Az egri zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete. 1976. 51-52 l.\n
[2] Pester Loyd. 1864. 07. 24. k\u00f6zli L\u00e9derer Emma. 1952. nyom\u00e1n Kriston P\u00e1l. 1992. 11-12 l.\n
[3] Eger. 1867. 24. sz. alapj\u00e1n k\u00f6zli Kriston P\u00e1l. 1992. 11-12 l.\n
[4] Kriston P\u00e1l. 1992. 50 l.\n
[5] Eger.1883. 39. sz. \u00e9s a Miskolci Ipar \u00e9s Kereskedelmi Kamara jelent\u00e9se alapj\u00e1n Kriston P\u00e1l. 1992. 48 l. \u00e9s 50 l.\n
[6] Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy. 1909. 31 l.\n
[7] Szederk\u00e9nyi N\u00e1ndor. 1896. 487 l\n
[8] Kriston P\u00e1l. Heves Megye iparos\u00edt\u00e1sa a dualizmus kor\u00e1ban. In. Kriston P\u00e1l: Heves megye iparos\u00edt\u00e1sa a dualizmus kor\u00e1ban. Eger : Heves Megyei M\u00fazeumi Szervezet, 1992: p. 50, 75,76.\n
[9] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1891. 1 sz. 1 l.\n
[10] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 121, 496 l.\n
[11] Szecsk\u00f3 K\u00e1roly. 1998. 222 l.\n
[12] Kriston P\u00e1l. 1992. 46 l. k\u00f6zli a Miskolci Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara 1892. \u00e9vi jelent\u00e9se alapj\u00e1n.\n
[13] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 123, 478 l.\n
[14] Kriston P\u00e1l. 1992. 76 l. az 1912-es Alisp\u00e1ni jelent\u00e9s \u00e9s az Eger. 1908. 95. sz. alapj\u00e1n.\n
[15] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1891. 4. sz. 1 l. 12 sz. 3 l. Csiff\u00e1ry Gergely: A Heves megyei lev\u00e9lt\u00e1rban \u0151rz\u00f6tt gazdas\u00e1gi szervek iratai 1846\u20131953. Eger : HML, 1998. p. 88-89.)\n
[16] Szederk\u00e9nyi N\u00e1ndor. 1896. 488 l.\n
[17] Eger. 1893. 39 sz.\n
[18] Kriston P\u00e1l. 1992. 51-52 l.\n
[19] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 18 sz.\n
[20] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 391 l. id\u00e9zi Matlekovics S\u00e1ndor: Magyarorsz\u00e1g k\u00f6zgazdas\u00e1ga \u00e9s k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9se \u00e1llamunk ezer\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1sakor. Bp. 1896. m\u0171ve alapj\u00e1n.\n
[21] Ezt a t\u00e9nyt m\u00e1s lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1s is igazolja. V-4\/a\/244. Egerben megtelepedett zsid\u00f3k jegyz\u00e9ke 1841-1851. a 113. sorsz\u00e1mon eml\u00edti.\n
[22] Csiff\u00e1ry Gergely. 1996. 164-165 l.\n
[23] A Miskolci Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara jelent\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi a c\u00e9ggel kapcsolatban Kriston: \u201eegy gy\u00f6ngy\u00f6si c\u00e9g cognac gy\u00e1rt\u00e1ssal is foglalkozn\u00e9k… Ez volna az orsz\u00e1g legr\u00e9gibb cognac-gy\u00e1ra.” 55 l.\n
[24] Kriston P\u00e1l. 1992. 55 l.\n
[25] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 120 l.\n
[26] Kriston P\u00e1l. 1992. 62-63 l.\n
[27] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 138 p.\n
[28] Hevesmegyei compass. 1923. 637 l. Csiff\u00e1ry Gergely: A Heves Megyei Lev\u00e9lt\u00e1rban \u0151rz\u00f6tt gazdas\u00e1gi szervek iratai: 1846-1953 : repert\u00f3rium. Eger : HML, 1998. p. 95\n
[29] Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke.1891.41.sz.2 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

B\u00e1n (Klein) S\u00e1ndor k\u0151di\u00f3 gombgy\u00e1ra Poroszl\u00f3n<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n \n
\n

   1909. m\u00e1jus 1-\u00e9n megalap\u00edtotta a Hevesv\u00e1rmegyei Gy\u00e1ripar Rt-t, Poroszl\u00f3 sz\u00e9khellyel, a tulajdonukban l\u00e9v\u0151 g\u0151zmalomb\u00f3l, g\u0151zf\u0171r\u00e9sztelepb\u0151l, \u00e9s gombgy\u00e1rb\u00f3l, amely 19.200 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6l ter\u00fcleten m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, n\u00e9gy gy\u00e1r\u00e9p\u00fclet \u00e9s lak\u00f3h\u00e1z\n tartozott hozz\u00e1, 200 munk\u00e1st foglalkoztattak. A malom naponta m\u00e1sf\u00e9l vagon lisztet termelt, a g\u0151zf\u0171r\u00e9sz \u00fczem \u00e9vente 15.000 k\u00f6bm\u00e9ter faanyagot dolgozott fel. Els\u0151sorban Gal\u00edci\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtottak.[1] 1910-ben az Rt. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se az addigi\n sz\u00e1zezer koron\u00e1s alapt\u0151k\u00e9t h\u00e1romsz\u00e1zezerre emelte. Egy \u00e9v alatt a c\u00e9g 14.778 korona nyeres\u00e9get hozott. 1910-ben az \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3 Klein M\u00f3ric, az igazgat\u00f3s\u00e1gnak tagja volt a tiszaf\u00fcredi kereszt\u00e9ny f\u00f6ldbirtokos Lipcsey Tam\u00e1s \u00e9s\n Kov\u00e1ch Gy\u00f6rgy is.\n
   Klein M\u00e1rton 1903-ban Poroszl\u00f3n ind\u00edtotta meg kefegy\u00e1rt\u00f3 \u00fczem\u00e9t 4 munk\u00e1ssal. M\u00e1r az els\u0151 \u00e9v v\u00e9g\u00e9re 70 seg\u00e9dmunk\u00e1st \u00e9s 15 kefek\u00f6t\u0151 szakmunk\u00e1st foglalkoztatott. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben \u00e1tlag 50 f\u0151 volt a gy\u00e1r munk\u00e1sl\u00e9tsz\u00e1ma.\n A kefe nyersanyag\u00e1t k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l, Ausztri\u00e1b\u00f3l, illetve N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l hozt\u00e1k be. A gy\u00e1r termel\u00e9se jelent\u0151sen \u00e9s gyors\u00fctemben emelkedett. 1905-ben m\u00e1r \u00e9vi 100.000 korona \u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00e9sz\u00e1rut \u00e1ll\u00edtott el\u0151, 80 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t belf\u00f6ld\u00f6n, 20 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t\n Gal\u00edci\u00e1ban \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette.\n
   Egerben 1876-ben alap\u00edtotta meg b\u00fatorgy\u00e1r\u00e1t Braun Em\u00e1nuel b\u00fatorkeresked\u0151 \u00e9s k\u00e1rpitos, aki k\u00e9s\u0151bb nev\u00e9t Barna Man\u00f3ra v\u00e1ltoztatta. \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s k\u00e1rpitos term\u00e9kei keresettek voltak, az 1877. \u00e9vi egri iparm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\n a c\u00e9g kit\u00fcntet\u0151 \u00e9rmet kapott, c\u00e9ge az 1880-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r nem \u00e1lltt fenn.[2]\n
   Az alisp\u00e1ni jelent\u00e9sek szerint az 1880-90-es \u00e9vekt\u0151l a t\u00e9glagy\u00e1rak sz\u00e1ma rohamosan gyarapodott a megy\u00e9ben. M\u00edg 1888-ban mind\u00f6ssze 3, 1896-ban m\u00e1r 28 \u00fczemelt. A megye t\u00e9glagy\u00e1rai k\u00f6z\u00fcl is j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny volt zsid\u00f3 tulajdonban.\n 1875-ben kezdte el a termel\u00e9st Jiraszek Adolf \u00e9s Krausz Zsigmond 1893-ban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Jiraszek Adolf \u00e9s Krausz Zsigmond, a gy\u00e1r t\u00e9gla mellett cserepet is gy\u00e1rtott. 1878-ban lett a gy\u00e1r neve Jiraszek \u00e9s Krausz Rt.” 1878-ban itt\n alkalmaztak el\u0151sz\u00f6r g\u0151zenergi\u00e1t a me-gy\u00e9ben a t\u00e9glagy\u00e1rak k\u00f6z\u00fcl. (Szeredi P\u00e1l: Vasp\u00e1lya Rt.: Alap\u00edtsunk r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got!: r\u00e9szv\u00e9nyesek. Szentendre: Szabadt\u00e9ri N\u00e9prajzi M\u00faz., 2011. p. 17.: ill.)\n
   Barna Ign\u00e1c Hatvanban alap\u00edtott t\u00e9glagy\u00e1rat. 1899-ben alakult meg Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a Kert\u00e9sz-f\u00e9le Ed\u00e9ny-, T\u00e9gla-, \u00e9s Cser\u00e9pzsindelygy\u00e1r, a Dud\u00e1s-f\u00e9le g\u0151zt\u00e9glagy\u00e1r, Hatvanban a Barna Ign\u00e1c-f\u00e9le t\u00e9glagy\u00e1r \u00e9s Gy\u00e1rf\u00e1s Tivadar\n g\u0151zt\u00e9glagy\u00e1ra.[3] A miskolci Hern\u00e1dv\u00f6lgyi Erd\u0151ipari RT. m\u00e1r 1924-ben f\u00e9l\u00e9vsz\u00e1zados m\u00faltra tekintett vissza. Reiner L\u00e1z\u00e1r \u00e9s Mandula M\u00f3r alap\u00edtotta c\u00e9g telepeit \u00e9s v\u00e1llalatait saj\u00e1t kezel\u00e9sben vezett\u00e9k \u00e9s \u00fczemeiket folyton gyarap\u00edtott\u00e1k.\n Egyik telep\u00fck a kerecsendi G\u0151z\u00fczem\u0171 t\u00e9gla,-, fed\u00e9l \u2013 \u00e9s agyag\u00e1rugy\u00e1r a megye egyik legnagyobb t\u00e9glagy\u00e1rak\u00e9nt 1910-ben 41 f\u0151t alkalmaztak. 1909-ben Gy\u00f6ngy\u00f6starj\u00e1nban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az \u201eErnszt-f\u00e9le\u201d agyagipari telep.[4] A gy\u00f6ngy\u00f6si\n Rosenfeld csal\u00e1d hatalm\u00e1nak \u00e9s vagyon\u00e1nak alapj\u00e1t Rosenfeld Ede 1876-ban bejegyzett t\u00edm\u00e1r- \u00e9s b\u0151rkeresked\u0151 m\u0171helye alapozta meg.[5]\n
   A hazai zsid\u00f3k mozg\u00e9konys\u00e1g\u00e1ra, v\u00e1llalkoz\u00f3i kedv\u00e9re sz\u00e1mtalan p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lhatunk. Akinek volt megfelel\u0151 t\u0151k\u00e9je, igyekezett t\u00f6bb l\u00e1bon \u00e1llni, vagy ha az egyik v\u00e1llalkoz\u00e1s nem siker\u00fclt, akkor m\u00e1sikba kezdeni. Gombosi M\u00f3r egri\n keresked\u0151 1893-ban felsz\u00e1molta 26 esztendeje fenn\u00e1ll\u00f3 \u00fcveg-, porcel\u00e1n, ez\u00fcst, \u00e9s h\u00e1ztart\u00e1si cikkeket \u00e1rul\u00f3 \u00fczlet\u00e9t, bank- \u00e9s p\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1t. Tov\u00e1bbra is fenntartotta \u201e\u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s v\u00e1llalati m\u0171hely\u00e9t\u201d.[6] M\u00e9g abban az esztend\u0151ben\n az \u00e9p\u00edtend\u0151 hatvani \u00e1llami elemi iskol\u00e1ra a legkedvez\u0151bb aj\u00e1nlatot, 63.000 Ft-tal teszi meg, \u00e9s el is nyeri az iskola \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.[7]\n
   Orsz\u00e1gszerte a nyomd\u00e1szok, nyomdatulajdonosok k\u00f6z\u00f6tt is sok volt a zsid\u00f3, az \u00f6sszes tiszaf\u00fcredi nyomd\u00e1t 1888-1944 k\u00f6z\u00f6tt zsid\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3k m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k. Az 1885-ben m\u00e1r fenn\u00e1lt nyomd\u00e1ja \u00e9s a Gy\u00f6ngy\u00f6si K\u00f6z\u00fcgyet is az \u0150\n nyomd\u00e1ja k\u00e9sz\u00edtte.[8] Egerben 1893-ban alakult az \u201eEgri Nyomda Rt.\u201d, amely a megye legnagyobb nyomdai v\u00e1llalata volt. Alap\u00edt\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk a megye vezet\u0151 notabilit\u00e1sait, p\u00e9ld\u00e1ul a nagybirtokos (nem zsid\u00f3) Graefl K\u00e1rolyt, de k\u00f6z\u00f6tt\u00fck\n voltak prominens zsid\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek, dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid \u00e9s dr. Schwartz \/Set\u00e9t\/ S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9d is.[9]\n
   A Kohn Vilmos \u00e1ltal 1878-ban fel\u00e1ll\u00edtott egri Egri \u00c9rseki L\u00edceumi Nyomda 1893-ban le\u00e9gett. T\u0151le vette \u00e1t Kohn D\u00e1vid, aki a szerencs\u00e9tlens\u00e9g ut\u00e1n a Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap-ban k\u00f6zz\u00e9tett egy nyilatkozatot, amelyben bejelentette,\n hogy ezek ut\u00e1n Budapestre k\u00f6lt\u00f6zik. Az \u00edr\u00e1sb\u00f3l kider\u00fcl, hogy h\u00fasz \u00e9vvel kor\u00e1bban eredeti k\u0151farag\u00f3 mesters\u00e9get cser\u00e9lte fel a nyomd\u00e1szkod\u00e1ssal \u00e9s a lapkiad\u00e1ssal. 1878-ban az \u00e1rv\u00edz miatt 40.000 Ft k\u00e1rt szenvedett, teh\u00e1t az el\u0151z\u0151 \u00f6t\n \u00e9v alatt az eredetileg szeg\u00e9ny k\u0151farag\u00f3b\u00f3l j\u00f3 \u00fczleti \u00e9rz\u00e9k\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan j\u00f3 m\u00f3d\u00fa nyomdatulajdonos lett, hogy ezt a hatalmas vesztes\u00e9get is el tudta viselni, \u00e9s m\u00e9g 15 \u00e9vig tov\u00e1bb tudta m\u0171k\u00f6dtetni a v\u00e1llalkoz\u00e1st, amelyet\n a t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n tov\u00e1bb Pet\u0151fi nyomda n\u00e9ven a Doh\u00e1ny u. 9.-ben k\u00edv\u00e1nt folytatni, valamint a Kerepesi \u00faton k\u00edv\u00e1nt s\u00edrk\u0151rakt\u00e1rt nyitni. A t\u0171zk\u00e1r ut\u00e1n is volt el\u00e9g vagyona ehhez. Ugyanakkor Tiszaf\u00fcreden is m\u0171k\u00f6dtetett nyomd\u00e1t 1894-1897\n k\u00f6z\u00f6tt. A cikkben le\u00edrja \u00fczleti alapelv\u00e9t: \u201e…azon iparos, vagy keresked\u0151 \u00e9rezheti mag\u00e1t jogosultnak a kedvez\u0151 sikerre, ki a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g jogos ig\u00e9nyei szemmel tart\u00e1sa mellett saj\u00e1t \u00e9rdekeit a nagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekeivel azonos\u00edtja”.\n A zsid\u00f3s\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben hagyom\u00e1nyos vall\u00e1si oktat\u00e1s \u00e9s a tud\u00e1s ir\u00e1nti tisztelet is megk\u00f6nny\u00edthette, hogy a szeg\u00e9ny k\u0151farag\u00f3b\u00f3l ilyen, tulajdonk\u00e9ppen szellemi foglalkoz\u00e1s\u00fa v\u00e1llalkoz\u00f3 legyen.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 67 l.\n
[2] Kriston P\u00e1l. 1992. 62 l. L\u00e1sd m\u00e9g K\u00f6zponti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1881. 6. 103, p. 2., K\u00f6zponti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1876. 1. p. 2.)\n
[3] Az alisp\u00e1ni jelent\u00e9sek alapj\u00e1n Kriston P\u00e1l. 1992. 61 l.\n
[4] Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy. 1909. 31 l.\n
[5] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 138 l.\n
[6] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 6. sz. 6 l.\n
[7] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 5. sz.\n
[8] Kriston P\u00e1l. 1992. 70 l.\n
[9] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1 sz. 1 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

  Hasonl\u00f3 p\u00e9lda L\u0151w S\u00e1muel, aki az 1870-es \u00e9vekben b\u00e1dogosk\u00e9nt dolgozott, szikv\u00edz\u00fczemet is fenntartott, majd 1888-ban megalap\u00edtotta az els\u0151 nyomd\u00e1t Tiszaf\u00fcreden. 1893-ban Egerbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ott m\u00e1r nagyobb nyomd\u00e1t v\u00e1s\u00e1rolt,\n \u0151 volt az Eger c\u00edm\u0171 lap kiad\u00f3ja. Fia, B\u00e9la az 1930-as \u00e9vekben egri bankigazgat\u00f3 volt. 1894-1897 k\u00f6z\u00f6tt a nyomd\u00e1t a Kohn csal\u00e1d m\u0171k\u00f6dtette, majd elk\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00fck ut\u00e1n a Goldstein csal\u00e1d vette \u00e1t. A f\u00fcredi \u00fajs\u00e1gok kiad\u00f3i is \u0151k voltak,\n sz\u00ednvonalas kiadv\u00e1nyokat k\u00e9sz\u00edtettek. A nyomda mellett pap\u00edr- \u00e9s k\u00f6nyvkeresked\u00e9st is fenntartottak, s\u00edrk\u0151- k\u00e9sz\u00edt\u0151 \u00fczem\u00fck term\u00e9kei mai is l\u00e1that\u00f3k Tiszaf\u00fcred \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 temet\u0151iben. A Goldstein csal\u00e1d tagja volt Alad\u00e1r,\n aki Tiszaf\u00fcreden 1882-ben sz\u00fcletett, el\u0151bb Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a Hevesmegyei Lapok nyomd\u00e1j\u00e1nak volt a t\u00e1rstulajdonosa, majd 1912-ben alap\u00edtotta meg saj\u00e1t nyomd\u00e1j\u00e1t Poroszl\u00f3n, ahol pap\u00edrkeresked\u00e9st is m\u0171k\u00f6dtetett.[1] 1907-ben Egerben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt\n Fleischmann, 1912-t\u0151l F\u00f6ldes D\u00e1vid Nyomda, amit 1921-ben sz\u0171nt meg.[2]\n
  \u201ePoroszl\u00f3n 1880-ban m\u00e1r 182 zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa lakos \u00e9lt,[3] a XX. sz\u00e1zad sz\u00e1zadfordul\u00f3j\u00e1ra l\u00e9tsz\u00e1muk n\u00e9mileg cs\u00f6kkent, csak 156 zsid\u00f3 polg\u00e1rt t\u00fcntetnek fel az \u00f6ssze\u00edr\u00e1sok.[4] Az 1910. \u00e9vb\u0151l pontosan ismert a zsid\u00f3 csal\u00e1dok\n sz\u00e1ma, amely 35 volt. Az adatot egy \u00e9rdekes eset \u0151rizte meg. Salamon J\u00f3zsef hentes \u00e9s m\u00e9sz\u00e1rost\u00f3l az ottani hitk\u00f6zs\u00e9g megvonta az enged\u00e9lyt, s nem adhatott k\u00f3ser h\u00fast, mivel nem volt saktere.[5] A nagyk\u00f6zs\u00e9g m\u00e1sik hentes\u00e9n\u00e9l volt\n k\u00f3ser h\u00fas, de Altmann Izidor boltj\u00e1t min\u0151s\u00e9gen alulinak tal\u00e1lt\u00e1k az \u00e1ruval egy\u00fctt. \u00cdgy 35 poroszl\u00f3i zsid\u00f3 csal\u00e1d maradt r\u00f6vid ideig k\u00f3ser h\u00fas n\u00e9lk\u00fcl, mely probl\u00e9ma megold\u00e1sa v\u00e9g\u00fcl megyei int\u00e9zked\u00e9st k\u00edv\u00e1nt, s Altmann rendbe hozta\n boltj\u00e1t.[6] Az 1925-\u00f6s n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatai szerint 161-en \u00e9ltek a nagyk\u00f6zs\u00e9gben. Az anyak\u00f6nyvek alapj\u00e1n 1895 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt 188 gyermek sz\u00fcletett a felekezeti tagok csal\u00e1djaiban.\n
  A polg\u00e1rosod\u00e1s hajnal\u00e1n a poroszl\u00f3i k\u00f6z\u00e9ppolg\u00e1rs\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sze a zsid\u00f3 felekezethez tartozott. A Poroszl\u00f3n \u00e9lt csal\u00e1dok \u2013 Sch\u00f6nvald, Goldstein, Br\u00fcll, Klein, Braun, Schwartz, Hermann, Spitzer, Kohn, Krausz \u00e9s M\u00fcncz\n \u2013 els\u0151sorban term\u00e9ny- \u00e9s fakereskedelemmel foglalkoztak, de akadtak k\u00f6zt\u00fck boltosok \u00e9s kisiparosok is. Az anyak\u00f6nyvek bejegyz\u00e9sei szerint a helyi zsid\u00f3k foglalkoz\u00e1sa b\u00e1dogos, kocsm\u00e1ros, szab\u00f3, egyh\u00e1zszolga, cip\u00e9sz, p\u00e9kmester, asztalos,\n szat\u00f3cs, kefegy\u00e1ri munk\u00e1s, kefek\u00f6t\u0151seg\u00e9d, vend\u00e9gl\u0151s, italm\u00e9r\u0151, v\u00e1s\u00e1ri r\u0151f\u00f6s, asztalos, g\u0151zmalomban m\u00e1zs\u00e1l\u00f3, gombgy\u00e1ros, g\u0151zf\u0171r\u00e9sz kezel\u0151, mag\u00e1nhivatalnok, \u00e1llatorvos, m\u00e9sz\u00e1ros, \u00fcveges mester, n\u00e9ptan\u00edt\u00f3, f\u00f6ldbirtokos, f\u00f6ldhaszonb\u00e9rl\u0151,\n h\u00e1zal\u00f3, sakter. A n\u0151k legt\u00f6bbje a h\u00e1ztart\u00e1sban dolgozott, de akadt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck varr\u00f3n\u0151.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 489 l.\n
[2] Kriston P\u00e1l. 1992. 72 l.\n
[3] BRAHAM L. Randolph, 2007. 558.\n
[4] BOROVSZKY Samu, 1909. 65.\n
[5] Sakter vagy metsz\u0151: Tradicion\u00e1lis k\u00f3ser h\u00fast, csak az arra hivatott szakk\u00e9pzett \u00e1ll\u00edthat el\u0151. A zsid\u00f3 m\u00e9sz\u00e1ros v\u00e9gzi a zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9gekben az \u00e9tkez\u00e9si c\u00e9lra sz\u00e1nt \u00e1llatok ritu\u00e1lis vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1s szerint t\u00f6rt\u00e9n\u0151\n lev\u00e1g\u00e1s\u00e1t. K\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9t, illetve oklevel\u00e9t h\u00e1rom rabbit\u00f3l nyeri, miut\u00e1n m\u00e1s metsz\u0151n\u00e9l el\u0151z\u0151leg gyakorlatot szerzett. A sakter v\u00e9gezte az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt fi\u00fak k\u00f6r\u00fclmet\u00e9l\u00e9s\u00e9t is.\n
[6] Tisza-F\u00fcred \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke c. lap, 1910. november 10.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Flamm Ign\u00e1c g\u0151zmalma, az \u00e9p\u00fclet ma is \u00e1ll                                <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  <\/span>Tiszaf\u00fcredre az 1880-as \u00e9vekben ker\u00fclt Egyekr\u0151l Flamm Ign\u00e1c, aki megalap\u00edtotta az els\u0151 helyi g\u0151zmalmot, majd g\u0151zf\u00fcrd\u0151t is \u00e9p\u00edttetett mellette. Blau Jakab f\u00f6ldbirtokos Zsigmond nev\u0171\n fia 1893-ban hagyta abba a gazd\u00e1lkod\u00e1st. Fia, Lajos 1899. janu\u00e1r 7-\u00e9n alap\u00edtotta meg a Tiszaf\u00fcredi Ecset- Meszel\u0151- \u00e9s Kefegy\u00e1r\u00e1t. Testv\u00e9re, Albert bel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel az egy\u00e9ni t\u00e1rsas\u00e1g tev\u00e9kenys\u00e9ge kib\u0151v\u00fclt az \u0151rl\u0151malmi tev\u00e9kenys\u00e9ggel\n is, ez\u00e9rt k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t a c\u00e9get. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a gy\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra eg\u00e9sz ipari komplexumot \u00e9p\u00edttettek: g\u0151zmalmot, gy\u00e1r\u00e9p\u00fcletet, rakt\u00e1rakat, majd 1910-ben villanyfejleszt\u0151 telepet is. Az 1900-as \u00e9vekben 100\n munk\u00e1st foglalkoztatt\u00e1k, ez volt a legnagyobb ipari v\u00e1llalkoz\u00e1s Tiszaf\u00fcreden. A gy\u00e1r term\u00e9keit export\u00e1lt\u00e1k is. A v\u00e1llalkoz\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r is cs\u0151dbement, \u00e9s \u00e1talakult, 1907-ben az egyik leggazdagabb Heves megyei (kereszt\u00e9ny) f\u00f6ldbirtokos,\n Graefl Jen\u0151 150000 koron\u00e1t fektetett a c\u00e9gbe. 1908-ban a gy\u00f6ngy\u00f6si jubileumi mez\u0151gazdas\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son term\u00e9keikkel els\u0151 d\u00edjat nyertek. 1908-ban az Rt. g\u00e9peinek \u00e9s berendez\u00e9seinek \u00e9rt\u00e9ke 42.379 korona, vagyona 238.403 korona volt.\n 1909-ben szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek a k\u00f6zs\u00e9ggel a villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1sra. A kefegy\u00e1r a Blau csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban szer\u00e9nyebb keretek k\u00f6z\u00f6tt eg\u00e9szen 1944-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.[1] <\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s <\/p>\n

\u00c1ttekintve az orsz\u00e1g, illetve a megye t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a gazdas\u00e1gfejl\u0151d\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l legfontosabb id\u0151szakot, elmondhatjuk, hogy a gazdas\u00e1gi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa volt a megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak a szerepe. A kereskedelemben\n \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta, a mez\u0151gazdas\u00e1gban az \u00e1rend\u00e1l\u00e1s r\u00e9v\u00e9n els\u0151sorban a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l, illetve az 1860-as \u00e9vekt\u0151l volt nagyon fontos a szerep\u00fck. A f\u00f6ldbirtok viszonyok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val igen nagy szerep\u00fck lett a mez\u0151gazdas\u00e1g moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban\n is, r\u00e9szben a nagy f\u00f6ldb\u00e9rletek, illetve a saj\u00e1t f\u00f6ldbirtokok moderniz\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n.\n
  A moderniz\u00e1ci\u00f3hoz sz\u00fcks\u00e9ges mobil t\u0151ke, a mozg\u00e9konys\u00e1g, v\u00e1llalkoz\u00f3i k\u00e9szs\u00e9g, megfelel\u0151 kapcsolatok \u00e9s tapasztalatok ebben a t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegben \u00e1lltak a legink\u00e1bb rendelkez\u00e9sre. A 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ra a m\u00e1r Magyarorsz\u00e1gon\n sz\u00fcletett, magyarul is j\u00f3l besz\u00e9l\u0151, ugyanakkor t\u00f6bb idegen nyelven tud\u00f3, nemzetk\u00f6zi kapcsolatokkal felv\u00e9rtezett, a helyi elittel gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi kapcsolatokat ki\u00e9p\u00edt\u0151 legtehets\u00e9gesebb, p\u00e9nzt a term\u00e9nykereskedelemb\u0151l \u00f6sszegy\u0171jt\u0151\n zsid\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3i r\u00e9teg \u00e9s a helyi zsid\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9g v\u00e1lt a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s legf\u0151bb mozgat\u00f3j\u00e1v\u00e1. Heves megy\u00e9ben is ugyanezt a jelens\u00e9get tapasztalhatjuk. Kialakult egy zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa, mag\u00e1t magyar zsid\u00f3k\u00e9nt meghat\u00e1roz\u00f3, multipozicion\u00e1lis\n elit, t\u00e1rsadalmi cs\u00facs\u00e1n a megy\u00e9ben a legfontosabb szerepet bet\u00f6lt\u0151 Hatvany-Deutsch csal\u00e1ddal, a nagykeresked\u0151b\u0151l f\u00f6ldbirtokoss\u00e1 lett gy\u00f6ngy\u00f6si Rosenfeld, \u00d6sztreicher, az Engel, vagy a Fleischmann csal\u00e1ddal, a tiszaigari-tiszaf\u00fcredi\n Rubinsteinek, az egri Schwartz-Alf\u00f6ldi, a K\u00e1nitz, vagy a Rosenfeld \u00e9s Gr\u00fcsner csal\u00e1d, a p\u00e1szt\u00f3i Ulmer, Braun, Wohl csal\u00e1dok, a hevesi Bal\u00e1zs, Bischitz csal\u00e1dok, akik a megye \u00e9s saj\u00e1t telep\u00fcl\u00e9s\u00fck korabeli t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben is nagyon fontos\n szerepet j\u00e1tszottak.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] HML. VII-4. Egy\u00e9ni c\u00e9gek t\u00f6rzsk\u00f6nyve II. k. 48 p. 568 sz, illetve a T\u00e1rsas c\u00e9gek t\u00f6rzsk\u00f6nyve II. k. 178 p. 222 sz. \u00e9s III. k. 137 p. 282 sz. alapj\u00e1n k\u00f6zli \u00c1. Varga L\u00e1szl\u00f3. 1995. 37 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A hitelint\u00e9zetek A kiegyez\u00e9s ut\u00e1n megindul\u00f3 gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s els\u0151 szakasza kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t a megy\u00e9ben. Ugyan a f\u0151bb vas\u00fatvonalak ekkor, a hetvenes \u00e9vekben \u00e9p\u00fcltek meg, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 okokb\u00f3l \u00e9ppen a k\u00e9t legnagyobb telep\u00fcl\u00e9st, Gy\u00f6ngy\u00f6st \u00e9s Egert ker\u00fclt\u00e9k el, illetve csak egy-egy sz\u00e1rnyvonallal kapcsol\u00f3dtak a f\u0151vonalakhoz. A m\u00e1sodik id\u0151szakban, az 1880-90-es \u00e9vekben indult meg igaz\u00e1n a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"page-templates\/full-width-page.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-778","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/778","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=778"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/778\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2464,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/778\/revisions\/2464"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=778"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}