{"id":779,"date":"2022-02-27T06:51:32","date_gmt":"2022-02-27T06:51:32","guid":{"rendered":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=779"},"modified":"2022-05-28T17:24:28","modified_gmt":"2022-05-28T17:24:28","slug":"az-asszimilacio-allomasai","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=779","title":{"rendered":"AZ ASSZIMIL\u00c1CI\u00d3 \u00c1LLOM\u00c1SAI"},"content":{"rendered":"
\n \n
\n \n \n
\n \n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n \n
\n

Az asszimil\u00e1ci\u00f3 \u00e1llom\u00e1sai<\/span><\/p>\n

Az asszimil\u00e1ci\u00f3 fogalma, m\u00e9rt\u00e9ke, id\u0151pontja \u00e9s teljess\u00e9ge a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legvitatottabb k\u00e9rd\u00e9se. Az asszimil\u00e1ci\u00f3 mai meghat\u00e1roz\u00e1sa: \u201eteljes hozz\u00e1idomul\u00e1s vmihez, beolvad\u00e1s vmibe (pl. m\u00e1s orsz\u00e1gba, n\u00e9pbe).”[1]\n \u201e…\u00f6sszeolvad\u00e1st eredm\u00e9nyez\u0151 folyamat, amelynek sor\u00e1n valamely egy\u00e9n, vagy csoport, fajta, nemzetis\u00e9g, n\u00e9p beolvad, ill. beilleszkedik egy m\u00e1sik embercsoportba, fajt\u00e1ba, nemzetis\u00e9gbe, n\u00e9pbe, \u00e1tveszi annak nyelv\u00e9t, szok\u00e1sait, norm\u00e1it,\n \u00e9rt\u00e9keit, saj\u00e1t jellegzetess\u00e9geit r\u00e9szben, vagy eg\u00e9szben teljesen elvesz\u00edti… K\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9ge az akkultur\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a kisebbs\u00e9gi ellen\u00e1ll\u00e1s, mert a kult\u00fara\u00e1tv\u00e9teli foylamat ritk\u00e1n konfliktusmentes… A kisebbs\u00e9gek az asszimil\u00e1ci\u00f3ban\n pusztul\u00e1suk vesz\u00e9ly\u00e9t, de felemelked\u00e9s\u00fck es\u00e9ly\u00e9t is l\u00e1thatj\u00e1k.”[2] \n
  Az 1929-ben kiadott Magyar zsid\u00f3 lexikon nagyj\u00e1b\u00f3l ugyan\u00edgy hat\u00e1rozta meg a fogalmat, ugyanakkor kiemelte, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n az er\u0151teljes asszimil\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1sokat mindig igyekezett kiegyenl\u00edteni, visszaverni a zsid\u00f3s\u00e1g,\n ugyanakkor az egyes korok kultur\u00e1lis hat\u00e1saira mind\u00edg is fog\u00e9konynak mutatkozott. \u201eValah\u00e1nyszor kedvez\u0151 volt az \u00e1llamhatalom a zsid\u00f3s\u00e1ggal szemben s jogokat, majd jogegyenl\u0151s\u00e9get biztos\u00edtott a sz\u00e1m\u00e1ra, ann\u00e1l nagyobb volt az asszimil\u00e1ci\u00f3ra\n val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1g a zsid\u00f3s\u00e1gban.”[3] Ez a hajland\u00f3s\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a francia forradalom ut\u00e1n n\u0151tt meg az eur\u00f3pai zsid\u00f3s\u00e1gban. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171, er\u0151szakos volt: inkviz\u00edci\u00f3 Spanyolorsz\u00e1gban, Portug\u00e1li\u00e1ban, vegyesh\u00e1zass\u00e1gok,\n \u00c9szak, D\u00e9l-Eur\u00f3p\u00e1ban, US\u00c1-ban, de ink\u00e1bb csak szellemileg. \u201eK\u00e9rd\u00e9s, amellyel kiv\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3k foglalkoztak, hogy a zsid\u00f3s\u00e1gnak, mint felekezetnek elhagy\u00e1sa… val\u00f3ban jobban asszimil\u00e1lja-e az illet\u0151 zsid\u00f3t, mintha hit\u00e9n\u00e9l \u00e9s fajt\u00e1j\u00e1n\u00e1l\n jobban megmarad, de mint \u00e1llam\u00e1nak h\u0171 polg\u00e1ra a lakoss\u00e1g szok\u00e1sait \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t teljesen felveszi nemzed\u00e9keken kereszt\u00fcl?” A lexikon v\u00e1lasza nemleges. Az asszimil\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vita napjainban is tart.<\/p>\n

 Az oktat\u00e1s \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00e9let<\/p>\n

 Az asszimil\u00e1ci\u00f3 egyik els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa a nyelvcsere. Palugyay 1854-ben a tiszai j\u00e1r\u00e1sban \u00e9l\u0151 \u00f6sszes zsid\u00f3 anyanyelvek\u00e9nt a zsid\u00f3t t\u00fcntette fel.[4] (Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a jiddist \u00e9rtette alatta.) A beilleszked\u00e9s, a nyelvcsere sok neh\u00e9zs\u00e9ggel\n j\u00e1rt, ebben folyamatban nagyon fontos volt az oktat\u00e1s nyelve. A zsid\u00f3s\u00e1g \u00e9vezredek \u00f3ta nagy gondot ford\u00edtott az oktat\u00e1sra, alig akadt olyan zsid\u00f3, aki ne ismerte volna a Szent\u00edr\u00e1s sz\u00f6veg\u00e9t. Az oktat\u00e1son azonban eg\u00e9szen m\u00e1st \u00e9rtettek,\n mint manaps\u00e1g; az oktat\u00e1s a vall\u00e1si ismeretek, a T\u00f3ra, a Talmud, majd a XVI. sz\u00e1zadban megfogalmazott Sulch\u00e1n \u00c1ruch, a vall\u00e1si szok\u00e1sok \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1nak tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s magyar\u00e1zatait jelentette. A tudom\u00e1ny ir\u00e1nt vall\u00e1sos tiszteletet\n tan\u00fas\u00edtottak, a tudatlans\u00e1g nagy sz\u00e9gyen volt. A m\u00e1sodik szent\u00e9ly lerombol\u00e1sa el\u0151tt (64-es \u00e9vekben) Joshua ben Gamla k\u00f6telez\u0151nek tartotta az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai tanul\u00e1st. A sz\u00e9tsz\u00f3rat\u00e1s ut\u00e1n a diaszp\u00f3r\u00e1ban \u00e9l\u0151 zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek ezt\n vall\u00e1si parancsk\u00e9nt vitt\u00e9k magukkal.[5] A gett\u00f3ban \u00e9l\u0151 csoportok befel\u00e9 fordultak, ez\u00e9rt els\u0151sorban a teol\u00f3giai \u00e9s legfeljebb a foglalkoz\u00e1suk sor\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ges legfontosabb gyakorlati ismeretek k\u00e9pezt\u00e9k az iskol\u00e1k tananyag\u00e1t. A szeml\u00e9leti\n v\u00e1ltoz\u00e1st Eur\u00f3p\u00e1ban a n\u00e9met felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s els\u0151sorban Moses Mendelssohn munk\u00e1ss\u00e1ga ind\u00edtotta el.[6]\n
  A megy\u00e9ben a beteleped\u00e9st\u0151l kezdve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6ssze\u00edr\u00e1sokban tal\u00e1lkozhatunk a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g gyermekeit, vall\u00e1si ismeretekre tan\u00edt\u00f3k neveivel. A h\u00e9derben (zsid\u00f3 elemi iskola) m\u00e1r a gyerek h\u00e1rom-, n\u00e9gy\u00e9ves kor\u00e1ban elkezd\u0151d\u00f6tt.\n Patai J\u00f3zsef (Gy\u00f6ngy\u00f6spata, 1882 \u2013 Givatajim,1953) \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151 a K\u00f6z\u00e9ps\u0151 kapu c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben kora gyermekkora h\u00e1szidikus neveltet\u00e9s\u00e9t \u00edrta le. \u00c9desapja h\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ban tan\u00edtotta meg im\u00e1dkozni a nagybet\u0171s imak\u00f6nyvb\u0151l, n\u00e9gy\u00e9vesen\n ker\u00fclt a neves Reb Mojse Raab h\u00e9der\u00e9be, ahol a Biblia tanul\u00e1s\u00e1ba fogtak. \u201eAz elemi dolgokon m\u00e1r t\u00fal voltam, miel\u0151tt m\u00e9g a k\u00f6zs\u00e9gi r\u00f3mai katolikus elemi n\u00e9piskol\u00e1j\u00e1ba ker\u00fcltem volna. Ezt az ut\u00f3bbi elemit egy\u00e1ltal\u00e1ban nem tartottuk\n fontosnak. \u2018Ha tudni fogsz j\u00f3l Talmudot, olyan \u00e9lesre k\u00f6sz\u00f6r\u00fcl\u0151dik az eszed, hogy azokat a semmis\u00e9geket (narriskeiten) megtanulod egyp\u00e1r nap alatt.\u2019 Mondogatta melamed\u00fcnk. \/tan\u00edt\u00f3nk\/ \u2018Mihelyt a gyermek besz\u00e9lni tud, k\u00f6teles az apja\n \u0151t T\u00f3r\u00e1ra tan\u00edtani.\u2019 – ez a mesterek parancsa.\u201d[7]\n
  Term\u00e9szetesen a felekezeti elemi iskol\u00e1k megnyit\u00e1s\u00e1val a zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa gyerekek is megkapt\u00e1k az \u00e1ltal\u00e1nos oktat\u00e1s a vall\u00e1si ismeretek mellett. A 19. sz\u00e1zadi felekezeti iskol\u00e1k rendszere az egyh\u00e1zak \u00e9s az \u00e1llam kompromisszumak\u00e9nt\n j\u00f6tt l\u00e9tre, ezekben a vil\u00e1gi tud\u00e1sanyag domin\u00e1lt. a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3 iskol\u00e1kat a szabads\u00e1gharc ut\u00e1ni birodalmi abszolutizmus egy 1851-es rendelete tereli el\u0151sz\u00f6r ebbe az ir\u00e1nyba. A k\u00f6telez\u0151 elemi iskolai oktat\u00e1s az 1868-as XX18.\n n\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9ny nyom\u00e1n indult meg, addig a felekezeti iskol\u00e1k gondoskodtak az oktat\u00e1sr\u00f3l. 1891-b\u0151l van adatunk a megy\u00e9b\u0151l a teljes \u00e9s a zsid\u00f3 lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben az \u00edrni-olvasni tud\u00f3k sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l \u00e9s ar\u00e1ny\u00e1r\u00f3l. 1891-ben Heves megy\u00e9ben\n \u00edrni \u00e9s olvasni tudott 55.578 f\u00e9rfi, ebb\u0151l 3861 volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa. 45.602 n\u0151 k\u00f6z\u00f6tt 3809 volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa. A megye 233.785 f\u0151s lakoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l ekkor 10.873 volt zsid\u00f3, a nagy gyermeksz\u00e1m miatt a hat \u00e9ven aluliak sz\u00e1mar\u00e1nya viszonylag\n magas, m\u00e9gis a sz\u00e1mok a viszony\u00edt\u00e1sra alkalmasak. A teljes lakoss\u00e1gb\u00f3l mind\u00f6ssze 43,78 %, a zsid\u00f3 lakoss\u00e1gb\u00f3l 71,13 % tudott \u00edrni-olvasni.[8] \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen 1890-ben az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban az \u00f6sszes lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9b\u0151l 44,5 %, a\n zsid\u00f3 lakoss\u00e1gb\u00f3l 65,0 % volt az \u00edr\u00e1stud\u00f3.[9] A megyei teljes lakoss\u00e1g kev\u00e9ssel az orsz\u00e1gos \u00e1tlag alatt, a zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g 6,13 %-kal felette volt. (Az egri lakoss\u00e1g m\u00e9g enn\u00e9l is rosszabb ar\u00e1nyban, csak 43 %-ban tudott \u00edrni-olvasni.[10])\n
  A 19. sz\u00e1zadban sorra alakultak a megye nagyobb zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9ggel rendelkez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sein a zsid\u00f3 felekezeti elemi iskol\u00e1k. Az els\u0151 m\u00e1r 1839-ben Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n. 1881-ben a megy\u00e9ben 33.145 tank\u00f6teles gyerek k\u00f6z\u00fcl 2030 volt\n izraelita, a 185 elemi iskol\u00e1b\u00f3l 6 zsid\u00f3 nyilv\u00e1nos \u00e9s h\u00e1rom mag\u00e1niskola.[11] 1893-ban a 43.304 tank\u00f6teles kor\u00fa (6-15 \u00e9ves) gyermek k\u00f6z\u00fcl 2211 volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa (2726 reform\u00e1tus), a 205 iskola k\u00f6z\u00fcl 11 volt izraelita, ezekben az\n iskol\u00e1kban 17 tan\u00edt\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.[12] Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n viszonylag kor\u00e1n indult meg a felekezeti elemi iskolai oktat\u00e1s, 1839-ben.[13] 1859-ben Brack \u00c1ron alap\u00edtv\u00e1nya j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l Talmud T\u00f3ra iskol\u00e1val eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki. Ez a t\u00e9ny mutatja, hogy\n a vall\u00e1sos embereket az iskolai hittantan\u00edt\u00e1s szintje m\u00e1r nem el\u00e9g\u00edtette ki. Az elemi iskol\u00e1t 1886-ban adt\u00e1k \u00e1t v\u00e1rosi kezel\u00e9sbe, mivel a kett\u00e9v\u00e1lt gy\u00fclekezet nem tudott megegyezni az iskola \u00fcgy\u00e9ben.\n
  A v\u00e1rosban els\u0151sorban a katolikus egyh\u00e1z tartott fenn elemi iskolai oktat\u00e1st, a v\u00e1rosi \u00e1llami iskol\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151 volt az \u00f6sszes, illetve a zsid\u00f3 gyermekek sz\u00e1ma: [14]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Bakos Ferenc. Idegen szavak \u00e9s kifejez\u00e9sek sz\u00f3t\u00e1ra. Bp. Akad. K. 1994. 78 l.                                                                    \n
[2] Magyar Nagylexikon. II. k\u00f6tet. Bp. 1994. Akad. K. 473 l.\n
[3] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 64 l.\n
[4] Palugyay Imre. 1854. 412 l.\n
[5] Gonda L\u00e1szl\u00f3. 1995. 44 l.\n
[6] Barna J\u00f3n\u00e1s. 1896. 15-18 l.\n
[7] Patai J\u00f3zsef. 1997. 15-16 l.\n
[8] Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke.1893.30 sz. 3 l.\n
[9] Kov\u00e1cs Alajos. 1922. 30 l.\n
[10] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 12 sz. 1 l.\n
[11] Heves megye \u00e1llapota. Alisp\u00e1ni jelent\u00e9s. = Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1882. 29 sz. 1 l.\n
[12] Hal\u00e1sz Ferenc: A n\u00e9poktat\u00e1s\u00fcgy Heves megy\u00e9ben =Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke.1893.1 sz. 1 l.\n
[13] Horner Istv\u00e1n 1863. 91 l.\n
[14] Bach\u00f3 L\u00e1szl\u00f3. 1939, 77 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

  <\/span> Az 1895 \u00e9s 1897 k\u00f6z\u00f6tti nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 l\u00e9tsz\u00e1mcs\u00f6kken\u00e9sre nincs igaz\u00e1n magyar\u00e1zat.\n
   Az \u00e1llamilag ellen\u0151rz\u00f6tt iskol\u00e1z\u00e1s, ahol a hittan m\u00e1r csak egy t\u00e1rgy a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00f6tt nagym\u00e9rt\u00e9kben el\u0151seg\u00edtette a zsid\u00f3s\u00e1g asszimil\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, a nyelvcser\u00e9t, \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00e1rsadalom szok\u00e1sainak \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1llami\n elemi, illetve a k\u00f6z\u00e9piskola, ahol nem zsid\u00f3 gyermekekkel j\u00e1rtak egy\u00fctt. M\u00e1r az 1850-es \u00e9vekben a fenn\u00e1ll\u00f3 iskol\u00e1k \u00e1tt\u00e9rtek a magyar nyelv haszn\u00e1lat\u00e1ra.\n
   Egerben 1855-ben indult meg a felekezeti oktat\u00e1s, Schwarcz Istv\u00e1n hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k, dr. Sch\u00f6nberger Soma orvos, iskolasz\u00e9ki eln\u00f6k \u00e9s D\u00e9csy M\u00f3r kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. Az iskola h\u00e1rom oszt\u00e1llyal ny\u00edlt meg, de m\u00e1r 1859-ben n\u00e9gyoszt\u00e1ly\u00fa\n f\u0151elemi iskol\u00e1v\u00e1 b\u0151v\u00fclt, amelyben n\u00e9gy f\u00e9rfitan\u00edt\u00f3 \u00e9s egy n\u0151i k\u00e9zimunka-oktat\u00f3 tan\u00edtott, a tan\u00edt\u00e1s kezdett\u0151l fogva r\u00e9szben magyar, r\u00e9szben n\u00e9met nyelven folyt. A Bibli\u00e1t n\u00e9metre ford\u00edtott\u00e1k, a besz\u00e9d- \u00e9s \u00e9rtelemgyakorlatok magyarul\n folytak. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben, a Bach-korszakban az el\u00f6lj\u00e1r\u00f3s\u00e1gnak nem kis k\u00fczdelm\u00e9be ker\u00fclt, hogy a magyar nyelv tan\u00edt\u00e1s\u00e1t megv\u00e9dj\u00e9k a hat\u00f3s\u00e1gokkal szemben. A hetenk\u00e9nti tan\u00f3r\u00e1k sz\u00e1ma 32 volt, ezekb\u0151l 12 \u00f3r\u00e1t a magyar, 12 \u00f3r\u00e1t a h\u00e9ber\n \u00e9s 8 \u00f3r\u00e1t a n\u00e9met nyelv\u0171 tant\u00e1rgyak tan\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtottak. Az iskola az els\u0151 nyolc esztend\u0151 alatt b\u00e9relt h\u00e1zban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\n
   1863-ban a hitk\u00f6zs\u00e9g Gr\u00fcnbaum J\u00f3zsef eln\u00f6k vezet\u00e9s\u00e9vel, saj\u00e1t telk\u00e9n sz\u00e9p, \u00faj iskola\u00e9p\u00fcletet emeltetett n\u00e9gy t\u00e1gas tanteremmel. 1868-ban az \u00faj n\u00e9poktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9letbel\u00e9p\u00e9sekor a v\u00e1rosi hat\u00f3s\u00e1g azt aj\u00e1nlotta a hitk\u00f6zs\u00e9gnek,\n hogy iskol\u00e1j\u00e1t adja \u00e1t a v\u00e1rosnak az\u00e9rt, hogy azt a v\u00e1rosi iskol\u00e1kkal egy\u00fctt felekezetn\u00e9lk\u00fcli iskol\u00e1v\u00e1 alak\u00edtsa. Dr. Sch\u00f6nberger Soma iskolasz\u00e9ki eln\u00f6k javaslat\u00e1ra a hitk\u00f6zs\u00e9g el\u00f6lj\u00e1r\u00f3s\u00e1ga k\u00f6z\u00f6lte a v\u00e1rosi hat\u00f3s\u00e1gokkal, hogy nemcsak\n felekezeti szempontb\u00f3l akarja a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9k nevel\u00e9s\u00e9t biztos\u00edtani, hanem miut\u00e1n az iskola minden tekintetben a megye legjelesebb iskol\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik, a hitk\u00f6zs\u00e9g annak fenntart\u00e1s\u00e1ra a j\u00f6v\u0151ben is hoz \u00e1ldozatot. 1868 ut\u00e1n a tan\u00edt\u00e1si\n nyelv m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag magyar volt. A n\u00e9met nyelvet csak a harmadik \u00e9s a negyedik oszt\u00e1lyban tan\u00edtott\u00e1k, heti 2-2 \u00f3r\u00e1ban. A vall\u00e1si ismereteket heti 6-8 \u00f3r\u00e1ban tan\u00edtott\u00e1k, bibliat\u00f6rt\u00e9neten k\u00edv\u00fcl biblia- \u00e9s imaford\u00edt\u00e1st is. Szombaton\n \u00e9s \u00fcnnepnapokon nyilv\u00e1nos istentiszteletet tartottak, amelyeken a tan\u00edt\u00f3k felv\u00e1ltva magyar\u00e1zt\u00e1k a megfelel\u0151 t\u00f3raszakaszt. A v\u00e1ros t\u00f6bbi iskol\u00e1j\u00e1ban a hitoktat\u00e1st a rabbi \u00e9s a tan\u00edt\u00f3k l\u00e1tt\u00e1k el. Az iskola sokkal jobb helyzetben volt,\n mint a t\u00f6bbi iskola a v\u00e1rosban, azokban 1891-ban egy-egy oszt\u00e1lyban 120-137 gyerek zs\u00fafol\u00f3dott \u00f6ssze, addig az izraelita iskol\u00e1ban n\u00e9gy oszt\u00e1lyba j\u00e1rt 160 gyerek, \u00edgy ott csak \u00e1tlag negyven jutott egy oszt\u00e1lyra. ami Ez ebben a korban\n viszonylag kev\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, ez\u00e1ltal hat\u00e9konyabb lehetett az oktat\u00e1s.[1] Ugyanakkor a kisebb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa ortodox k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai ink\u00e1bb a katolikus elemi iskol\u00e1ba j\u00e1ratt\u00e1k gyermekeiket.\n
   1895-ben 262 tanul\u00f3ja volt az iskol\u00e1nak. A tand\u00edj \u00e9vi 80 krajc\u00e1r – 1 forint 40 krajc\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt volt, a tanul\u00f3k 40 %-a tand\u00edjmentess\u00e9get kapott. Az iskola fenntart\u00e1sa 1896-ban \u00e9vi 4200 Ft-ba ker\u00fclt; ebb\u0151l 2200 Ft-ot a\n hitk\u00f6zs\u00e9g p\u00e9nzt\u00e1r\u00e1b\u00f3l, 1800 Ft-ot tand\u00edjakb\u00f3l, 200 Ft-ot pedig az ad\u00f3hivatal \u00e1ltal behajtott iskolaad\u00f3b\u00f3l fedeztek. Az iskola fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1t\u00f3l a sz\u00e1zadfordul\u00f3ig sem \u00e1llami, sem v\u00e1rosi seg\u00e9lyt nem kapott. Az iskola tan\u00edt\u00f3i voltak 1855-1895\n k\u00f6z\u00f6tt: dr. Sch\u00f6nberger L\u00e1z\u00e1r, Kn\u00f6pfler Lip\u00f3t, Deutsch Soma \u00e9s Hahn Vilmos. 1896-ban a tan\u00edt\u00f3i kar a k\u00f6vetkez\u0151 volt: Lakner M\u00f3r igazgat\u00f3 1855-t\u0151l, M\u00fcller L\u00e1z\u00e1r 1861, Weisz Soma 1880, \u00e9s F\u00f6ldes-Czigler Ter\u00e9z tan\u00edt\u00f3k 1882, \u00e9s J\u00f3lesz-Lakner\n Johanna k\u00e9zimunka tan\u00edt\u00f3n\u0151 1857 \u00f3ta dolgoztak az iskol\u00e1ban. A f\u00e9rfitan\u00edt\u00f3k \u00e9vi 700 Ft, a tan\u00edt\u00f3n\u0151k 600 Ft, a k\u00e9zimunka-tan\u00edt\u00f3n\u0151 400 Ft fizet\u00e9st kaptak.[2] Az ortodox hitk\u00f6zs\u00e9g k\u00e9toszt\u00e1lyos Talmud T\u00f3r\u00e1t (t\u00f3raiskola), a J’szod\n Htora Egylet? a hitk\u00f6zs\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val pedig egy magasabb fok\u00fa talmud iskol\u00e1t tartott fenn.[3]\n
   Hatvanban k\u00e9s\u0151n alakult meg a hitk\u00f6zs\u00e9g. Nincs adat felekezeti iskol\u00e1r\u00f3l, 1885-ben egy mag\u00e1ntan\u00edt\u00f3, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hittanoktat\u00f3 dolgozott a hitk\u00f6zs\u00e9g alkalmaz\u00e1s\u00e1ban. 1893-ban a k\u00f6zs\u00e9gi elemi iskola fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g\u00e1nak\n eln\u00f6ke a pl\u00e9b\u00e1nos kanonok, tagja ifj. Deutsch J\u00f3zsef, Kopp\u00e9ly G\u00e9za, Ellenbogen Joachim.[4] 1929-ben a Talmud T\u00f3r\u00e1nak 37 tanul\u00f3ja volt.[5]\n
   Hevesen 1855-ben Haas Mih\u00e1ly iskolatan\u00e1csos kereste meg a hitk\u00f6zs\u00e9g eln\u00f6k\u00e9t, a mag\u00e1niskola helyett nyilv\u00e1nos, \u00e1llami ellen\u0151rz\u00e9s\u0171 iskola alap\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00e9rve. 1856. november 1-\u00e9n \u00fcnnep\u00e9lyes ny\u00edlt meg, h\u00e1rom tan\u00edt\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9vel\n a n\u00e9gyoszt\u00e1lyos elemi iskola, ahol els\u0151k k\u00f6zt a megy\u00e9ben az izraelita iskol\u00e1k k\u00f6z\u00fcl magyar nyelven folyt a tan\u00edt\u00e1s. Ebb\u0151l a Bach-korszakban nem kev\u00e9s kellemetlens\u00e9g\u00fck sz\u00e1rmazott.[6] Ung\u00e1r Lip\u00f3t fakeresked\u0151t a magyar kir\u00e1lyi helytart\u00f3s\u00e1g\n nevezte ki tan\u00edt\u00f3nak. Az iskolasz\u00e9k els\u0151 eln\u00f6ke dr. L\u0151wy S\u00e1muel orvos volt, aki n\u00e9h\u00e1ny m\u00f3dosabb t\u00e1rs\u00e1val, els\u0151sorban helybeli f\u00f6ldbirtokosokkal egy\u00fctt anyagilag is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult az iskola b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9hez. 1866-ban 10.000 Ft-\u00e9rt\n \u00e9p\u00edttettek saj\u00e1t iskola\u00e9p\u00fcletet. 1896-ban 86 tanul\u00f3 \u00f6t koeduk\u00e1lt oszt\u00e1lyban tanult, az \u00e9ves tand\u00edj 2 Ft volt. \u00c9vente 4-5 m\u00e1s felekezet\u0171 tanul\u00f3 is j\u00e1rt az iskol\u00e1ba. Rendelkeztek ny\u00e1ri tornahelys\u00e9ggel, k\u00f6nyvt\u00e1rukban 210 k\u00f6tet volt\n tal\u00e1lhat\u00f3. A szeg\u00e9ny gyermekeket felruh\u00e1z\u00f3 egylet t\u00e1mogatta a tanul\u00f3kat nemcsak ruh\u00e1val, de tanszerekkel is. Az iskolasz\u00e9k eln\u00f6ke dr. F\u00fcvessy J\u00f3zsef orvos volt. Az ism\u00e9tl\u0151iskol\u00e1t a feln\u0151ttek is rendszeresen l\u00e1togatt\u00e1k. N\u00e9gy,\n 50-200 Ft \u00f6sszeg\u0171 alap\u00edtv\u00e1ny k\u00f6t\u0151d\u00f6tt az iskol\u00e1hoz. Az iskola k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se 1895\/96-ban 1490 Ft volt, amit r\u00e9szben az \u00e1llamt\u00f3l, r\u00e9szben a hitk\u00f6zs\u00e9gt\u0151l kaptak. B\u00fcszk\u00e9n eml\u00edtett\u00e9k volt tanul\u00f3ik k\u00f6z\u00fcl az akkor m\u00e1r B\u00e9csben \u00e9l\u0151 neves\n \u00edr\u00f3-\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, lapszerkeszt\u0151 Hevesi Lajost, \u00e9s Hevesi \u00d6d\u00f6nt, aki a budapesti Els\u0151 Hazai Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r vez\u00e9rigazgat\u00f3ja volt.[7]\n
   1862-b\u0151l van el\u0151sz\u00f6r adat a p\u00e1szt\u00f3i izraelita elemi iskola fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A Szent L\u0151rinc templom \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9n\u00e9l, az akkori T\u00f3th \u00e9s Ecsedi utc\u00e1k tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e1llt az \u00e9p\u00fclet. 1862-ben k\u00e9t taner\u0151s, k\u00e9t tantermes osztatlan\n iskola volt, ahol a gyermekek d\u00e9lel\u0151tt \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n \u00f6t \u00f3r\u00e1t tanultak. A p\u00e1szt\u00f3i \u00e1llami polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1ban 1897 – 1907 k\u00f6z\u00f6tt a zsid\u00f3 di\u00e1kok az \u00f6sszes tanul\u00f3 34 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t adt\u00e1k.[8] Az elemi iskol\u00e1t a t\u00f6bbi egyh\u00e1zi fenntart\u00e1s\u00fa elemi\n iskol\u00e1val egy\u00fctt 1910-ben \u00e1llami kezel\u00e9sbe adt\u00e1k.[9] 1924. november 16-\u00e1n iktatt\u00e1k be hivatal\u00e1ba Deutsch Jen\u0151 ker\u00fcleti f\u0151rabbit \u201elelkes \u00fcnnepl\u00e9s k\u00f6zepette\u201d.[10] A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben alap\u00edtotta a Talmud T\u00f3ra iskol\u00e1t. Braun P\u00e1l f\u00f6ldbirtokos\n \u00e9s Hevesi \u00c1rp\u00e1d a h\u00faszas \u00e9vekben nagyobb \u00f6sszeg\u0171 alap\u00edtv\u00e1nyt hozott l\u00e9tre a megsz\u0171nt iskola \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s\u00e9re, sikertelen\u00fcl.[11]\n
   Poroszl\u00f3n a zsid\u00f3 elemi iskol\u00e1ba 1863-ban 14 fi\u00fa \u00e9s 17 l\u00e1ny j\u00e1rt, a a tan\u00edt\u00f3 Friedmann J\u00f3zsef volt. Az iskol\u00e1t 1925-ben elegend\u0151 jelentkez\u0151 hi\u00e1ny\u00e1ban z\u00e1rt\u00e1k be.\u201d[12]\n
   Tiszaf\u00fcreden a kisgyermekek vall\u00e1si oktat\u00e1s\u00e1ra, a Talmud T\u00f3ra 1803-t\u00f3l, a jes\u00edva 1865-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.[13] Az \u00e1llami szinten elismert iskola l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9r\u0151l Tariczky Endre pl\u00e9b\u00e1nos 1877. szeptember\u00e9ben tud\u00f3s\u00edtott az Eger\n c\u00edm\u0171 megyei lapban. Megh\u00edvt\u00e1k az izraelita elemi iskola vizsg\u00e1j\u00e1ra, amely eddig \u201ezugiskola\u201d volt, ahol n\u00e9met nyelvet, sz\u00e1mtant, \u00e9s vall\u00e1si ismereteket tanultak a gyermekek. N\u00e9gy h\u00f3nappal kor\u00e1bban indult meg az oktat\u00e1s egy b\u00e9relt\n h\u00e1z h\u00e1rom term\u00e9ben, h\u00e1rom oszt\u00e1lyban, h\u00e1rom tan\u00edt\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9vel. Az igazgat\u00f3-tan\u00edt\u00f3 Cserh\u00e1t Gerzson, aki m\u00e1r tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t v\u00e9gzett, \u00e9s t\u00f6bb \u00e9ves gyakorlattal rendelkezett. Ekkor vezett\u00e9k be a magyar nyelv oktat\u00e1s\u00e1t is.\n
   A harmadik oszt\u00e1ly vizsgat\u00e1rgyai a k\u00f6vetkez\u0151k voltak: magyar olvas\u00e1s, \u00edr\u00e1s, nyelvtani elemz\u00e9s, magyar t\u00f6rt\u00e9nelem, f\u00f6ldrajz, term\u00e9szetrajz, sz\u00e1mtan. A m\u00e1sodik oszt\u00e1lyban is tan\u00edtottak magyar nyelvet, amely Tariczky szerint\n \u201ekezdetleges, de az eredm\u00e9ny \u00edgy is felt\u0171n\u0151.\u201d Le\u00edrta az iskola berendez\u00e9s\u00e9t is, ami mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny falit\u00e1bl\u00e1b\u00f3l, Magyarorsz\u00e1g t\u00e9rk\u00e9p\u00e9b\u0151l, egy-egy \u00edr\u00f3asztalb\u00f3l \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny l\u00f3c\u00e1b\u00f3l \u00e1llt. Az iskola k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se \u00e9vente 1240 Ft volt;\n 140 a h\u00e1zb\u00e9r, 1100 a tan\u00edt\u00f3k fizet\u00e9se, amihez a hitk\u00f6zs\u00e9g mind\u00f6ssze 150 forinttal j\u00e1rult hozz\u00e1. A t\u00f6bbi k\u00f6lts\u00e9get a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s Ung\u00e1r Lip\u00f3t j\u00f3m\u00f3d\u00fa vaskeresked\u0151 \u00e1llta, akinek a megeml\u00edtett legjobb tanul\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt volt t\u00f6bb gyermeke is.\n A le\u00e1nyiskola Weisz Karolina vezet\u00e9s\u00e9vel m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, aki kor\u00e1bban n\u00e1luk volt mag\u00e1ntan\u00e1r. Az iskol\u00e1ban t\u00edz le\u00e1ny tanult magyar, francia, n\u00e9met nyelvet \u00e9s k\u00e9zimunk\u00e1t a tan\u00edt\u00f3n\u0151 b\u00e9relt h\u00e1z\u00e1ban, a k\u00e9s\u0151bbi tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok koeduk\u00e1lt iskol\u00e1r\u00f3l\n sz\u00f3lnak.[14]\n
   1889-ben \u00edrta a Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke: \u201eA helybeli izr. hitk\u00f6zs\u00e9g igen c\u00e9lszer\u0171 v\u00e1s\u00e1rl\u00e1st tett k\u00f6zelebb, amennyiben megvette iskol\u00e1nak az un. G\u00e1sp\u00e1r-f\u00e9le h\u00e1zat 4400 forint\u00e9rt… Rosinger Lajos birtokos \u00e9s hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k\n 2000 forintot el\u0151legezett”.[15] Az iskola fel\u00fcgyelet\u00e9t az iskolasz\u00e9k l\u00e1tta el, melynek tagjai a hitk\u00f6zs\u00e9g legtekint\u00e9lyesebb tagjai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. 1895-ben Klein Zsigmond gazdag fakeresked\u0151 volt az eln\u00f6ke. Az iskolasz\u00e9k rendszeresen\n t\u00e1mogatta a szeg\u00e9ny sors\u00fa tanul\u00f3kat, ingyen tank\u00f6nyvekkel, taneszk\u00f6z\u00f6kkel; emellett t\u00e9lire meleg ruh\u00e1t, l\u00e1bbelit adom\u00e1nyoztak sz\u00e1mukra, az \u00e9v v\u00e9gi vizsg\u00e1k alkalm\u00e1b\u00f3l a j\u00f3 tanul\u00f3kat k\u00f6nyvvel jutalmazt\u00e1k. 1892-ben az \u00fajs\u00e1g az iskola\n gyermekm\u0171kedvel\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1r\u00f3l tud\u00f3s\u00edt; Lilienfeld Ign\u00e1c igazgat\u00f3-tan\u00edt\u00f3 rendez\u00e9s\u00e9ben a tanul\u00f3k r\u00e9szleteket adtak el\u0151 a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 sz\u00ednm\u0171b\u0151l. Az iskolateremben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a sz\u00ednpadot, a n\u00e9z\u0151k a sz\u00fcl\u0151k voltak. Az el\u0151ad\u00e1s\n c\u00e9lja az \u00f6nm\u0171vel\u00e9s \u00e9s a hazafis\u00e1gra val\u00f3 nevel\u00e9s volt.[16] A c\u00edmszerepet L\u0151w B\u00e9la j\u00e1tszotta, aki negyven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Egerben volt bankigazgat\u00f3. K\u00fati J\u00f3zsef nyugd\u00edjas iskolaigazgat\u00f3 \u00edgy eml\u00e9kezik vissza az iskol\u00e1ra: \u201eItt sz\u00ednvonalas\n oktat\u00e1s folyt, kereszt\u00e9ny gyerekek is sz\u00edvesen iratkoztak be oda, rem\u00e9lve a magasabb oktat\u00e1s-nevel\u00e9s eredm\u00e9ny\u00e9t.”[17] \u201eAz iskolasz\u00e9k eln\u00f6ke Blau Albert kefegy\u00e1ros volt, az \u00e9n id\u0151mben kb. 80 gyermek tanult ott. A vall\u00e1si fel\u00fcgyeletet\n a rabbi l\u00e1tta el.”[18]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hal\u00e1sz Ferenc. A n\u00e9poktat\u00e1s\u00fcgy Heves megy\u00e9ben = Eger. 1891. 1 sz. 2-3 l.\n
[2] Az egri zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nete. 13-15 l.\n
[3] Az egri zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nete 15 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 1 sz.\n
[5] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 363 l.\n
[6] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 362 l.\n
[7] Barna J\u00f3n\u00e1s. 1896. 190-192 l.\n
[8] P\u00e1sztor Cecilia. 2000. 3 l.\n
[9] P\u00e1szt\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete. 68 l.\n
[10] Egyenl\u0151s\u00e9g. 1924. november 29. 15 l.\n
[11] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 685 l.\n
[12] Szuromi Zita: Adatok a poroszl\u00f3i zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l.\n
[13] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 899 l.\n
[14] Tariczky Endre:Levelez\u00e9s=Eger.1877.IX.14.\n
[15] Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke. 1889. 28. sz. 4 l.\n
[16] Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke.1892. 34. sz. 2 l.\n
[17] Sajtos Dezs\u0151 k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151 (1914), Tiszaf\u00fcred, Zr\u00ednyi u.2. \u00e9s Szeg\u0151 Ern\u0151n\u00e9 (1913-1989) Tiszaf\u00fcred, Nap u. 1. sz. visszaeml\u00e9kez\u00e9sei is ezt er\u0151s\u00edtik.\n
[18] K\u00fati J\u00f3zsef (1912), Debrecen, Liszt F. u. 10. sz\u00e1m alatti lakos visszaeml\u00e9kez\u00e9se.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A tiszaf\u00fcredi zsid\u00f3 elemi iskola 4. oszt\u00e1lya 1922-ben, k\u00f6z\u00e9pen L\u0151winger J\u00f3zsef<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   A verpel\u00e9ti elemi iskola a sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a Heves Megyei Lev\u00e9lt\u00e1rban m\u00e9g megtal\u00e1lhat\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny iskolai oszt\u00e1lynapl\u00f3. Az iskol\u00e1ban 1918 ut\u00e1n sz\u0171nt meg az elemi oktat\u00e1s, 1929-ben 25 f\u0151s jes\u00edv\u00e1t tartott fenn Poll\u00e1k\n J\u00f3zsef rabbi.[1] \n
   1844\/45-\u00f6s tan\u00e9vig mind\u00f6ssze egyetlen zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa tanul\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l az egri katolikus ciszterci gimn\u00e1zium t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ja, 1863-ban a 497 tanul\u00f3b\u00f3l m\u00e1r 43 volt izraelita vall\u00e1s\u00fa. Az Egerbe betelepedett, felt\u00f6rekv\u0151 zsid\u00f3k\n igyekeztek gyermekeiket az emancip\u00e1ci\u00f3 el\u0151tt is \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1ra adni. Az egri nyilv\u00e1nos katolikus (tan\u00edt\u00f3)k\u00e9pezd\u00e9be 66 katolikus \u00e9s k\u00e9t zsid\u00f3 tanul\u00f3 j\u00e1rt. [2] Az 1850-es, 60-as \u00e9vekben volt nagyobb ar\u00e1ny\u00fa volt a gimn\u00e1zium tanul\u00f3i\n k\u00f6z\u00f6tt a zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00faak l\u00e9tsz\u00e1ma. A hitk\u00f6zs\u00e9g 1869-ben b\u00edzta meg Schlesinger D\u00e1vid rabbijel\u00f6ltet, hogy a zsid\u00f3 tanul\u00f3knak \u201e\u00e9des haz\u00e1nk sz\u00e9p nyelv\u00e9n” adja el\u0151 a hittant. A zsid\u00f3 tanul\u00f3k a miniszt\u00e9rium \u00e1ltal meg\u00e1llap\u00edtott \u00fcnnepeken\n fel voltak mentve az el\u0151ad\u00e1sok l\u00e1togat\u00e1sa al\u00f3l. Az egri ortodoxok k\u00e9rt\u00e9k a szombati napokon az \u00edr\u00e1sbeli munka al\u00f3l val\u00f3 felment\u00e9st, ezt a katolikus gimn\u00e1zium tan\u00e1ri kara m\u00e1r t\u00falz\u00e1snak tal\u00e1lta, \u00e9s nem \u00e9ppen filoszemita indokl\u00e1ssal\n okolta meg az elutas\u00edt\u00e1st: \u201e…ezzel a t\u00f6bbi tanul\u00f3t fesz\u00e9lyezik \u00e9s az int\u00e9zeti vizsg\u00e1latok, \u00e9retts\u00e9gi \u00edr\u00e1sbelik rendj\u00e9t megzavarj\u00e1k. Ha nem akarnak \u00edrni, legyenek mag\u00e1ntanul\u00f3k.”  [3]Az 1892\/93-as tan\u00e9vben a gimn\u00e1ziumban a 408\n tanul\u00f3b\u00f3l 37 volt zsid\u00f3.[4] A tand\u00edj nem volt kev\u00e9s: 1880-ban t\u00edz forint, 1912-ben a felv\u00e9teli d\u00edj 12 korona, az \u00e9ves tand\u00edj 50 korona. 1912-ben a 466 tanul\u00f3b\u00f3l 18 volt zsid\u00f3, 4,8 %, \u00e9s ez az ar\u00e1ny a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00edz \u00e9vben nagyj\u00e1b\u00f3l\n jellemz\u0151 az int\u00e9zm\u00e9nyre.[5] A zsid\u00f3 gyerekeket ink\u00e1bb a gyakorlatiasabb re\u00e1liskol\u00e1ba adt\u00e1k: Egerben 1892\/93-ban a 119 tanul\u00f3b\u00f3l 62 volt izraelita. [6]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 947 l.\n
[2] Eger. 1863. 7. sz. 52 l.\n
[3] Nagy B\u00e9ni: A cisztercita gimn\u00e1zium t\u00f6rt\u00e9nete. 189 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 1. sz. 4 l.\n
[5] Breznay Imre. 1912-1922. 1912\/13-ban 436-b\u00f3l 19, 1913\/14-ben 450-b\u0151l 15, 1914\/15: 454 tanul\u00f3, 19 zsid\u00f3, 1915\/16: 467-b\u00f3l 18, 1916\/17: 433- 17, 1917\/18: 514-24, 1919\/20: 440-18, 1920\/21: 474-16 volt az tanul\u00f3k, illetve a\n zsid\u00f3 tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1ma.\n
[6] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 6. sz. 6 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Az egri cisztercita (k\u00e9s\u0151bb Dob\u00f3 Istv\u00e1n Gimn\u00e1zium) \u00e9s a gy\u00f6ngy\u00f6si ferences gimn\u00e1zium (a Br\u00f3dy S\u00e1ndor K\u00f6nyvt\u00e1r k\u00e9peslapgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l)<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   A gy\u00f6ngy\u00f6si ferencesrendi gimn\u00e1ziumban nagyobb ar\u00e1ny\u00fa volt a zsid\u00f3 tanul\u00f3k ar\u00e1nya. [1]<\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] A gimn\u00e1ziumi \u00e9rtes\u00edt\u0151k alapj\u00e1n k\u00f6zli Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3. 1997. 263 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   A l\u00edceum jogi akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1n 1893-ban a Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap 16 kiv\u00e1l\u00f3 tanul\u00f3t eml\u00edtett, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck volt Adler Art\u00far, Gr\u0151ber Alad\u00e1r, Hal\u00e1sz Alad\u00e1r, Schwartz Art\u00far, Grunden Dezs\u0151. Az egri jog\u00e1sz seg\u00e9lyez\u0151 egyes\u00fclet v\u00e1lasztm\u00e1nyi\n tagja volt Reiner Soma , Fischer Mih\u00e1ly (\u0150 egy b\u00e1r\u00f3), Dr. Schwarcz Art\u00far.[1]\n
   1893-ban az els\u0151 egri zeneiskol\u00e1t a zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, az egri sz\u00e9kesegyh\u00e1z karnagyak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 L\u00e1nyi (Langsfeld) Ern\u0151 alap\u00edtotta, az \u00e1ltal\u00e1nos zenetan- \u00e9s zenet\u00f6rt\u00e9net tan\u00e1ra Bergmann \u00c1gost, a heged\u0171tan\u00e1r Hirsch Hug\u00f3\n volt.[2] <\/p>\n

 A Heves megyei zsid\u00f3s\u00e1g foglalkoz\u00e1si megoszl\u00e1sa, helye a megye t\u00e1rsadalm\u00e1ban<\/p>\n

   A megye zsid\u00f3 lakoss\u00e1ga t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek, a moderniz\u00e1ci\u00f3ban j\u00e1tszott szerep\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez nagyon fontos a foglalkoz\u00e1si megoszl\u00e1s vizsg\u00e1lata. A moderniz\u00e1ci\u00f3 megindul\u00e1sa el\u0151tt, a boml\u00f3 rendi t\u00e1rsadalomban els\u0151sorban a kereskedelemben\n t\u00f6lt\u00f6ttek be domin\u00e1ns szerepet, illetve a helyi f\u00f6ldes\u00fari \u00e9s k\u00f6zs\u00e9gi haszonv\u00e9tek \u00e1rend\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, ami \u00e1ltal\u00e1ban \u00f6sszetetten tartalmazta a helyi kocsma, szat\u00f3csbolt, esetleg n\u00e9mi f\u00f6ld b\u00e9rlet\u00e9t, illetve a helyi hitelez\u0151 szerep\u00e9t. Ezut\u00e1n\n \u00e1ramlottak be fokozatosan a mez\u0151gazdas\u00e1gba \u00e9s az iparba, illetve az \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1kra. R\u00e9szletes adatsorunk 1910-b\u0151l van, aminek alapj\u00e1n t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dhatunk a megye keres\u0151ihez viszony\u00edtva a zsid\u00f3s\u00e1g foglalkoz\u00e1si megoszl\u00e1s\u00e1r\u00f3l az els\u0151\n vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt.\n
   A k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatban \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen egym\u00e1s mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtottam a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s a Heves megyei zsid\u00f3 lakoss\u00e1g sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1t mutat\u00f3 adatsort: 1910-ben Heves megy\u00e9ben a lakoss\u00e1gnak mind\u00f6ssze 3,6 %-a volt\n zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa, szemben az orsz\u00e1gos 5,0 %-os ar\u00e1nysz\u00e1mmal.[3] A t\u00e1bl\u00e1zat szerint a megye \u00e9s az orsz\u00e1g zsid\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1nak foglalkoz\u00e1si szerkezet\u00e9ben hasonl\u00f3 ar\u00e1nyok \u00e9szlelhet\u0151ek, ez m\u00e9g fokozza a helyi zsid\u00f3s\u00e1g gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi\n s\u00faly\u00e1t, az egyes fontos gazdas\u00e1gi \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi foglalkoz\u00e1sok ter\u00e9n a fel\u00fclreprezent\u00e1lts\u00e1got, ami Trianon ut\u00e1n igen sok t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9g forr\u00e1sa lett.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 19 sz. 2 l.\n
[2] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 29 sz. 3 l.\n
[3] Kov\u00e1cs Alajos. 1922. 68 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Ezek a foglakoz\u00e1si ar\u00e1nysz\u00e1mok term\u00e9szetesen nem t\u00fckr\u00f6zik a tulajdonosi r\u00e9szv\u00e9telt az iparban, illetve a mez\u0151gazdas\u00e1gban. Az \u0151stermel\u00e9sben[1] m\u00e9g az orsz\u00e1gos ar\u00e1nysz\u00e1mot is alulm\u00falja r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck a megy\u00e9ben. A b\u00e1ny\u00e1szatban valamivel\n magasabb a l\u00e9tsz\u00e1muk, mivel a M\u00e1tr\u00e1ban nem egy b\u00e1nya volt zsid\u00f3 tulajdonban, illetve a mag\u00e1ntisztvisel\u0151k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00e1ny\u00e1szati c\u00e9gekn\u00e9l is alkalmaz\u00e1sban voltak. Az iparban az orsz\u00e1gosn\u00e1l valamivel kevesebb, a kereskedelem \u00e9s a hitel\u00e9let\n ter\u00fclet\u00e9n azonban magasabb, az orsz\u00e1gos 51,8 %-ot is fel\u00fclm\u00falva 58,5 % az ar\u00e1nyuk. A b\u00e1ny\u00e1szat, ipar \u00e9s forgalom \u00f6sszegzi az el\u0151z\u0151eket, itt valamivel kisebb a jelenl\u00e9t\u00fck az orsz\u00e1gosn\u00e1l. A k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e1bl\u00e1zat r\u00e9szletez\u0151bb, a mez\u0151gazdas\u00e1gi\n tulajdonviszonyokat jobban t\u00fckr\u00f6zi, az iparban \u00e9s a kereskedelem egyes ter\u00fcletein pedig az ar\u00e1nyokat.<\/p>\n

[1] 1910-ben az \u0151stermel\u00e9sen a mez\u0151gazdas\u00e1got, az erd\u00e9szetet \u00e9s a hal\u00e1szatot \u00e9rtett\u00e9k. Kov\u00e1cs Alajos. 1922. 70 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Heves megye gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9ben a legfontosabb szerepet a mez\u0151gazdas\u00e1g j\u00e1tszotta. 1930-ban a megye 139.283 keres\u0151 lakos\u00e1b\u00f3l 93.987, azaz 67,3 % meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t adta. 1933-ban 47 100 holdon fel\u00fcli b\u00e9rl\u0151 \u00e9s 186 100 holdon fel\u00fcli birtokos\n volt a megy\u00e9ben.[1]\n
   Legmagasabb az ar\u00e1nyuk az el\u0151z\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatnak megfelel\u0151en az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 keresked\u0151k, \u00e9s a kereskedelmi seg\u00e9dszem\u00e9lyzet k\u00f6z\u00f6tt, az el\u0151bbiekn\u00e9l 3,5, az ut\u00f3bbi csoportn\u00e1l a legnagyobb az elt\u00e9r\u00e9s az orsz\u00e1gos ar\u00e1nyhoz k\u00e9pest, +9,0\n %. Els\u0151sorban a nagy- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pbirtokosok k\u00f6z\u00f6tt volt a r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck magas, t\u00e1rsadalmi besorol\u00e1suk folyt\u00e1n, a kisbirtokosok k\u00f6z\u00f6tt minim\u00e1lis, ezek \u00e1ltal\u00e1ban egy\u00e9b tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck mellett rendelkeztek n\u00e9mi f\u00f6lddel.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 45-46 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   A megy\u00e9ben az orvosok \u00e9s az \u00fcgyv\u00e9dek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g az orsz\u00e1gos ar\u00e1nyt is meghalad\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben voltak zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00faak, ebb\u0151l fakadt az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1sban \u00e9s a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben bet\u00f6lt\u00f6tt magasabb ar\u00e1nyuk is. A mag\u00e1ntisztvisel\u0151k\n szint\u00e9n fel\u00fclreprezent\u00e1lt az orsz\u00e1gos \u00e1tlagn\u00e1l, ezt els\u0151sorban a nagyobb ipari c\u00e9gek, \u00e9s f\u00f6ldbirtokok zsid\u00f3 tulajdonl\u00e1sa okozhatta. A k\u00f6zigazgat\u00e1sban \u00e9s tan\u00fcgyben igen kevesen voltak, az orsz\u00e1gos \u00e1tlagot is alulm\u00falja r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck.\n A t\u00e1rsadalomban a vagyonuk szerint bet\u00f6lt\u00f6tt hely\u00fckre a virilis list\u00e1k adnak t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st.[1] 1883-ban ezek alapj\u00e1n 205 tagjb\u00f3l 46 volt zsid\u00f3, els\u0151sorban keresked\u0151k \u00e9s birtokosok. A legel\u0151kel\u0151bb, a 23. helyen Schwartz Herman \u00e1llott,\n 30. Weiszberger Ign\u00e1c, 34-ik a gy\u00f6ngy\u00f6si Braun M\u00f3zes, 36. Spitzer L\u00e1szl\u00f3 (1851-1907) keresked\u0151, Engel J\u00f3n\u00e1s f\u00f6ldbirtokos a 47. K\u00e1nitz Lip\u00f3t a 181. helyen \u00e1llt.[2]\n
   1894-ben a legt\u00f6bb ad\u00f3t fizet\u0151k megyei list\u00e1j\u00e1n az els\u0151 helyen Samassa J\u00f3zsef b\u00edboros \u00e9rsek \u00e1llt 34.151 Ft, a 3. helyen m\u00e1r a hatvani birokos \u00e9s gy\u00e1ros ifj. Deutsch J\u00f3zsef 5.628,58 Ft, a 19. helyen a dorm\u00e1ndi Engel J\u00f3n\u00e1s\n f\u00f6ldbirtokos 2.251,70 Ft ad\u00f3val. A 210 f\u0151s list\u00e1n 48 zsid\u00f3 nevet tal\u00e1lunk, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck f\u00f6ldbirtokos, illetve nagykeresked\u0151, \u00f6t szellemi foglalkoz\u00e1s\u00fa, mint a lista 47. hely\u00e9n l\u00e9v\u0151 Br\u00fcnauer Endre hevesi f\u0151jegyz\u0151, a 61. az egri dr.\n M\u00e1der Miksa gy\u00f3gyszer\u00e9sz, a 72. dr. Menczer Ign\u00e1c orvos, az \u0151 ad\u00f3juk k\u00e9tszeresen sz\u00e1m\u00edtott.[3] 1907-ben a ugyanitt az els\u0151 helyen Samassa J\u00f3zsef b\u00edboros \u00e9rsek \u00e1llt, 68.984 korona, a m\u00e1sodikon gr\u00f3f K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly 61.613 korona, a\n negyedik helyen Hatvany-Deutsch S\u00e1ndor 12.729 korona ad\u00f3val. A 210 virilis megyei bizotts\u00e1gi tag k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r t\u00f6bb mint az egyharmad, 77 volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa.[4]\n
   A megy\u00e9ben a legnagyobb szerepe Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n volt a zsid\u00f3s\u00e1gnak, ezt t\u00fckr\u00f6zi a 1874-1896 k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1rosi k\u00e9pvisl\u0151test\u00fclet virilis tagjainak a l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t mutat\u00f3 t\u00e1bl\u00e1zat is. A k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet \u00f6sszes tagja nyolcvan f\u0151 volt.[5]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Az 1871. \u00e9vi 18.tc. rendelte el a helyi \u00e9s megyei k\u00e9pvisel\u0151 test\u00fcletekn\u00e9l a virilista rendszer bevezet\u00e9s\u00e9t. A virilisek az egyes telep\u00fcl\u00e9sek, illetve megy\u00e9k legt\u00f6bb ad\u00f3t fizet\u0151 polg\u00e1rai voltak. A virilis rendszerben a k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletek\n fel\u00e9t tett\u00e9k ki a elgt\u00f6bb ad\u00f3t fizet\u0151k. A megyei list\u00e1n l\u00e9v\u0151k v\u00e1lasztott\u00e1k a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1gba a tagokat a saj\u00e1t list\u00e1jukr\u00f3l\n
[2] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1883. 3 sz. 1 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 30. sz. 1-2 l.\n
[4] Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy. 1910. 14-15 l.\n
[5] Bach\u00f3 L\u00e1szl\u00f3. 1939. 74 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak t\u00e1rsadalmi rangsor\u00e1ban az els\u0151 helyet k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a Hatvany-Deutsch csal\u00e1d foglalta el; rangjuk, orsz\u00e1gos szerep\u00fck, birtokaik, vagyonuk \u00e9s befoly\u00e1suk alapj\u00e1n, sok sz\u00e1llal k\u00f6t\u0151dtek Heves megy\u00e9hez, illetve Hatvanhoz.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

A Hatvany-Deutsch csal\u00e1d<\/strong><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

 <\/em> Deutsch Ign\u00e1c 1867-ben v\u00e1s\u00e1rolt birtokot Hatvanban, amit fiai 1889-t\u0151l kezdve ipari k\u00f6zpontt\u00e1 \u00e9p\u00edtettek ki. Term\u00e9szetesen csak korl\u00e1tozott m\u00e9rt\u00e9kben tekinthetj\u00fck \u0151ket megyei illet\u0151s\u00e9g\u0171nek,\n hiszen a tulajdonukban l\u00e9v\u0151 Grassalkovich-kast\u00e9lyon k\u00edv\u00fcl Budapesten palot\u00e1ik, k\u00e9t m\u00e1s megy\u00e9ben birtokaik voltak. V\u00e1llalkoz\u00e1saik pedig nemcsak Magyarorsz\u00e1gon, hanem k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is jelent\u0151sek. Azonban a legnagyobb birtoktest Heves megy\u00e9ben\n ter\u00fclt el, \u00e9s a megye am\u00fagy igen kezdetleges \u00e9s elmaradott ipari szerkezet\u00e9nek moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, modern mez\u0151gazdas\u00e1gi nagy\u00fczemei l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s Hatvan ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben egyar\u00e1nt domin\u00e1ns szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be. A \u201et\u00f6bblakis\u00e1g\u201d pedig\n jellemz\u0151 volt a nagypolg\u00e1rs\u00e1gra \u00e9s az arisztokr\u00e1ci\u00e1ra egyar\u00e1nt. A csal\u00e1d szerepe nemcsak a megye, hanem a hatvani zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben is meghat\u00e1roz\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u0171.\n
  A csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete tipikusan t\u00fckr\u00f6zi a XIX-20. sz\u00e1zad konjunkt\u00far\u00e1j\u00e1t, a lehet\u0151s\u00e9geit maxim\u00e1lisan kihaszn\u00e1l\u00f3, felemelked\u0151 zsid\u00f3 nagypolg\u00e1rs\u00e1g sors\u00e1t. Az els\u0151 ismert \u0151s, az orsz\u00e1g nyugati r\u00e9sz\u00e9n, K\u0151szegen \u00e9l\u0151 Deutsch \u00c1brah\u00e1m\n a fejlettebb, felvil\u00e1gosultabb, nagyobb t\u0151k\u00e9vel rendelkez\u0151 nyugati zsid\u00f3s\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151je volt. A nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak gabonakonjunkt\u00far\u00e1ja lehet\u0151s\u00e9geit felismerve \u00e1ttelep\u00fclt Aradra, a d\u00e9l-magyarorsz\u00e1gi gabonakereskedelem k\u00f6zpontj\u00e1ba,\n ahol szat\u00f3cs\u00fczletet nyitott, s gabon\u00e1val \u00e9s m\u00e1s term\u00e9nyekkel kereskedve megteremtve a vagyon alapj\u00e1t. Fia Ign\u00e1c (1803-1873) apj\u00e1hoz t\u00e1rsult, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 arisztokrata csal\u00e1dokkal kereskedett, hitelt ny\u00fajtott sz\u00e1mukra. Els\u0151k\u00e9nt vett\n r\u00e9szt a biztos\u00edt\u00e1si \u00fczlet\u00e1gban, majd a hitel\u00fczletben, a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n Aradon nemzet\u0151r. 1852-ben a csal\u00e1d Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, 1856-t\u00f3l Ign\u00e1c nagykeresked\u0151i jogot kapott Bern\u00e1t fi\u00e1val egy\u00fctt. Az 1850-60-as \u00e9vekben t\u00f6bb vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s\n f\u0151v\u00e1llalkoz\u00f3i. A Br\u00fcll \u00e9s a Kohner csal\u00e1dokkal egy\u00fctt r\u00e9szt vettek a Concordia G\u0151zmalom alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban. 1867-ben v\u00e1s\u00e1rolta meg a hatvani uradalmat 460.000 Ft-\u00e9rt. Az 1873-as t\u0151zsdekrach idej\u00e9n m\u00e1sokkal ellent\u00e9tben a csal\u00e1d meger\u0151s\u00edtette\n helyzet\u00e9t. Hal\u00e1lakor vagyona 2.371.570 Ft.[1]\n
  Ign\u00e1c k\u00e9t fia: J\u00f3zsef (1824-1903) \u00e9s Bern\u00e1t (1826-1893) 1879-ben k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1got alak\u00edtott, Deutsch Ig. \u00e9s fia n\u00e9ven (DIF) (Ld. K\u00f6zponti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1879 4. 52.) amely eg\u00e9szen a csal\u00e1di r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 val\u00f3 \u00e1tszervez\u00e9sig\n ebben a form\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.[2] Ugyanebben az \u00e9vben a Bosznia-Hercegovinai hadj\u00e1rat sz\u00e1ll\u00edt\u00f3ik\u00e9nt szerzett \u00e9rdemeik elismer\u00e9sek\u00e9nt nemess\u00e9get kaptak. A m\u00e1sf\u00e9l milli\u00f3s alapt\u0151k\u00e9j\u0171 Concordia malom r\u00e9szv\u00e9nyeinek nagy r\u00e9sz\u00e9t 1879-re megszerezt\u00e9k,\n Bern\u00e1t 1882-ben m\u00e1r a malom t\u00e1rsas\u00e1g aleln\u00f6ke volt. Ugyanakkor n\u00e9gy pesti nagybank, \u00e9s a Salg\u00f3tarj\u00e1ni K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt. vezet\u00e9s\u00e9ben is szerepet v\u00e1llalt.[3] <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Koncz E. Katalin. 1983. 28-29 l.\n
[2] Bencze-Sud\u00e1r. 1989. 16 l.\n
[3] Koncz. 1983. 29 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

  A malomv\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1s\u00e1ra fordultak a cukoripar fel\u00e9, 1881-ben szint\u00e9n a Br\u00fcll \u00e9s a Kohner csal\u00e1ddal egy\u00fctt \u00e1tvett\u00e9k \u00e9s moderniz\u00e1lt\u00e1k a nagysur\u00e1nyi cukorgy\u00e1rat Nagysur\u00e1nyi cukorgy\u00e1r \u00e9s finom\u00edt\u00f3 rt. n\u00e9ven. A hatvani cukorgy\u00e1rat\n Deutsch Ign\u00e1c \u00e9s Fia Hatvani Cukorgy\u00e1ra n\u00e9ven 1889-ben alap\u00edtott\u00e1k, az alap\u00edt\u00e1sban J\u00f3zsef fia, S\u00e1ndor is r\u00e9szt vett. Ebben az id\u0151ben Hatvanban J\u00f3zsefnek 3062 kh., S\u00e1ndornak 3058 kh. birtok szerepelt a nev\u00e9n.[1] 1893-ra a hatvanival\n egy\u00fctt a nagysur\u00e1nyi gy\u00e1rban val\u00f3 r\u00e9szesed\u00e9sen k\u00edv\u00fcl, h\u00e1rom cukorgy\u00e1r (az oroszkai \u00e9s a s\u00e1rv\u00e1ri) volt a saj\u00e1t tulajdonukban, \u00e9s egy B\u00e9cs melletti cukorgy\u00e1rban is r\u00e9szesed\u00e9s\u00fck volt. Bern\u00e1t 1893-ban hunyt el, vagyona hal\u00e1lakor 4.391.653\n Ft volt. H\u00e9t gyermeke volt, h\u00e1rom fi\u00fa \u00e9s n\u00e9gy l\u00e1ny. Bern\u00e1t J\u00f3zsef nev\u0171 fia lesz unokatestv\u00e9re, S\u00e1ndor \u00fczlett\u00e1rsa. S\u00e1ndor 1894-t\u0151l eln\u00f6ke az \u00e1ltala alap\u00edtott Magyar Cukorgy\u00e1rakosok Orsz\u00e1gos Egyes\u00fclet\u00e9nek. 1898-t\u00f3l S\u00e1ndor \u00e9s J\u00f3zsef\n korm\u00e1nytan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt szerepeltek, az orsz\u00e1got k\u00e9pviselt\u00e9k a nemzetk\u00f6zi cukoripari szervezetekben, ami sok j\u00f3l felhaszn\u00e1lhat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t is jelentett. S\u00e1ndor 1902-ben Chorin Ferenccel alap\u00edtotta meg a Gy\u00e1riparosok Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t,\n aminek 1902-t\u0151l S\u00e1ndor, majd 1904-t\u0151l J\u00f3zsef lett az aleln\u00f6ke.<\/p>\n

[1] \u00d6sszes birtokuk a N\u00f3gr\u00e1d \u00e9s Pest-Pilis-Kiskun megyei birtokokkal egy\u00fctt 16.674 kh. Koncz-Halmos. 1980. 9-13 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A csal\u00e1d hatvani kast\u00e9lya<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A hatvani cukorgy\u00e1r (sz\u00ednezve a MyHeritage algoritmus\u00e1val)<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  1904-re m\u00e1r csaknem mindegyik budapesti nagybank igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban r\u00e9szt vettek a csal\u00e1d tagjai. A csal\u00e1di birtokok nagyr\u00e9szt S\u00e1ndor nev\u00e9n voltak, els\u0151sorban a cukorgy\u00e1rak cukorr\u00e9pa ig\u00e9nyeit el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki. A csal\u00e1d tagjai\n 1908-ban kapt\u00e1k meg a b\u00e1r\u00f3i c\u00edmet.[1] J\u00f3zsef 1910-t\u0151l volt f\u0151rendih\u00e1zi tag, 1913-ban halt meg, vagyona hal\u00e1lakor 9.349.859 korona.\n
  A csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1sokban r\u00e9szt vett Bern\u00e1t fia, B\u00e9la (1866-1933), aki B\u00e9csben \u00e9lt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt tagja volt a hatvani cukorgy\u00e1r igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak, feles\u00e9g\u00e9nek Taussig Kl\u00e1r\u00e1nak apja Theodor Ritter von Taussig, az Osztr\u00e1k\n \u00c1ltal\u00e1nos F\u00f6ldhitelint\u00e9zet igazgat\u00f3ja, \u00e9s az Osztr\u00e1k-Magyar \u00c1llamvasut eln\u00f6ke volt. A csal\u00e1d gyermekeit a nagybirtokos \u00e9s nagypolg\u00e1ri csal\u00e1dok sarjaival h\u00e1zas\u00edtotta \u00f6ssze, p\u00e9ld\u00e1ul Bern\u00e1t l\u00e1nya, Ad\u00e9l b\u00e1r\u00f3 tornyai Schlossberger N\u00e1ndorhoz\n ment feles\u00e9g\u00fcl, a csal\u00e1dnak csak Tur\u00e1n 26.000 kh. birtoka volt.[2] Fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1sokban, \u00e9s a hatvani c\u00e9gekben is Hirsch Albert, Ir\u00e9n nev\u0171 l\u00e1ny\u00e1nak a f\u00e9rje. Deutsch Bern\u00e1t unok\u00e1ja volt Kopp\u00e9ly\n G\u00e9za nagybirtokos \u00e9s nagyiparos, , aki szint\u00e9n r\u00e9szt vett a hatvani cukorgy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9ben \u00e9s mez\u0151gazd\u00e1szk\u00e9nt az \u00f6sszes birtokot termel\u00e9s\u00e9t szervezte a magyar m\u00e9h\u00e9szet \u00e9s a baromfiteny\u00e9szt\u00e9s terjeszt\u00e9se mellett.\n
   Rajta k\u00edv\u00fcl Bern\u00e1t fia, K\u00e1roly (1863-1944) \u00e9s unok\u00e1ja Endre (1892-1961) vett\u00e9k ki a legnagyobb r\u00e9szt a csal\u00e1d 20. sz\u00e1zadi \u00fczleti sikereib\u0151l. A negyedik nemzed\u00e9k j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny tagja elfordult az \u00fczleti \u00e9lett\u0151l, m\u0171v\u00e9szettel,\n illetve kutat\u00e1ssal foglalkozott, mik\u00f6zben a csal\u00e1di t\u00e1rsas\u00e1gban megvolt a maguk r\u00e9szesed\u00e9se. J\u00f3zsef unok\u00e1ja volt Lesznai Anna \u00edr\u00f3. Hatvany-Deutsch S\u00e1ndor fiai voltak Hatvany Lajos, Kossuuth-d\u00edjas \u00edr\u00f3, az \u201eutols\u00f3 mec\u00e9n\u00e1s\u201d \u00e9s Hatvany\n Ferenc fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, m\u0171gy\u0171jt\u0151. Mindh\u00e1rman fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be a magyar kultur\u00e1lis \u00e9letben jelent\u0151s mec\u00e9n\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck r\u00e9v\u00e9n is. <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Budapesti K\u00f6zl\u00f6ny, 1909. 43. 141. j\u00fan. 24. p. 1.\n
[2] Koncz. 1983. 29 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Hatvany Ferenc<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

Hatvany Deutsch J\u00f3zsef l\u00e1nya volt Hatvany Lily \u00edr\u00f3n\u0151, fia, Hatvany Bertalan, aki 1939-ig vett r\u00e9szt az \u00fczleti \u00e9letben, majd emigr\u00e1lt, \u00e9s neves T\u00e1vol-Keleti orientalistak\u00e9nt dolgozott tov\u00e1bb.[1]\n
A k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1got 1908-ban alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t csal\u00e1di r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1.[2] Hatvanban nagyon sokat tettek a v\u00e1ros sz\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, 1894. \u00e1prilis\u00e1ban a kisded\u00f3v\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny megjelen\u00e9se ut\u00e1n ifj. Hatvany-Deutsch J\u00f3zsef \u00e9rtes\u00edtette\n Hatvan v\u00e1ros el\u00f6lj\u00e1r\u00f3s\u00e1g\u00e1t, hogy \u00e9desanyja, \u00f6zv. Deutsch Bern\u00e1tn\u00e9 Weiss Laura eml\u00e9k\u00e9re k\u00f6zs\u00e9gi kisded\u00f3vod\u00e1t \u00e9p\u00edt, s azt a v\u00e1ros tulajdon\u00e1ba \u00e1tengedi.[3]\n
1909-ben 23.000 koron\u00e1t adtak v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9si c\u00e9lokra, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9sre, art\u00e9zi kutak f\u00far\u00e1s\u00e1ra, f\u00e1s\u00edt\u00e1sra, illetve v\u00e9d\u0151olt\u00e1sokra. A hatvani cukorgy\u00e1rban a n\u00e9met, szlov\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa szakmunk\u00e1soknak igyekeztek megfelel\u0151 fizet\u00e9st\n \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremteni. T\u00f6bb munk\u00e1stelepet \u00e9p\u00edttettek, elemi iskol\u00e1t, \u00f3vod\u00e1t, \u00fczleteket tartottak fenn a telepek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. A gy\u00e1rban nyugd\u00edj- \u00e9s betegbiztos\u00edt\u00e1si p\u00e9nzt\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A seg\u00e9d- \u00e9s id\u00e9nymunk\u00e1sok helyzete sokkal kedvez\u0151tlenebb\n volt, mindez komoly szoci\u00e1lis fesz\u00fclts\u00e9ghez vezetett. 1918 \u0151sz\u00e9n a csal\u00e1d a kirobban\u00f3 zavarg\u00e1sok el\u0151l elmenek\u00fclt a v\u00e1rosb\u00f3l.[4] Trianon a csal\u00e1di v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra is a piac besz\u0171k\u00fcl\u00e9s\u00e9t jelentette, ennek ellen\u00e9re a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa\n k\u00f6z\u00f6tt a termel\u00e9s tekintet\u00e9ben a hatvani cukorgy\u00e1r az orsz\u00e1gos cukortermel\u00e9sben az els\u0151 k\u00e9t hely egyik\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3.\n
1933-ban a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g harminc c\u00e9g r\u00e9szv\u00e9nyeit \u0151rzi, ez az 1940-es \u00e9vek elej\u00e9re h\u00e1romra fogyott. A hatvani \u00e9rdekelts\u00e9geikhez tartozott a Hatvani Azbesztfed\u0151palagy\u00e1r Rt., a Concordia g\u0151zmalom, jav\u00edt\u00f3m\u0171hely, az 1934-ben l\u00e9trehozott\n Hatvani Paradicsomkonzervgy\u00e1r Kft, \u00e9s a birtokaikon m\u0171k\u00f6d\u0151 Hatvani N\u00f6v\u00e9nynemes\u00edt\u0151 Rt. 1938-t\u00f3l a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben besz\u0171k\u00fcltek lehet\u0151s\u00e9geik, a hatvani gy\u00e1r igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1t is kereszt\u00e9nyekkel t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k fel, a f\u00f6ldkisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sok\n 1942-re m\u00e1r a cukorgy\u00e1r l\u00e9t\u00e9t fenyegett\u00e9k. Az \u00fatt\u00f6r\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 paradicsom feldolgoz\u00f3 \u00fczemet 1944. nyar\u00e1n v\u00e9gleg bez\u00e1rt\u00e1k, a csal\u00e1d tagjai k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben Auschwitzban haltak meg, m\u00e1soknak siker\u00fclt emigr\u00e1lniuk.[5]\n
\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt elmondhatjuk, hogy a csal\u00e1d egyes \u00fczleti \u00e9rz\u00e9kkel rendelkez\u0151 tagjai mindig felismert\u00e9k a kor k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geit: el\u0151bb a term\u00e9nykereskedelem, majd a mez\u0151gazdas\u00e1gi feldolgoz\u00f3 \u00fczemek (a malom-, a cukoripar, a\n konzervgy\u00e1rt\u00e1s) ter\u00fclet\u00e9n, ugyanakkor a hitel\u00e9letben is nagy szerep\u00fck volt, \u00edgy biztos\u00edtva v\u00e1llalkoz\u00e1saik hitelig\u00e9ny\u00e9t. Nagybirtokaik r\u00e9v\u00e9n r\u00e9szt vettek a mez\u0151gazdas\u00e1g moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, illetve az orsz\u00e1gos ipari szervezetekben,\n \u00e9s az orsz\u00e1gos politik\u00e1ban is akt\u00edv szerepet v\u00e1llaltak. Csal\u00e1di kapcsolataik mindebben seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtottak sz\u00e1mukra. A f\u00f6ldbirtok, a nemesi, majd a b\u00e1r\u00f3i c\u00edm az arisztokr\u00e1ci\u00e1ba val\u00f3 felemelked\u00e9st jelentette. Ehhez j\u00e1rult hozz\u00e1,\n hogy a csal\u00e1d tagjainak egy r\u00e9sze \u00e1tt\u00e9rt, majd az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, az er\u0151s\u00f6d\u0151 antiszemitizmus hat\u00e1s\u00e1ra h\u00e1rman, k\u00f6zt\u00fck Hatvany Lajos, \u00e9s Hirsch Albertn\u00e9 Hatvany Ir\u00e9n is visszat\u00e9rtek \u0151seik hit\u00e9re. A csal\u00e1dnak a hazai iparban \u00e9s\n mez\u0151gazdas\u00e1gban j\u00e1tszott nagy szerepe mellett sz\u00e1rmaz\u00e1suk miatt a f\u0151rendih\u00e1zi tags\u00e1gon k\u00edv\u00fcl egy\u00e9b politikai szerepe nem lehetett. A zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek a csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra is a gazdas\u00e1gi hanyatl\u00e1st hozt\u00e1k.<\/p>\n

Az \u00e9rtelmis\u00e9g <\/p>\n

\u201eA zsid\u00f3s\u00e1g \u2013 a k\u00f6nyv n\u00e9pe\u201d A tud\u00e1ssal, a vall\u00e1si ismeretekkel, a Talmuddal foglalkoz\u00f3 tud\u00f3s emberek \u00e9vezredek \u00f3ta a legnagyobb tiszteletnek \u00f6rvendnek k\u00f6r\u00fckben. Ez a t\u00e9ny, a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n megadott felt\u00f6rekv\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g, \u00e9s az eddig\n visszafojtott \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si v\u00e1gy k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyre t\u00f6bb zsid\u00f3 csal\u00e1d oktatta gyermekeit. A megye k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa tanint\u00e9zeteiben ar\u00e1nysz\u00e1mukat j\u00f3val meghalad\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben tanultak. Amelyik zsid\u00f3 csal\u00e1d megengedhette mag\u00e1nak, sokszor erej\u00e9n\n fel\u00fcl is tan\u00edttatta gyermek\u00e9t. Az orvosl\u00e1s a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt nagy hagyom\u00e1nyokkal b\u00edrt. A Habsburg Birodalomban II. J\u00f3zsef enged\u00e9lyezte a zsid\u00f3knak az orvosi egyetemeken val\u00f3 tanul\u00e1st. A pesti egyetemen a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig nem sok\n zsid\u00f3 orvostanhallgat\u00f3 tanult, a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 1867 ut\u00e1n n\u0151tt meg jelent\u0151sen a sz\u00e1muk. Els\u0151sorban az orvosi, az \u00fcgyv\u00e9di \u00e9s az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k, mivel a politikusi, k\u00f6ztisztvisel\u0151i p\u00e1lya csak nagyon\n keves\u00fck el\u0151tt ny\u00edlott meg, a politikusi p\u00e1ly\u00e1t az arisztokrat\u00e1k, a f\u00f6ldjeiket m\u00e9g \u0151rz\u0151 nagybirtokosok, a k\u00f6zigazgat\u00e1si p\u00e1ly\u00e1t r\u00e9szben a t\u00f6bb nemzed\u00e9k \u00f3ta hivatalnok p\u00e1ly\u00e1n l\u00e9v\u0151 csal\u00e1dok sarjai, r\u00e9szben a f\u00f6ldjeiket vesztett \u00e9s nem\n kis r\u00e9szben k\u00f6zszolg\u00e1latot v\u00e1llal\u00f3 dzsentrik \u0151rizt\u00e9k f\u00e9lt\u00e9kenyen. A \u201em\u0171velts\u00e9gi\u201d k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyba legk\u00f6nnyebben az iskol\u00e1ztat\u00e1s \u00e1ltal lehetett beker\u00fclni, ez is az asszimil\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a t\u00e1rsadalmi beilleszked\u00e9s egyik \u00fatja volt. Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n\n m\u00e1s telep\u00fcl\u00e9sekn\u00e9l nagyobb ar\u00e1nyban v\u00e9geztek a zsid\u00f3 fiatalok k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert a v\u00e1rosban nagyobb volt a zsid\u00f3k t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi s\u00falya, mint az els\u0151sorban megyek\u00f6zpont, iskolav\u00e1ros, \u00e9s katolikus k\u00f6zpont\n Egerben, ahol az \u00e9rtelmis\u00e9g nagy r\u00e9sze a domin\u00e1nsan katolikus k\u00f6ztisztvisel\u0151k, k\u00f6zalkalmazottak k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclt ki. 1893-ban Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a v\u00e1ros 11 orvos\u00e1b\u00f3l 8, a 18 \u00fcgyv\u00e9db\u0151l 5, 1909-ben 15 \u00fcgyv\u00e9db\u0151l 10, 9 orvosb\u00f3l 7, 3 gy\u00f3gyszer\u00e9szb\u0151l\n 2 volt zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa.[6]\n
   1910-b\u0151l sz\u00e1zal\u00e9kos, 1920-b\u00f3l abszol\u00fat sz\u00e1mok \u00e1llnak a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre a megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak foglalkoztat\u00e1si adatair\u00f3l.[7] Az orsz\u00e1gos \u00e1tlagn\u00e1l is magasabb a zsid\u00f3 orvosok \u00e9s \u00fcgyv\u00e9dek ar\u00e1nya, viszont a k\u00f6zigazgat\u00e1sban\n orsz\u00e1gosan r\u00e9sztvev\u0151 5,2 %-n\u00e1l alacsonyabb, mind\u00f6ssze 4,0 % az ar\u00e1nysz\u00e1muk, ugyan\u00edgy a tan\u00fcgyben, az orsz\u00e1gos 9,6 %-kal szemben 6,8 %. Ez ut\u00f3bbit az izraelita iskol\u00e1k viszonylag alacsony sz\u00e1ma magyar\u00e1zza, A megy\u00e9ben domin\u00e1nsan egyh\u00e1zi,\n els\u0151sorban katolikus elemi, egyh\u00e1zi \u00e9s \u00e1llami polg\u00e1ri \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k tan\u00e1ri kar\u00e1ban nem, vagy csak elv\u00e9tve volt tal\u00e1lhat\u00f3 zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa pedag\u00f3gus. Az innen elsz\u00e1rmazott kev\u00e9s k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rnak is el\u0151bb-ut\u00f3bb el kellett hagynia\n a p\u00e1ly\u00e1t.\n
   \u00c9rthet\u0151 m\u00f3don a numerus clausus el\u0151tt a tudom\u00e1nyegyetemek b\u00f6lcs\u00e9szkar\u00e1n j\u00f3val kisebb ar\u00e1nyban voltak zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa hallgat\u00f3k. R\u00e9szben a nagyobb keresettel \u00e9s elismer\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 p\u00e1ly\u00e1k (orvos, \u00fcgyv\u00e9d, m\u00e9rn\u00f6k), r\u00e9szben\n a sz\u00e1mukra nehezebben el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1ri kinevez\u00e9s okozta ezt a kisebb ar\u00e1nyt. A megy\u00e9ben a gazdas\u00e1gi \u00e9s ipari tisztvisel\u0151k ar\u00e1nya magasabb az orsz\u00e1gosn\u00e1l, ennek a magyar\u00e1zata lehet a zsid\u00f3 tulajdonban l\u00e9v\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi\n \u00e9s ipari nagy\u00fczemek nagyobb ar\u00e1nya a megy\u00e9ben. Az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s tartalmazta a b\u00edr\u00f3s\u00e1gokon \u00e1llamilag alkalmazott b\u00edr\u00e1k, \u00fcgy\u00e9szek, az igazs\u00e1g\u00fcgyi tisztvisel\u0151k, d\u00edjnokok mellett az \u00fcgyv\u00e9dek, \u00fcgyv\u00e9dseg\u00e9dek \u00e9s \u00edrnokok sz\u00e1m\u00e1t is.\n Az ut\u00f3bbi h\u00e1rom kateg\u00f3ria lehet az oka az orsz\u00e1gosn\u00e1l valamivel magasabb ar\u00e1nynak. Egy\u00e9bk\u00e9nt a megoszl\u00e1sra csak orsz\u00e1gos adatokat k\u00f6z\u00f6l Kov\u00e1cs Alajos: <\/p>\n

B\u00edr\u00e1k, \u00fcgy\u00e9szek: 3,8 %; igazs\u00e1g\u00fcgyi tisztvisel\u0151k: 6,9 %; d\u00edjnokok 5,7 %; \u00fcgyv\u00e9dek: 45,2 %; \u00fcgyv\u00e9dseg\u00e9dek 43,5 %; \u00fcgyv\u00e9d \u00edrnokok: 27,9 %[8]<\/p>\n

Nagyon sok zsid\u00f3 \u00fcgyv\u00e9d nev\u00e9t ismerj\u00fck, akik nemcsak \u00fcgyv\u00e9di munk\u00e1jukkal, hanem egy\u00e9b tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckkel is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak a megye gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9hez. Dr. Alf\u00f6ldi (Schwartz, BM. 23513\u201481.) D\u00e1vid 1859-ben\n sz\u00fcletett Egerben, \u0151 is az els\u0151k\u00e9nt beteleped\u0151 Schwarcz Istv\u00e1n csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazott, egyik testv\u00e9r\u00e9nek volt a fia. 1883-ban v\u00e9gezte el a budapesti jogakad\u00e9mi\u00e1t, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben nyitotta meg \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1j\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban.[9]\n 1927-ben az egri \u00fcgyv\u00e9di kamara eln\u00f6ke, harcos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 volt, tagja a megyei \u00e9s a v\u00e1ros k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek, \u00e9s sz\u00e1mtalan c\u00e9g vezet\u00e9s\u00e9nek. Jogtudom\u00e1nnyal \u00e9s a b\u00fcntet\u0151joggal foglalkoz\u00f3 cikkei az orsz\u00e1gos szaklapokban is rendszeresen\n megjelentek. 1928-ban, hal\u00e1la ut\u00e1na az alisp\u00e1n nekrol\u00f3gj\u00e1ban \u201et\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1g \u00e9rt\u00e9kes tagja”-k\u00e9nt b\u00facs\u00faztatta.[10] A megyei \u00fcgyv\u00e9di kamara vezet\u0151s\u00e9ge \u00e9s a v\u00e1laszm\u00e1nyi tagok nagyr\u00e9szt zsid\u00f3k voltak.[11] Dr. Ger\u0151 Gyula hevesi \u00fcgyv\u00e9d,\n tb. v\u00e1rmegyei f\u0151\u00fcgy\u00e9sz 1894-ben sz\u00fcletett Szolnokon, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a fronton szolg\u00e1lt, orosz hadifogs\u00e1gba esett, majd hazat\u00e9rve Budapesten v\u00e9gezte el az egyetemet, 1923-ban ker\u00fclt Hevesre. 1936-ban a helyi NEP titk\u00e1ra, a k\u00f6zs\u00e9gi\n k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet tagja volt.[12] Dr. Set\u00e9t (Schwartz) S\u00e1ndor 1865-ben Egerben sz\u00fcletett, 1890-ben nyerte el \u00fcgyv\u00e9di diplom\u00e1j\u00e1t. Ebben az \u00e9vben nyitotta meg irod\u00e1j\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban. \u201eMint tekint\u00e9lyes \u00fcgyv\u00e9d a v\u00e1ros \u00e9s a v\u00e1rmegye\n egyik vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9ge volt. 1913-ban kapta meg kir\u00e1lyi tan\u00e1csosi kinevez\u00e9s\u00e9t. Mint akt\u00edv \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3t bels\u0151 bar\u00e1ts\u00e1g f\u0171zte G\u00e1rdonyi G\u00e9z\u00e1hoz. A Hatvany csal\u00e1dnak \u00e9s t\u00f6bb iparv\u00e1llalatnak volt \u00fcgy\u00e9sze. Az egri sz\u00ednh\u00e1z megalap\u00edt\u00e1sa \u0151 hozz\u00e1\n f\u0171z\u0151dik. 1925-ben hunyt el.\u201d[13] \n
   Dr. Alf\u00f6ldi B\u00e9la \u00fcgyv\u00e9d 1891-ben Egerben sz\u00fcletett, Budapesten v\u00e9gezte el az egyetemet. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban 36 h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt a fronton, t\u00f6bbf\u00e9le h\u00e1bor\u00fas kit\u00fcntet\u00e9se volt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ez\u00fcst katonai \u00e9rdemkeresztet.\n 1936-ban tagja volt a megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1gnak, az egri k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek, a az Egri \u00d6nk\u00e9ntes T\u0171zolt\u00f3 \u00e9s Ment\u0151 Egyes\u00fclet parancsnoka, az egri \u00fcgyv\u00e9di kamara v\u00e1lasztm\u00e1nyi \u00e9s fegyelmi bizotts\u00e1g\u00e1nak a tagja.[14]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Koncz. 1983. 30 l.\n
[2] A c\u00e9gbejegyz\u00e9s 1908. okt\u00f3ber 20.-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt. Bencze-Sud\u00e1r. 33 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1894. 53 sz. 2 l.\n
[4] Bencze-Sud\u00e1r: 1989. 45-46 l.\n
[5] Bencze-Sud\u00e1r. 1989. 54-81 l.\n
[6] Bach\u00f3 L\u00e1szl\u00f3. 1941. 99 l.\n
[7] 1910-re Kov\u00e1cs Alajos. 1922. c. m\u0171ve 72-73 l., 1920-ra a Magyar zsid\u00f3 lexikon k\u00f6z\u00f6l adatokat, mindkett\u0151 a n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sok adatai alapj\u00e1n.\n
[8] Kov\u00e1cs Alajos. 1922. 74 l.\n
[9] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 362 l.\n
[10] Alisp\u00e1ni jelent\u00e9s. 1929. II. 1 l.\n
[11] Heves megyei compass. 1927. 321 l.\n
[12] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 487 l.\n
[13] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 610 l.\n
[14] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 418 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Dr. Alf\u00f6ldi B\u00e9la <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

Dr. Gy\u00f6ngy\u00f6si S\u00e1muelnek, Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1ros tiszti orvos\u00e1nak fia, J\u00f3zsef 1865-ben sz\u00fcletett. Jogi diplom\u00e1j\u00e1t a budapesti egyetemen szerezte, k\u00e9t \u00e9vig a neves pesti \u00fcgyv\u00e9d, \u00e9s politikus Mezei M\u00f3r irod\u00e1j\u00e1ban dolgozott. 1895-ben a Budapesti\n \u00dcgyv\u00e9di K\u00f6r titk\u00e1ra, k\u00e9s\u0151bb eln\u00f6ke lett. 1914-t\u0151l tagja volt a K\u00faria \u00fcgyv\u00e9di tan\u00e1cs\u00e1nak, 1922-ben korm\u00e1nyf\u0151tan\u00e1csoss\u00e1 nevezt\u00e9k ki. Jogtudom\u00e1nyi lapokban sok cikke jelent meg.[1]\n
A k\u00f6zigazgat\u00e1sba csak elv\u00e9tve siker\u00fclt beker\u00fclni\u00fck; n\u00e9h\u00e1ny helyen m\u00e9gis volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa jegyz\u0151, p\u00e9ld\u00e1ul Hevesen \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl az egri orvosi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 dr. Br\u00fcnauer Emil, aki 1852-ben Egerben sz\u00fcletett.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 332 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Br\u00fcnauer Emil<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   Itt v\u00e9gezte k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it, majd a jogot is. 1882-ben Babits B\u00e9la k\u00f6zjegyz\u0151 helyettese lett, majd 1898-t\u00f3l Heves kir\u00e1lyi k\u00f6zjegyz\u0151je. \u00c9vtizedeken kereszt\u00fcl tagja volt a megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1gnak, a k\u00f6zs\u00e9gi\n k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek, az iskolasz\u00e9k eln\u00f6ke, a hitk\u00f6zs\u00e9g el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja volt.[1] Weisz M\u00f3r 1881-ben sz\u00fcletett, V\u00e1rasz\u00f3n 1914-t\u0151l dolgozott k\u00f6rjegyz\u0151k\u00e9nt, \u00e9rdekes m\u00f3don 1931-ben a Levente Egyes\u00fclet eln\u00f6ke is volt.[2] 1939. j\u00falius\u00e1ban k\u00f6zli\n a megyei hivatalos lap, hogy k\u00e9rte nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1t eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota miatt. Heves megye t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1g\u00e1nak 1905 elej\u00e9t\u0151l volt tagja, 33 \u00e9s f\u00e9l \u00e9v szolg\u00e1lati id\u0151t igazoltak a sz\u00e1m\u00e1ra.[3] Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a m\u00falt sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9veiben\n k\u00e9t zsid\u00f3 v\u00e1rosi tan\u00e1csos is dolgozott: Dud\u00e1s (Deutsch) Adolf \u00e9s Taposy M\u00e1rton. Dud\u00e1s Adolf a v\u00e1ros alpolg\u00e1rmestere is volt, ez volt a megy\u00e9ben a zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa lakoss\u00e1g legmagasabb k\u00f6zjogi rangja, nem v\u00e9letlen, hogy \u00e9ppen Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n.\n Akt\u00edv r\u00e9szt v\u00e1llalt a v\u00e1ros t\u00e1rsadalmi, kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9ben, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le egyes\u00fcletek vezet\u0151s\u00e9gi tagjak\u00e9nt is. Dr. K\u00e1lm\u00e1n Man\u00f3 1873-ban sz\u00fcletett Egerben, jogakad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gzett, p\u00e9nz\u00fcgyi f\u0151tan\u00e1csosk\u00e9nt ment nyugd\u00edjba\n 1935-ben.[4]\n
   M\u00e1r a t\u00fcrelmi ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1sokban megtal\u00e1lhatjuk t\u00f6bb seb\u00e9sz (chyrurgus) nev\u00e9t. Hevesen kett\u0151 is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\n
   1876-ban Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a h\u00e9t praktiz\u00e1l\u00f3 orvos k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gy volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa; Dr. Fischer F\u00fcl\u00f6p (1837-1900) B\u00e9csben sz\u00fcletett, ott is v\u00e9gezte el az egyetemet, \u201evasp\u00e1lyai\u201d (m. kir. \u00e1llamvas\u00fati p\u00e1lyaorvos) orvosk\u00e9nt dolgozott,\n de a Gy\u00f6ngy\u00f6si Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Egyes\u00fclet igazgat\u00f3ja is volt hal\u00e1lakor. Dr. Gy\u00f6ngy\u00f6sy S\u00e1muel 1826-ban sz\u00fcletett, Budapesten szerezte diplom\u00e1j\u00e1t, 1853-ban a v\u00e1ros f\u0151orvosa volt. Dr. Sch\u00f6nfeld Lip\u00f3t v\u00e1rosi tisztif\u0151orvos 1838-ban, Dr.\n Sch\u00f6nfeld M\u00f3r 1842-ben sz\u00fcletett, Lip\u00f3t B\u00e9csben, M\u00f3r Grazban szerzett diplom\u00e1t. A seb\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl egy sem volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa, a 14 okleveles b\u00e1ba k\u00f6z\u00f6tt azonban \u00f6t zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa is volt, akik k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom Pesten, egy B\u00e9csben, egy pedig\n Kolozsv\u00e1ron tanult.\n
   Hatvanban egy orvos m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, Dr. Klein Lip\u00f3t, aki 1846-ban sz\u00fcletett, Budapesten szerezte diplom\u00e1j\u00e1t, \u00e9s vasp\u00e1lyai orvosk\u00e9nt is praktiz\u00e1lt. Hevesen mindk\u00e9t orvos zsid\u00f3 volt: Dr. Blau Henrik (1840) \u00e9s Dr. F\u00fczessy J\u00f3zsef\n (1846) Heves v\u00e1rmegye v. tb. tiszti f\u0151orvosa. Mindketten B\u00e9csben v\u00e9gezt\u00e9k el az egyetemet.[5] <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 258 l.\n
[2] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 316 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegye hivatalos lapja. 1939. LIV. \u00e9vf. 13. sz. 101-102 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 522 l.\n
[5] Ol\u00e1h Gyula, 1876. 145-146 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Dr. Menczer Ign\u00e1c     <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  Tiszaf\u00fcreden dolgozott 1852-t\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig Dr. Menczer Ign\u00e1c orvos, gy\u00f3gyszer\u00e9sz, aki 1821-ben sz\u00fcletett V\u00edzkeleten r\u00e9gi orvos csal\u00e1db\u00f3l, Pesten j\u00e1rt egyetemre, r\u00e9szt vett a szabads\u00e1gharcban. 1882-ben a k\u00f6zbirtokoss\u00e1g h\u00e1l\u00e1b\u00f3l\n neki aj\u00e1nd\u00e9kozta szolg\u00e1lati lak\u00e1s\u00e1t, 1902-ben 50 \u00e9ves jubileum\u00e1n ez\u00fcst receptet kapott, a v\u00e1rosban a t\u00e1rsas \u00e9let egyik oszlopos tagja volt. Eg\u00e9szen 1905-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig praktiz\u00e1lt. Dr. Schwartz S\u00e1ndor 1863-ban Egerben\n sz\u00fcletett, majd sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett, Budapesten 1887-ben avatt\u00e1k doktorr\u00e1. 1890-ben nyitott mag\u00e1nrendel\u0151t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, 1935-ben a Magyar Orsz\u00e1gos Orvossz\u00f6vets\u00e9g megyei tiszteletbeli eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.[1] Az els\u0151 betelep\u00fcl\u0151\n Schwarcz Istv\u00e1n unoka\u00f6ccse volt.\n
  Dr. Vahl Andor 1871-ben sz\u00fcletett Hevesen, 1894-ben v\u00e9gezte el az egyetemet Budapesten, 1899-t\u0151l dolgozott Hevesen, 1902-t\u0151l j\u00e1r\u00e1si tisztiorvosk\u00e9nt. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt 80 f\u0151s hadik\u00f3rh\u00e1zat vezetett. Fontos szerepet\n j\u00e1tszott a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismeretterjeszt\u00e9s ter\u00e9n, ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1saival, a helyi lapokba \u00edrott cikkeivel.[2] 1936-ban ment nyugd\u00edjba. A V\u00f6r\u00f6skereszt Egylet vezet\u0151orvosa, a Hevesv\u00e1rmegyei Automobilosok Egyes\u00fclete igazgat\u00f3s\u00e1gi\n tagja volt. 1928-ban megalap\u00edtotta a Hevesi Stef\u00e1nia Anya \u00e9s Csecsem\u0151v\u00e9d\u0151 Int\u00e9zetet 136-os V\u00e9d\u0151int\u00e9zete az \u0150 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9tes\u00fclt. Ez napk\u00f6zi otthont is fenntartott. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt \u201enagym\u00e9rt\u00e9kben siker\u00fclt cs\u00f6kkenteni a gyermekhaland\u00f3s\u00e1got.\u201d\n [3]\n
  M\u00e1sutt is komoly szerep\u00fck volt a megye zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa orvosainak az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ismeretterjeszt\u00e9sben. 1881. november 9-\u00e9n Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a gimn\u00e1zium nagyterm\u00e9ben tartott felolvas\u00e1st dr. Kohn Antal gyermekorvos a dift\u00e9ri\u00e1r\u00f3l,\n az el\u0151ad\u00e1s sz\u00f6vege megjelent a Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok c. hetilapban is. Az ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1s irodalmi magyar nyelven \u00edr\u00f3dott.[4] 1891-ben a megyei gy\u00f3gyszer\u00e9szegyes\u00fclet k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n m\u00e1r megyei f\u0151orvosk\u00e9nt a \u201eA n\u00e9pesed\u00e9s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek\n eddig titokban tartott okair\u00f3l \u00e9s ezeknek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l\u201d tartott el\u0151ad\u00e1st.[5] 1893-ban Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a 11 orvosb\u00f3l 8 volt zsid\u00f3. 1929-ben Egerben 17, Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n 15, Hatvanban 7, Hevesen 3, Tiszaf\u00fcreden 3 orvos dolgozott.[6]\n
  A sajt\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny zsid\u00f3 lapkiad\u00f3, szerkeszt\u0151 \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a megy\u00e9ben is, most csak a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6zl\u00f6k n\u00e9h\u00e1ny kiragadott p\u00e9ld\u00e1t. 1909-ben Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n n\u00e9gy hosszabb ideje m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00fajs\u00e1g jelent\n meg, abban az \u00e9vben kett\u0151nek volt zsid\u00f3 a szerkeszt\u0151je: az 1879-ben indul\u00f3 Gy\u00f6ngy\u00f6si K\u00f6z\u00fcgynek a harmadik sz\u00e1mt\u00f3l csak K\u00f6z\u00fcgy a c\u00edme, de tartalm\u00e1ban v\u00e1ltozatlan. Felel\u0151s szerkeszt\u0151je Lovcz\u00e1nyi P\u00e1l, t\u00e1rsszerkeszt\u0151je Weinberger Soma,\n aki k\u00e9s\u0151bb Visontai Soma n\u00e9ven lett (1854-1925) jogi doktor, \u00fcgyv\u00e9d, udvari tan\u00e1csos, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. A lapot Kohn M\u00f3r nyomd\u00e1j\u00e1ban nyomt\u00e1k. 1880. szeptembert\u0151l ugyanez a lap Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok c\u00edmmel jelent meg \u00e9s m\u00e1r nemcsak t\u00e1rsadalmi,\n sz\u00e9pirodalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai hetilap volt, hanem Heves v\u00e1rmegye \u00e9s a J\u00e1szker\u00fclet Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet\u00e9nek hivatalos k\u00f6zl\u00f6nye is. Ezeknek Kohn M\u00f3r a nyomd\u00e1ja. 1905. m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l a f\u0151szerkeszt\u0151 \u00e9s laptulajdonos Rig\u00f3 Lajos, a\n felel\u0151s szerkeszt\u0151 Sz\u00e9kely (Fried) Jen\u0151 (1871-1935). Gy\u00f6ngy\u00f6si K\u00f6z-\u00fcgyek c\u00edmmel, 1904-t\u0151l \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl Sz\u00e9kely Jen\u0151 szerkesztette. (Kapor Elem\u00e9r: Adatok Gy\u00f6ngy\u00f6s sajt\u00f3t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. In.: Tanulm\u00e1nyok Gy\u00f6ngy\u00f6sr\u0151l \/ szerk. Havassy\n P\u00e9ter, Kecsk\u00e9s P\u00e9ter. Gy\u00f6ngy\u00f6s: V\u00e1r. Tcs., 1984. p. 676-677.\n
   A Hevesmegyei Lapok 1890-t\u0151l jelent meg, \u00e9vtizedekig Vad\u00e1sz Lajos szerkeszt\u00e9s\u00e9ben. 1922 janu\u00e1rt\u00f3l a f\u0151szerkeszt\u0151 \u00e9s laptulajdonos is \u0150 volt, a felel\u0151s szerkeszt\u0151 dr. Rozett Miksa. 1924-ben meghalt Vad\u00e1sz, hely\u00e9t \u00f6zvegye\n foglalta el.[7]\n
   A Gy\u00f6ngy\u00f6si \u00dajs\u00e1got Dud\u00e1s Adolf szerkesztette 1897-t\u0151l 1903-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig, majd 1907-t\u0151l a felel\u0151s szerkeszt\u0151 dr. Sz\u00e9kely \u00d6d\u00f6n. Az Egyes\u00fclj\u00fcnk, majd Halad\u00e1s c. lapokat Hochfelder Lip\u00f3t nyomd\u00e1sz szerkesztette.\n Egyed\u00fcl a M\u00e1travid\u00e9k c. lap szerkeszt\u0151je nem volt zsid\u00f3.[8] Az Eger \u00e9s Vid\u00e9ke 1884-ben indult, kiad\u00f3ja \u00e9s tulajdonosa Kohn D\u00e1vid volt, akinek elk\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n 1894-ben Egri \u00dajs\u00e1gg\u00e1 alakult \u00e1t. Ekkort\u00f3l a lapnak a m\u00e1r kor\u00e1bban\n is szerkeszt\u0151 (1892-) dr. Set\u00e9t (Schwarcz) S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9d lett a f\u0151szerkeszt\u0151je \u00e9s a kiad\u00f3ja. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedig hetilapk\u00e9nt jelent meg, 1908-t\u00f3l alakult \u00e1t napilapp\u00e1. A Hatvani H\u00edrlap 1899-ben indult, 1909-ben a f\u0151szerkeszt\u0151 Seb\u0151k\n Jen\u0151. A P\u00e1szt\u00f3i H\u00edrlap-ot szint\u00e9n \u0151 ind\u00edtotta hatvani \u00fajs\u00e1g\u00e1nak mell\u00e9kletek\u00e9nt.[9]\n
   Dr. Ill\u00e9s Gyula \u00fcgyv\u00e9d a Hatvani N\u00e9p\u00fajs\u00e1g f\u0151szerkeszt\u0151je volt 1931-ben. 1884-ben Szurdokp\u00fcsp\u00f6kiben sz\u00fcletett, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1i, majd az egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n 1909-ben ker\u00fclt Hatvanba, el\u0151bb a Hatvani N\u00e9pbank, majd a Hatvani\n Azbesztfed\u0151palagy\u00e1r Rt., \u00e9s a Selypi Cukorgy\u00e1r Rt. \u00fcgy\u00e9sze lett. Kereskedelmi igazgat\u00f3ja volt a Hatvani Sz\u00f6l\u0151telep \u00e9s Kereskedelmi Rt. Hatvani Telep\u00e9nek, igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja a Nemzetk\u00f6zi Borkereskedelmi Rt.-nek, a Hatvani G\u0151zt\u00e9gla-\n \u00e9s Cser\u00e9pgy\u00e1r Rt-nek, f\u0151titk\u00e1ra a Hatvani \u00d6nk\u00e9ntes T\u0171zolt\u00f3 Test\u00fcletnek, v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja a hatvani kaszin\u00f3nak, aleln\u00f6ke a hatvani hitk\u00f6zs\u00e9gnek, tagja a hatvani k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek, a k\u00f6zs\u00e9gi gazdas\u00e1gi bizotts\u00e1gnak; a le\u00e1nypolg\u00e1ri\n iskolai gondnoka, Heves v\u00e1rmegye tiszteletbeli tiszti f\u0151\u00fcgy\u00e9sze. [10] Dr. Mezei Alad\u00e1r \u00fcgyv\u00e9d a Heves \u00e9s Vid\u00e9ke c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1got szerkesztette. 1879-ben a megye tisz\u00e1nt\u00fali cs\u00fccsk\u00e9ben, egy kis faluban, Nagyiv\u00e1non sz\u00fcletett. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it\n Miskolcon, az egyetemet Budapesten \u00e9s Kolozsv\u00e1ron v\u00e9gezte el. 1907-t\u0151l \u00e9lt Hevesen, 1915-17 k\u00f6z\u00f6tt frontszolg\u00e1latot teljes\u00edtett, hadirokkant lett. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n tov\u00e1bbfolytatta \u00fcgyv\u00e9di tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. A Heves \u00e9s Vid\u00e9ke Takar\u00e9ksz\u00f6vetkezet\n tiszti\u00fcgy\u00e9sze volt, megyei \u00e9s helyi k\u00e9pvisel\u0151, a hevesi kaszin\u00f3 v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja, a helybeli hitk\u00f6zs\u00e9g akt\u00edv tagja volt.[11]\n
   A tiszaf\u00fcredi \u00fajs\u00e1gok 1888 – 1914 k\u00f6z\u00f6tt jelentek meg, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00edmeken, mindig zsid\u00f3 nyomd\u00e1szok kiad\u00e1s\u00e1ban, (L\u0151w S\u00e1muel, Kohn Adolf, Goldstein S\u00e1muel). Az \u00fajs\u00e1gok munkat\u00e1rsai, a v\u00e1rosok t\u00e1rsadalm\u00e1nak nagyhat\u00e1s\u00fa v\u00e9lem\u00e9nyalak\u00edt\u00f3ik\u00e9nt\n j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny zsid\u00f3 polg\u00e1r munk\u00e1it ismerj\u00fck, nemcsak \u00e9rtelmis\u00e9giek\u00e9t.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 612 l.\n
[2] Hevesv\u00e1rmegyei \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 277 l.\n
[3] Heves megyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 649 l.\n
[4] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1881. 49 sz. 2 l.\n
[5] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1891. 24 sz. 2 l.\n
[6] Bach\u00f3 L\u00e1szl\u00f3. 1941. 99 l., Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 210, 333, 347, 362, 889 l.[7] Kapor Elem\u00e9r: Adatok Gy\u00f6ngy\u00f6s sajt\u00f3t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. In.: Tanulm\u00e1nyok Gy\u00f6ngy\u00f6sr\u0151l \/ szerk. Havassy P\u00e9ter, Kecsk\u00e9s P\u00e9ter. Gy\u00f6ngy\u00f6s: V\u00e1r.\n Tcs., 1984. p. 678.) \n
[8] Nagy J\u00f3zsefn\u00e9. 1972. K\u00f6zli Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3. 1999. 47 l.\n
[9] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 416 l.\n
[10] B\u00e9k\u00e1ssy Jen\u0151: Heves v\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1936. 200 l.\n
[11] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 271 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Weisz G\u00e1sp\u00e1r f\u00f6ldbirtokos 1906-ban memorandumot jelentetett meg az ortodox ir\u00e1nyzat v\u00e9delm\u00e9ben, ugyanakkor a legv\u00e1ltozatosabb szoci\u00e1lis \u00e9s v\u00e1rosfejleszt\u0151, a felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1st \u00e9s a t\u00e1rsadalmi halad\u00e1st szorgalmaz\u00f3 cikkeket \u00edrta a helyi\n sajt\u00f3ba. A zsid\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek, orvosok, \u00fcgyv\u00e9dek tev\u00e9keny r\u00e9szt v\u00e1llaltak a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9sben is, r\u00e9szt vettek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ipari c\u00e9gek, hitelint\u00e9zetek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban, t\u0151k\u00e9j\u00fckkel besz\u00e1llva a v\u00e1llalkoz\u00e1sokba, illetve a v\u00e1llalatok\n ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 poz\u00edci\u00f3kban, t\u00f6bbnyire egy\u00fctt a kereszt\u00e9ny notabilit\u00e1sokkal.  <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Br\u00f3dy S\u00e1ndor egri sz\u00fcl\u0151h\u00e1za                                                           <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   A legnevesebb megyei sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa irodalm\u00e1r Br\u00f3dy S\u00e1ndor, \u00e9desapja Br\u00f3dy Jakab az els\u0151 egri betelep\u00fcl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt, m\u00f3dos keresked\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, katonai sz\u00e1ll\u00edt\u00f3, kocsmab\u00e9rl\u0151, az \u00e9rseks\u00e9g gabona\u00fczleteit is int\u00e9zte. Br\u00f3dy\n az egyik els\u0151 zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, er\u0151s szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 magyar \u00edr\u00f3. \u201eEr\u0151s magyars\u00e1g\u00e1val b\u00e9k\u00e9sen \u00f6sszef\u00e9rt olykor hangs\u00falyozott zsid\u00f3volta. Novell\u00e1inak, reg\u00e9nyeinek, sz\u00ednm\u0171veinek alakjait nem egyszer zsid\u00f3 k\u00f6rnyezetb\u0151l vette.\u201d[1]\n \u00c9lete v\u00e9g\u00e9ig k\u00f6t\u0151d\u00f6tt sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1hoz, \u0151 aj\u00e1nlotta Egert G\u00e1rdonyi G\u00e9z\u00e1nak lakhely\u00fcl.\n
   Hevesen 1843-ban sz\u00fcletett Hevesi (L\u0151wy) Lajos \u00edr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s kritikus. “Ritka term\u00e9kenys\u00e9g\u0171 \u00e9s sokoldal\u00fa, finom humor\u00fa, szellemes \u00edr\u00f3, aki egyforma t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ggel kezelte a magyar \u00e9s a n\u00e9met nyelvet, mely ut\u00f3bbin\n \u00e9lete utols\u00f3 n\u00e9gy \u00e9vtized\u00e9ben \u00edrt.” A b\u00e9csi egyetemen orvosnak k\u00e9sz\u00fclt, majd filol\u00f3gi\u00e1t hallgatott. El\u0151bb a Pester Loyd munkat\u00e1rsa, majd a Borsszem Jank\u00f3 egyik alap\u00edt\u00f3ja. 1885-ben B\u00e9csbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, a Fremdenblatt szerkeszt\u0151jek\u00e9nt\n sz\u00edni \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kritik\u00e1kat \u00edrt. 1910-ben betegs\u00e9ge miatt \u00f6ngyilkos lett.[2] Hevesen sz\u00fcletett 1880-ban, majd Egerben v\u00e9gezte k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyai egy r\u00e9sz\u00e9t B\u00edr\u00f3 (Blau) Lajos, a kiv\u00e1l\u00f3 dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 \u00e9s novellista, Ady Endre\n j\u00f3 bar\u00e1tja, a 1918-as polg\u00e1ri demokratikus forradalom k\u00fcl\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1ra, majd Londonban Korda S\u00e1ndor forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3ja.[3] G\u00e1bor D\u00e9nes Nobel-d\u00edjas fizikus \u00e9desapja G\u00fcnszberg Bern\u00e1t sz\u00fclet\u00e9si anyak\u00f6nyvi kivonat\u00e1ban Heves nagyk\u00f6zs\u00e9g\n szerepel sz\u00fcl\u0151hely\u00fcl.\n
   Patai (Klein) J\u00f3zsef \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 1882-ben sz\u00fcletett Gy\u00f6ngy\u00f6spat\u00e1n. Elemi iskolai tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 Kelet-magyarorsz\u00e1gi jes\u00edv\u00e1kban tanult. Nyitr\u00e1n \u00e9retts\u00e9gizett, 1907-ben a budapesti egyetemen szerzett\n b\u00f6lcs\u00e9szdoktori fokozatot. Meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a magyar zsid\u00f3 kult\u00fara eur\u00f3pai n\u00edv\u00f3ra emel\u00e9s\u00e9ben. Elind\u00edtotta \u00e9s a hetedik sz\u00e1mig szerkesztette a Magyar Zsid\u00f3 K\u00f6nyvt\u00e1r\u201d-at \u00e9s a Magyar Zsid\u00f3 Almanachot is. 1911-t\u0151l alap\u00edt\u00f3\n f\u0151szerkeszt\u0151je volt a nyilas hatalom\u00e1tv\u00e9tellel (1944) megsz\u0171nt Mult \u00e9s J\u00f6v\u0151 (!Sic) foly\u00f3iratnak. \u201eSz\u00e9p\u00edr\u00f3i t\u00e1rgy\u00e1t f\u0151k\u00e9nt a chaszidizmusb\u00f3l veszi…. K\u00f6ltem\u00e9nyeinek hangulat\u00e1t egy\u00e9ni l\u00edra \u00e9s vall\u00e1sos \u00e9rz\u00e9s sz\u00ednezi.\u201d[4] Saj\u00e1t irodalmi\n tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n k\u00edv\u00fcl igen jelent\u0151s m\u0171ford\u00edt\u00f3i \u00e9s a zsid\u00f3 kultur\u00e1lis \u00e9let megszervez\u00e9s\u00e9ben v\u00e9gzett munk\u00e1ja. Gyermekkor\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 l\u00edrai hangv\u00e9tel\u0171 k\u00f6tete, a K\u00f6z\u00e9ps\u0151 kapu, \u201e…bel\u00fclr\u0151l l\u00e1ttat, hiteles k\u00e9pet fest arr\u00f3l, mik\u00e9nt simult\n bele a falu \u00e9let\u00e9be a j\u00e1mbor haszid k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, mik\u00f6zben fenntartotta a maga k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, \u0151rizte vall\u00e1s\u00e1t, hagyom\u00e1nyait.\u201d[5]\n
   Rem\u00e9nyi (Hoffmann) Ede a m\u00falt sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek neves \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 heged\u0171m\u0171v\u00e9sze volt. Ugyan Miskolcon sz\u00fcletett, de kisgyermek kor\u00e1ban sz\u00fcleivel a negyvenes \u00e9vekben Egerbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s gyermekkor\u00e1t Egerben t\u00f6lt\u00f6tte.\n Mint vil\u00e1got j\u00e1r\u00f3, koncertez\u0151 m\u0171v\u00e9sz is hazaj\u00e1rt Egerbe, \u00e9s minden alkalommal hatalmas \u00fcnnepl\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k. \u00c9desapja Hoffmann Hernrik aranym\u0171ves volt, aki Egerben \u00e9kszer\u00fczletet nyitott a \u201eCzukor utc\u00e1ban (Kossuth Lajos utca\n \u00e9s a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3.) Rem\u00e9nyi egri tan\u00edt\u00f3mestere, Bartman J\u00f3zsef, az \u00e9rseki sz\u00e9kesegyh\u00e1z karmestere kezdte heged\u0171re tan\u00edtani. Pyrker J\u00e1nos L\u00e1szl\u00f3 \u00e9rsek szalonj\u00e1ban is t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1tszott a gyermek Rem\u00e9nyi,\n s a nagym\u0171velts\u00e9g\u0171, m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3 \u00e9rsek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val 1842-t\u0151l a b\u00e9csi Conservatoriumban tanulhatott. <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 141 l.\n
[2] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 362 l.\n
[3] Nagy J\u00f3zsef. 1976. 302 l.\n
[4] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 451 l.\n
[5] A K\u00f6z\u00e9ps\u0151 kapu c. k\u00f6tet \u2018f\u00fclsz\u00f6vege\u201d<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

  <\/span> Az 1840-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n els\u0151 koncertj\u00e9t, m\u00e9g mint konzervat\u00f3riumi n\u00f6vend\u00e9kk\u00e9nt, Egerben adta. Fiatalon vett r\u00e9szt a szabads\u00e1gharcban G\u00f6rgey Art\u00far seg\u00e9dtisztje, majd kedvenc heged\u0171sek\u00e9nt,\n emiatt k\u00e9s\u0151bb k\u00fclf\u00f6ldi emigr\u00e1ci\u00f3ba k\u00e9nyszer\u00fclt. A sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a vil\u00e1got j\u00e1rta;1876-78-ban P\u00e1rizsban, 1878-84-ig az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, Ausztr\u00e1li\u00e1ban, \u00daj-Z\u00e9landon, J\u00e1v\u00e1n, Indi\u00e1ba, K\u00edn\u00e1ban, a F\u00fcl\u00f6p-szigeteken, v\u00e9g\u00fcl Afrik\u00e1ban\n koncertezett, teh\u00e1t n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt szab\u00e1lyosan k\u00f6r\u00fclj\u00e1rta a f\u00f6ldet. Egerben a kilencvenes \u00e9vekben t\u00f6bb nagy siker\u0171 koncertet adott, minden alkalommal nagy sikerrel. Egerben j\u00e1rtakor a ciszterciekn\u00e9l vend\u00e9geskedett. Budapesten a\n M\u00e1rcius 15. t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Pet\u0151fi-szobor fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t Rem\u00e9nyi Ede heged\u0171m\u0171v\u00e9sz kezdem\u00e9nyezte m\u00e9g 1860-ban, s a k\u00f6lts\u00e9gekhez e c\u00e9lra adott hangversenyeivel jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult. Zenei k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t 1842 \u00e9s 1845 k\u00f6z\u00f6tt a b\u00e9csi konzervat\u00f3riumban\n a b\u00e9csi heged\u0171iskola alap\u00edt\u00f3j\u00e1n\u00e1l, B\u00f6hm J\u00f3zsefn\u00e9l folytatta.\n
  Rem\u00e9nyi lelk\u00e9t rokonnak \u00e9rezte Pet\u0151fi\u00e9vel, \u00e9let\u00e9ben \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben is 1848 eszmeis\u00e9g\u00e9nek egyik legk\u00f6vetkezetesebb \u00e9bren tart\u00f3ja volt. \u201e\u00c9n sem akarok \u00e1gyban, p\u00e1rn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt meghalni \u2013 mondogatta gyakran k\u00f6rnyezet\u00e9nek \u2013, a hangversenydobog\u00f3n\n hulljon ki kezemb\u0151l a von\u00f3.\u201d S ez \u00edgy is t\u00f6rt\u00e9nt, 1898. m\u00e1jus 15-\u00e9n San Francisc\u00f3ban\u2026\n
   Rem\u00e9nyi (Hoffmann) Antal (1825-1912) Ede b\u00e1tyja \u00fcgyv\u00e9d, szabads\u00e1gharcos, utaz\u00f3, publicista volt. Iskol\u00e1it szint\u00e9n Egerben v\u00e9gezte, 1846-ban Pesten kapta meg jogi diplom\u00e1j\u00e1t, \u00fcgyv\u00e9d lett. A szabads\u00e1gharcban \u00f6nk\u00e9ntes volt,\n sz\u00e1zadosi rangig vitte. El\u0151bb L\u00e1z\u00e1r Gy\u00f6rgy, majd Klapka parancsnoks\u00e1ga alatt szolg\u00e1lt, vele is emigr\u00e1lt. Tizenk\u00e9t \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, hazat\u00e9rve 1861-ben a pestvid\u00e9ki t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k b\u00edr\u00e1ja, majd t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki f\u0151tan\u00e1csos lett. Folytatta\n testv\u00e9re gy\u0171jt\u0151munk\u00e1j\u00e1t a Pet\u0151fi-szobor \u00fcgy\u00e9ben, \u201e…s az \u0151 \u00e9rdem\u00e9nek tulajdon\u00edtott\u00e1k, hogy a szobrot 1882-ben fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.\u201d[1]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 740 p.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Dr. Visontai Soma (A gy\u00f6ngy\u00f6si Vachott S\u00e1ndor V\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1r gy\u0171jtm\u00e9ny\u00e9b\u0151l)<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

 <\/span> A kev\u00e9s zsid\u00f3 politikus k\u00f6z\u00f6tt volt a m\u00e1r eml\u00edtett dr. Visontai (Weinberger) Soma, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, aki t\u00edz esztendeig k\u00e9pviselte a gy\u00f6ngy\u00f6si v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletet. 1854. november\n 19-\u00e9n sz\u00fcletett Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, \u00e9desapja Weinberger Albert borkeresked\u0151, sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban v\u00e9gezte el a gimn\u00e1zium n\u00e9gy oszt\u00e1ly\u00e1t, majd a Kereskedelmi Akad\u00e9mi\u00e1t Budapesten. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6zeti ut\u00e1n tett \u00e9retts\u00e9givel jelentkezett a budapesti Jogakad\u00e9mi\u00e1ra,\n m\u00e1r az egyetemen politiz\u00e1lt. 1882-ben el\u0151bb Budapesten, majd sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban nyitott \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1t \u00e9s keresett b\u0171n\u00fcgyi v\u00e9d\u0151k\u00e9nt dolgozott. M\u00e1r 1889-ben a m\u00e1rcius 15-i v\u00e1rosi \u00fcnneps\u00e9gen a f\u0151t\u00e9ren t\u00f6bb ezres hallgat\u00f3s\u00e1g el\u0151tt a Himnusz,\n a Nemzeti Dal elhangz\u00e1sa ut\u00e1n, amelyet a katolikus \u00e9nekkar adott el\u0151, Visontai Soma \u201e…val\u00f3di sz\u00f3noki h\u00e9vvel, igazi lelkes\u00fclts\u00e9ggel \u00e9s m\u00e9ly \u00e1t\u00e9rz\u00e9ssel mondotta el nagyszab\u00e1s\u00fa besz\u00e9d\u00e9t.\u201d [1]\n
  Az egyik nemzetis\u00e9gi perben szerbeket v\u00e9dett, ez\u00e9rt 1892-ben \u00dajvid\u00e9ken v\u00e1lasztott\u00e1k meg k\u00e9pvisel\u0151nek. 1896-t\u00f3l t\u00edz \u00e9ven \u00e1t Gy\u00f6ngy\u00f6st k\u00e9pviselte, f\u00fcggetlens\u00e9gi programmal. 1896. okt\u00f3ber 6-\u00e1n 166 gy\u00f6ngy\u00f6si v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r\n aj\u00e1nlotta Gy\u00f6ngy\u00f6s k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, 333 pedig becs\u00fcletsz\u00f3ra fogadta, hogy r\u00e1szavaz. A gy\u00f6ngy\u00f6si v\u00e1laszt\u00f3kank H\u00e9vizy J\u00e1nos piarista szerzetes aj\u00e1nlotta. ellenfele visszal\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n okt\u00f3ber 28-\u00e1n \u201ea v\u00e1ros n\u00e9pe egyhang\u00faan tisztelte meg\n Visontait politikai bizalm\u00e1val.”[2] 1906-t\u00f3l Ungv\u00e1ron lett megv\u00e1lasztva. 1905-ben \u0151r\u00e1 b\u00edzt\u00e1k Lujza M\u00e1ria Am\u00e1lia belga kir\u00e1lyi hercegn\u0151 \u00e9s Sz\u00e1sz-Coburg-Gothai F\u00fcl\u00f6p v\u00e1l\u00f3per\u00e9t. A tapintatos \u00e9s eredm\u00e9nyes k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9rt a vil\u00e1gsajt\u00f3\n \u00fcnnepelte, a belga \u00e9s a b\u00e9csi udvar is elismer\u00e9s\u00e9t fejezte ki, 1908-t\u00f3l megkapta az udvari tan\u00e1csos c\u00edmet. A b\u00fcntet\u0151jog kiv\u00e1l\u00f3 ismer\u0151je \u00e9s az \u00fcgyv\u00e9di kamarai felv\u00e9teli vizsgabizotts\u00e1g tagja volt; a b\u00fcntet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv el\u0151zetes tervezeteinek\n nagy r\u00e9sz\u00e9t \u0151 k\u00e9sz\u00edtette el. 1925-ben hunyt el.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1889. 11 sz. 1 l.\n
[2] Bach\u00f3 L\u00e1szl\u00f3. 1939. 88 l. a Hevesv\u00e1rmegyei Lapok. 1896. 43-44 sz. alapj\u00e1n<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   \u00c9rdekes k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g volt lovag Schweitzer Ede (Ezra ben Mirj\u00e1m) t\u00e1bornok, 1904-ben vez\u00e9r\u0151rnagy. A Gy\u00f6ngy\u00f6si Kalend\u00e1rium 1909-ben \u00edgy sz\u00e1molt be Schweitzer t\u00e1bornokk\u00e1 val\u00f3 kinevez\u00e9s\u00e9r\u0151l, id\u00e9zve a korabeli lapokb\u00f3l: \u201eA\n kir\u00e1ly eln\u00f6klete alatt tartott tan\u00e1cskoz\u00e1sokon az illet\u00e9kes t\u00e1borszernagy a sorra ker\u00fcl\u0151 ezredesekr\u0151l refer\u00e1lt, Schweitzer lovagn\u00e1l mindent a legteljesebben rendben lev\u0151nek tal\u00e1lt s \u0151t a t\u00e1bornokk\u00e1 val\u00f3 kinevez\u00e9sre alkalmasnak tartotta,\n de azzal fejezte be jelent\u00e9s\u00e9t, hogy itt felekezeti akad\u00e1ly mer\u00fclt fel. Erre az eln\u00f6kl\u0151 kir\u00e1ly \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u00edgy sz\u00f3lt: – \u201eLovag Schweitzer ezredesn\u00e9l nem ismerek akad\u00e1lyt!” [1]\n
   A t\u00e1bornok 1846-ban sz\u00fcletett Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, a hat oszt\u00e1lyos k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban v\u00e9gezte, sok kit\u00fcntet\u00e9ssel. Sz\u00fclei szeg\u00e9nys\u00e9ge miatt keresked\u0151seg\u00e9dnek adt\u00e1k, majd nemsok\u00e1ra besorozt\u00e1k katon\u00e1nak. Az 1866. h\u00e1bor\u00faban\n \u0151rmesterk\u00e9nt vett r\u00e9szt, majd elv\u00e9gezte a b\u00e9csi hadapr\u00f3diskol\u00e1t, kit\u0171n\u0151 eredm\u00e9nnyel. 1870-ben soron k\u00edv\u00fcl hadnaggy\u00e1 l\u00e9ptett\u00e9k el\u0151. Schweitzer lovag a b\u00e9csi cs. \u00e9s kir. Kriegsschule 2 \u00e9vfolyam\u00e1nak sikeres eredm\u00e9nynyel val\u00f3 elv\u00e9gz\u00e9se\n \u00e1ltal szerezte meg a t\u00f6rzstisztirang elnyer\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A boszniai hadj\u00e1ratban m\u00e1r f\u0151hadnagyk\u00e9nt vett r\u00e9szt. Ekkor kapta meg a lovagi c\u00edmet \u00e9s a vaskorona rendet. Ezut\u00e1n gyorsan emelkedett a katonai rangl\u00e9tr\u00e1n, k\u00e9tszer is\n katonai attas\u00e9 volt Szentp\u00e9terv\u00e1ron. 1904-ben lett vez\u00e9r\u0151rnagy \u00e9s dand\u00e1rparancsnok Kass\u00e1n, majd hamarosan nyugalomba vonult, \u00e1m az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban aktiviz\u00e1lt\u00e1k.[2]\n
   Ung\u00e1r Izs\u00e1k 1812-ben sz\u00fcletett Tiszaigaron, 1844-ben m\u00e1r Tiszaf\u00fcreden \u00e9lt, h\u00e1zal\u00f3 volt. Fia, Lip\u00f3t 1841-ben sz\u00fcletett, a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben j\u00f3m\u00f3d\u00fa keresked\u0151 volt, 1889-ben \u00e9kes magyar nyelven \u00edrt cikket a helyi \u00fajs\u00e1gba\n a zsid\u00f3k v\u00e9delm\u00e9ben. Feles\u00e9ge Patzauer Josefina Miskolcon sz\u00fcletett, csal\u00e1dja a Felvid\u00e9kr\u0151l sz\u00e1rmazott, n\u00e9metes kult\u00far\u00e1t hozott mag\u00e1val, a n\u00e9met nyelvtud\u00e1s, \u00e9s a kult\u00fara tisztelete \u00e9s a meg\u00e9rt magas \u00e9letkor \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt a csal\u00e1dban,\n m\u00e1r azok k\u00f6z\u00f6tt, akiket 1944-ben nem puszt\u00edtottak el. \u00d6t fiuk \u00e9s \u00f6t l\u00e1nyuk sz\u00fcletett, fiaik Tisza n\u00e9vre magyaros\u00edtottak 1898-ban.\n
   K\u00e9t fia Budapesten volt k\u00f6nyvkeresked\u0151, B\u00e9l\u00e1nak a L\u00e1nch\u00edd mellett volt j\u00f3 h\u00edr\u0171 k\u00f6nyvkeresked\u00e9se, 91 \u00e9ves kor\u00e1ban hunyt el. Izidor B\u00e9csben \u00e9lt, \u0151 k\u00f6nyvel\u0151k\u00e9nt kereste kenyer\u00e9t. K\u00e9t fia m\u00e9rn\u00f6k lett, m\u00e9g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa\n el\u0151tt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba emigr\u00e1ltak; Ern\u0151 g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k volt, 97 \u00e9vesen halt meg. A legfiatalabb, \u00d6d\u00f6n vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, gy\u00f3gyszer\u00e9sz, feltal\u00e1l\u00f3 lett, fiatal kor\u00e1ban Edison munkat\u00e1rsak\u00e9nt dolgozott, 100 esztend\u0151s kor\u00e1ban hunyt el.\n A csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottai nagyr\u00e9szt kit\u00e9rtek. B\u00e9la fia, L\u00e1szl\u00f3 jelenleg 93 \u00e9ves, \u0151 maradt meg a csal\u00e1db\u00f3l egyed\u00fcl \u0151sei hit\u00e9n.[3] Pall\u00f3 G\u00e1bor 1997-ben k\u00e9sz\u00edtett vele interj\u00fat, amelyben apai csal\u00e1dj\u00e1r\u00f3l is besz\u00e9lt:<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Gy\u00f6ngy\u00f6si Kalend\u00e1rium. 1909. 42 l.;\n
https:\/\/adt.arcanum.com\/hu\/view\/Egyenloseg_1892\/?queryIn.: lovag&pgIn.: 445&layoutIn.: s\n
Cseh Viktor: K\u00f6zleg\u00e9nyb\u0151l a t\u00e1bornoki karba \u2013 100 \u00e9ve hunyt el lovag Schweitzer Ede. https:\/\/zsido.com\/kozlegenybol-a-tabornoki-karba-100-eve-hunyt-el-lovag-schweitzer-ede\/ (Let\u00f6ltve 2021. 11. 02.)\n
[2] A Gy\u00f6ngy\u00f6si \u00dajs\u00e1g 1904. alapj\u00e1n k\u00f6zli a Gy\u00f6ngy\u00f6si Kalend\u00e1rium. 1909. 42-44 l.\n
[3] A csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete a tiszaf\u00fcredi egyh\u00e1zi anyak\u00f6nyvek, a Ki Kicsoda 1998-as k\u00f6tete, Tisza L\u00e1szl\u00f3 \u00e9letrajza, Pall\u00f3 G\u00e1bor \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fa, \u00e9s a professzor \u00far saj\u00e1t k\u00f6zl\u00e9sei alapj\u00e1n \u00edr\u00f3dott.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

\u201e1997-ben k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a tudom\u00e1nyos vil\u00e1g kilencvenedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n Tisza L\u00e1szl\u00f3t a Massachusetts Institute of Technology (MIT) emeritus professzor\u00e1t, a termodinamika \u00e9s a kvantumfizika alapjainak vil\u00e1gh\u00edr\u0171 kutat\u00f3j\u00e1t.\n
– Professzor \u00far intellektu\u00e1lis csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik?\n
– Ap\u00e1m k\u00f6nyvkeresked\u0151 volt. A Tisza testv\u00e9rek k\u00f6nyvkeresked\u00e9s\u00e9t sokan ismert\u00e9k annak idej\u00e9n; a L\u00e1nch\u00edd k\u00f6zel\u00e9ben, a F\u0151-utc\u00e1n volt. Ap\u00e1m m\u00e9rn\u00f6k fiv\u00e9rei m\u00e9g az els\u0151 h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt kiv\u00e1ndoroltak Amerik\u00e1ba. Nagyon szomor\u00faan vette tudom\u00e1sul,\n amikor a negyedik gimn\u00e1ziumban kivett\u00e9k az iskol\u00e1b\u00f3l. A sok testv\u00e9r miatt dolgoznia kellett. Miskolcon \u00e9lt, itt adt\u00e1k tanoncnak egy nagy k\u00f6nyvkeresked\u00e9sbe, k\u00e9s\u0151bb \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00edtotta mag\u00e1t.\n
– Ez t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3s \u00e9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1d?\n
– Nem. A nagyap\u00e1m Tiszaf\u00fcreden sz\u00fcletett. Innen j\u00f6tt a n\u00e9v, mely eredetileg Ung\u00e1r volt, \u00e9s m\u00e9g mindig sajn\u00e1lom, hogy nem maradt meg. Amikor a n\u00e1ci id\u0151k alatt \u0151skutat\u00e1st kellett v\u00e9gezni, kider\u00fclt, hogy a csal\u00e1dhoz tartozott egy erd\u00e9lyi\n szombatos is. Nagyap\u00e1m boltos volt. Nagyany\u00e1m nagyon intellektu\u00e1lis volt, de nem v\u00e9gzett sok iskol\u00e1t. \u00c1lland\u00f3an olvasott, n\u00e9met kult\u00far\u00e1ja volt. Felvid\u00e9kr\u0151l j\u00f6tt \u00e9s ink\u00e1bb B\u00e9cs fel\u00e9 gravit\u00e1lt. Anyanyelve n\u00e9met volt, ez\u00e9rt \u00e9n is h\u00e9t\n \u00e9ves koromt\u00f3l kezdve megtanultam n\u00e9met\u00fcl otthon a n\u00e9met kisasszonyokt\u00f3l.\n
– Figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy Tiszaf\u00fcreden egy csal\u00e1d k\u00e9t m\u00e9rn\u00f6k\u00f6t \u00e9s k\u00e9t k\u00f6nyvkeresked\u0151t nevelt.\n
– Egy fiv\u00e9rem B\u00e9csben dolgozott, fatermel\u0151 v\u00e1llalata volt, egy m\u00e1sik pedig \u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3 lett. Ap\u00e1m\u00e9k t\u00edzen voltak testv\u00e9rek: \u00f6t f\u00e9rfi \u00e9s \u00f6t n\u0151. A n\u0151kb\u0151l feles\u00e9gek lettek. Viszont az egyik unokatestv\u00e9rem tud\u00f3skodott: fontos\n eredm\u00e9nyt \u00e9rt el a h\u00farelm\u00e9lettel kapcsolatban.\u201d[1]\n
   Bischitz D\u00e1vidr\u00f3l a mez\u0151gazdas\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezetben \u00edrtam. \u0150 gazd\u00e1lkod\u00e1ssal \u00e9s gabonakeresked\u00e9ssel foglalkozott. Bischitz Lajosnak “…az a zseni\u00e1lis \u00f6tlete t\u00e1madt, hogy a r\u00f3maiak, majd a Fuggerek \u00e1ltal abbahagyott\n Felvid\u00e9ki b\u00e1ny\u00e1kba a technika sz\u00e1zad\u00e1nak eredm\u00e9nyeivel h\u00e1tha lehet m\u00e9g valamit tal\u00e1lni. Lehetett.”[2] A csal\u00e1d legh\u00edresebb tagja, Lajos egyik fia, Hevesy Gy\u00f6rgy (Bischitz Gy\u00f6rgy) Budapesten sz\u00fcletett 1885. augusztus 1-j\u00e9n. A piarista\n gimn\u00e1ziumban tanult. Egyetemi tanulm\u00e1nyait a budapesti, berlini \u00e9s freiburgi egyetemen v\u00e9gezte. P\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t a z\u00fcrichi egyetem tan\u00e1rseg\u00e9dek\u00e9nt kezdte, Richard Lorenz mellett, majd a karlsruhei m\u0171egyetemen Haber, Manchesterben Rutherford\n \u00e9s Londonban Moseley mellett dolgozott. Ezut\u00e1n a budapesti egyetemen m\u0171k\u00f6d\u00f6tt mag\u00e1ntan\u00e1rk\u00e9nt. 1920-ban a koppenh\u00e1gai egyetemre ment, ahol Bohr int\u00e9zet\u00e9ben dolgozott. 1926-ban a freiburgi egyetem k\u00e9mia professzor\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k meg. A\n n\u00e1cizmus el\u0151l megint Koppenh\u00e1g\u00e1ba, majd annak n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n Sv\u00e9dorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e9s a stockholmi egyetemen dolgozott. 1966. j\u00falius 6-\u00e1n halt meg Freiburgban. <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Internet http\/\/ www.kfki.hu\/fszemle\/archivum\/fsz9801\/tiszal.html\n
[2] Kelecs\u00e9nyi G\u00e1bor. 1987. 8 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

  Hevesy Gy\u00f6rgy az atomtudom\u00e1ny legnagyobbjai k\u00f6z\u00e9 tartozik. A radioakt\u00edv izot\u00f3p nyomjelz\u00e9s m\u00f3dszer\u00e9nek feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt (1943) k\u00e9miai Nobel-d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki. Hozz\u00e1j\u00e1rult az izot\u00f3pok fogalm\u00e1nak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz, \u00fatt\u00f6r\u0151je volt\n az izot\u00f3pok alkalmaz\u00e1s\u00e1nak a biol\u00f3giai, metallurgiai \u00e9s botanikai kutat\u00e1sban. Az analitikai k\u00e9mia sz\u00e1m\u00e1ra feltal\u00e1lta a r\u00f6ntgen-fluoreszcenci\u00e1s (1932), az izot\u00f3ph\u00edg\u00edt\u00e1sos (1931) \u00e9s a neutronaktiv\u00e1ci\u00f3s (1934) analitikai m\u00f3dszereket.\n Felfedezte a peri\u00f3dusos rendszer egyik utols\u00f3 ismeretlen elem\u00e9t, a hafniumot (1923).[1] Hevesy P\u00e1l, Gy\u00f6rgy b\u00e1tyja (1883-1987) \u201eaz Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia utols\u00f3 diplomat\u00e1ja\u201d[2] 1908-ban ker\u00fclt a k\u00f6z\u00f6s k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9riumba. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t\n Konstantin\u00e1polyban kezdte. A h\u00faszas \u00e9vekben Magyarorsz\u00e1g p\u00e1rizsi nagyk\u00f6vets\u00e9g\u00e9n dolgozott attas\u00e9k\u00e9nt.[3] 1927 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt a magyar deleg\u00e1ci\u00f3 vezet\u0151je volt a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gn\u00e9l, ahol a vil\u00e1g \u00e9lelmez\u00e9si \u00fcgyeivel foglalkozott. 1942-ben\n l\u00e9pett ki a k\u00fcl\u00fcgyi szolg\u00e1latb\u00f3l, angol \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got kapott, majd v\u00e1ltva \u00e9lt Angli\u00e1ban \u00e9s Sv\u00e1jcban.<\/p>\n

 Zsid\u00f3k a t\u00e1rsadalmi \u00e9letben, az egyes\u00fcletekben <\/p>\n

  A rendi t\u00e1rsadalom kereteinek lebont\u00e1s\u00e1ban, a polg\u00e1ri \u00e9letforma megteremt\u00e9s\u00e9ben nagy szerepet j\u00e1tszottak a helyi, illetve megyei t\u00e1rsadalmi szervezetek. Az egyes\u00fcleti forma a rendi szervezett\u0151l alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt, mivel\n az \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g volt a szervez\u0151d\u00e9s alapja. Az egyleti \u00e9let fejletts\u00e9ge egyben az adott t\u00e1rsadalmi egys\u00e9g polg\u00e1riasults\u00e1g\u00e1ra is jellemz\u0151. Orsz\u00e1gos mint\u00e1ra Heves megy\u00e9ben a reformkorban kezd\u0151d\u00f6tt a kaszin\u00f3k szervez\u00e9se, a liber\u00e1lis megyei\n nemess\u00e9g \u00e9s az \u00e9rtelmis\u00e9g, a honor\u00e1ciorok r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, azonban igaz\u00e1n a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n, a polg\u00e1rosod\u00e1s megindul\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt intenz\u00edvv\u00e9 az egyes\u00fcletek szervez\u00e9se, r\u00e9szben vall\u00e1si, r\u00e9szben r\u00e9tegz\u0151d\u00e9si, r\u00e9szben foglalkoz\u00e1si alapon.\n A kaszin\u00f3k eleinte ink\u00e1bb az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st seg\u00edtett\u00e9k, legal\u00e1bbis Heves megy\u00e9ben. A t\u00e1rsadalmi, politikai helyzet, az egyes vid\u00e9ki klikkek, \u00e9rdekcsoportok, \u00e9s nem kis r\u00e9szben az antiszemitizmus helyi \u00e1llapot\u00e1nak k\u00f6vetkezt\u00e9ben a nagyobb\n helyeken hol egyes\u00fcltek, hol elk\u00fcl\u00f6n\u00fcltek az “\u00fari” \u00e9s a polg\u00e1ri kaszin\u00f3k, az els\u0151be t\u00f6bbnyire a vid\u00e9ki dzsentrik j\u00e1rtak, akik elutas\u00edtott\u00e1k a zsid\u00f3k tags\u00e1g\u00e1t, a polg\u00e1ri kaszin\u00f3ba pedig a zsid\u00f3kon k\u00edv\u00fcl a toler\u00e1nsabb elit vett r\u00e9szt.\n A c\u00e9hek hely\u00e9be l\u00e9p\u0151 ipart\u00e1rsulatok nyom\u00e1n megalakultak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kereskedelmi, iparos k\u00f6r\u00f6k, egyletek. A vall\u00e1si \u00e9letr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 fejezetben foglalkozom a vall\u00e1si jelleg\u0171 egyes\u00fcletekkel, itt csak azokkal, amelyek \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1rsadalmi\n c\u00e9llal l\u00e9tes\u00fcltek \u00e9s m\u0171k\u00f6dtek eg\u00e9szen a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig.\n
  A vall\u00e1si egyletek az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st seg\u00edtett\u00e9k, a keresked\u0151 k\u00f6r\u00f6knek pedig domin\u00e1nsan zsid\u00f3 tagjai voltak. K\u00f6z\u00f6s terep volt p\u00e9ld\u00e1ul a legt\u00f6bb helyen az eml\u00edtett kaszin\u00f3kon k\u00edv\u00fcl a megalakul\u00f3 t\u0171zolt\u00f3 \u00e9s ment\u0151 egyletek,\n az olvas\u00f3k\u00f6r\u00f6k, vagy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, sz\u00f3rakoz\u00e1st el\u0151seg\u00edt\u0151 t\u00e1rsas\u00e1gok, amelyek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban, anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban nagy szerepet j\u00e1tszottak a helybeli zsid\u00f3k, nem egy helyen vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3ban. A boml\u00f3 rendi t\u00e1rsadalomban \u00faj polg\u00e1ri\n mint\u00e1kat kellett l\u00e9trehozni, az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9s az \u00faj gazdas\u00e1gi elit nem kis r\u00e9sze volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa, legt\u00f6bb helyen a volt nemesi elittel, a f\u00f6ldbirtokosokkal \u00e9s k\u00f6ztisztvisel\u0151kkel egy\u00fctt kellett a t\u00e1rsadalmi \u00e9letben is kialak\u00edtaniuk\n a polg\u00e1ri mint\u00e1kat, megteremteni a t\u00e1rsadalmi \u00e9let \u00faj sz\u00edntereit, mindez a helyi elit befogad\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9n is m\u00falott. \u00d6sszehasonl\u00edtva a nagyobb telep\u00fcl\u00e9sek legfontosabb egyes\u00fcleteinek vezet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s a sz\u00e1zadfordul\u00f3n sorra megalakul\u00f3\n ipari c\u00e9gek \u00e9s hitelint\u00e9zetek alap\u00edt\u00f3inak, vezet\u0151inek n\u00e9vsor\u00e1t, sok azonoss\u00e1got tal\u00e1lunk. A nagy \u201egr\u00fcndol\u00e1si l\u00e1z\u201d megyei v\u00e1ltozat\u00e1ban a helyi elit tal\u00e1lkoz\u00f3helyei fontos gazdas\u00e1gi szerepet is j\u00e1tszottak. A jelens\u00e9g az asszimil\u00e1ci\u00f3t,\n a helyi t\u00e1rsadalomba val\u00f3 beilleszked\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t is mutatja. A fokozatosan nyelvet cser\u00e9l\u0151, mag\u00e1t magyar hazafinak \u00e9rz\u0151 zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa polg\u00e1rs\u00e1g a beilleszked\u00e9s v\u00e1gy\u00e1t\u00f3l hajtva vett r\u00e9szt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9let, a korban nagyon fontos t\u00e1rsas\u00e1gi\n \u00e9letben. A helyi kaszin\u00f3kba, a helyi elit legf\u0151bb tal\u00e1lkoz\u00e1si hely\u00e9re nem volt k\u00f6nny\u0171 beker\u00fclni.\n
   Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n m\u00e9g a reformkorban, 1836-ban, Sz\u00e9chenyi felh\u00edv\u00e1sa nyom\u00e1n alakult meg a Gy\u00f6ngy\u00f6si Kaszin\u00f3. Alapszab\u00e1lya szerint: \u201eA Casino a j\u00f3 izl\u00e9st, m\u00edvelt \u00e9s deli magaviseletet, j\u00f3zan \u00e9s k\u00f6zhaszn\u00fa elm\u00e9lked\u00e9st, az \u00e9sz tehets\u00e9geit,\n s a k\u00f6z\u00e9rtelmess\u00e9get kifejt\u0151 \u00e9s nevel\u0151 int\u00e9zet. Ezen kellemes \u00e9s csinos t\u00e1rsalkod\u00e1sra sz\u00e1nt hely az eg\u00e9sz egyes\u00fclet saj\u00e1tja, benne egy r\u00e9szes sem k\u00f6vetelhet m\u00e1sok felett el\u0151jogot, s kiv\u00e1lts\u00e1got.”[4] 1839-ben az alapszab\u00e1lyzat eg\u00e9szen\n liber\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1st \u00edrt el\u0151 \u00faj tagok felv\u00e9tel\u00e9re, ellent\u00e9tben azonban a Pesti Nemzeti Kaszin\u00f3val az izraelit\u00e1kat kiz\u00e1rta a tagok sor\u00e1b\u00f3l. Nemcsak a tags\u00e1g, de a kaszin\u00f3 \u00e1ltal rendezett b\u00e1lok is, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\n sz\u00e1m\u00e1ra is nyitva voltak, tilosak voltak a sz\u00e1mukra. \u201eCsel\u00e9dek \u00e9s Zsid\u00f3k be nem bocs\u00e1jtatnak” – mondta ki a t\u00e1ncest\u00e9lyekre vonatkoz\u00f3 paragrafus.[5] 1842-ben a polg\u00e1rok \u00e9s arisztokrat\u00e1k elhagyt\u00e1k a kaszin\u00f3t, \u00e9s saj\u00e1t klubot alap\u00edtottak.\n <\/span>\n <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Internet: http:\/\/www.kfki.hu\/~cheminfo\/hun\/mvm\/arc\/hevesy.html\n
[2] \u00c9letrajzi Lexikon. 1978-1991. 1994. 375 l.\n
[3] Gazdac\u00edmt\u00e1r. 1895. Magyar zsid\u00f3 lexikon. 127 l. Egyenl\u0151s\u00e9g. 1924. 12. sz. 6 l.\n
[4] Gy\u00f6ngy\u00f6si Casino K\u00f6nyv II. 1838. II. k. 26. id\u00e9zi Michael K. Silber. 1992. 121 l.\n
[5] Gy\u00f6ngy\u00f6si Casino K\u00f6nyv II. 1840. IV. k. 16. 3. \u00e9s 15 \u00a7., id\u00e9zi Michael K. Silber. 1992. 121 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   Egerben a gy\u00f6ngy\u00f6sihez hasonl\u00f3 volt a helyzet, 1834-ben egy zsid\u00f3 keresked\u0151 az egri kaszin\u00f3ba val\u00f3 felv\u00e9tel\u00e9\u00e9rt folyamodott, a k\u00e9relemre a k\u00f6vetkez\u0151 hat\u00e1rozat sz\u00fcletett: \u201e… az Izraelit\u00e1k, ki nem v\u00e9ve a diplomaticusokat,\n s ezekre is a titkos szavazat fenn maradv\u00e1n, be nem v\u00e9tetnek.” Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa R\u00f3zsav\u00f6lgyi M\u00e1rk (Rosenthal Markusz) fell\u00e9phetett a kaszin\u00f3ban. 1843. augusztus 3-\u00e1n vette be Eger v\u00e1rosa lakos\u00e1ul Rosenthal \u00c1goston\n orvost, akit felvettek a tagok k\u00f6z\u00e9, egy szint\u00e9n zsid\u00f3 keresked\u0151t m\u00e1r nem vettek fel.[1] 1866. febru\u00e1r 8-\u00e1n kelt jegyz\u0151k\u00f6nyv szerint Schwartz Istv\u00e1n, Deutsch M\u00f3r \u00e9s Kohn Soma jelentkezett tagul, ez\u00fattal m\u00e1r sikerrel, mert: \u201ea folyamod\u00f3k\n vall\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge tagokul bev\u00e9tel\u00fcket nem akad\u00e1lyozza.” Az 1883. m\u00e1rcius 25-\u00e9n kelt jegyz\u0151k\u00f6nyv felk\u00e9ri az ezek szerint m\u00e1r nagyobb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa, \u00e9s \u201eelrontott n\u00e9met nyelven t\u00e1rsalg\u00f3” zsid\u00f3 tags\u00e1got: \u201eaz egyes\u00fclet tagjai lehet\u0151leg magyar\n nyelven t\u00e1rsalogjanak.” \u201ePolitikai okokb\u00f3l”, – v\u00e9lhet\u0151en a felt\u00e1mad\u00f3 antiszemitizmus miatt – az 1870-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n egyh\u00e1ziak, katonatisztek, \u00e1llami tisztvisel\u0151k megalak\u00edtott\u00e1k k\u00fcl\u00f6n klubjukat, amely el\u0151sz\u00f6r az \u00daj Kaszin\u00f3, majd\n az Egri Club nevet viselte, \u00e9s eg\u00e9szen 1916-ig fenn\u00e1llott. Az eredeti kaszin\u00f3nak a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n mintegy 250 tagja volt. A kaszin\u00f3 tags\u00e1ga dr. Set\u00e9t S\u00e1ndor vezet\u00e9s\u00e9vel nagy szerepet j\u00e1tszott abban, hogy 1904. j\u00falius 20-\u00e1n megny\u00edlhatott\n az els\u0151 k\u0151szinh\u00e1z Egerben. Ebben az id\u0151szakban a kaszin\u00f3 v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja volt hosszabb id\u0151n kereszt\u00fcl dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid (1859\u20131929) \u00fcgyv\u00e9d, az egri \u00dcgyv\u00e9di Kamara eln\u00f6ke (1897-1921), dr. Br\u00fcnauer Ambr\u00f3 orvos 1881-1895, Dr. Br\u00fcnauer\n B\u00e1lint \u00fcgyv\u00e9d 1874-1877, dr. Csillag M\u00f3r \u00fcgyv\u00e9d 1897-1902, dr. Sch\u00f6nberger Soma orvos 1869-1884 k\u00f6z\u00f6tt kilenc esztendeig, dr. Schwarcz D\u00e1vid \u00fcgyv\u00e9d 1876-1888 k\u00f6z\u00f6tt.[2]\n
   Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n m\u00e9g ebben az id\u0151ben nem jutottak el id\u00e1ig sem, 1845-ben megszavaztatt\u00e1k a kaszin\u00f3 tagjait, hogy a helyi zsid\u00f3s\u00e1g oklev\u00e9llel rendelkez\u0151 tagjait felvegy\u00e9k-e a tagok k\u00f6z\u00e9, azonban ekkor m\u00e9g teljes volt az elutas\u00edt\u00e1s.[3]\n Csak 1858-ban fogadt\u00e1k be az els\u0151 k\u00e9t zsid\u00f3t az ism\u00e9t egyes\u00fclt kaszin\u00f3ba.[4] Gy\u00f6ngy\u00f6si Keresked\u0151i Csarnok mint \u201ezsid\u00f3 kaszin\u00f3\u201d? 1882-ben az egyes\u00fclet vezet\u0151s\u00e9g\u00e9ben egyetlen zsid\u00f3 sem volt. Ugyanebben az \u00e9vben a Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok szerkeszt\u0151je\n a helyi t\u00e1rsadalmi \u00e9let hi\u00e1ny\u00e1n kesereg. 1890-ben m\u00e1r Schr\u0151der Lajos bankigazgat\u00f3 a kaszin\u00f3 p\u00e9nzt\u00e1rosa, a v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagok k\u00f6z\u00f6tt volt Dud\u00e1s Adolf, dr. K\u00fcnstler L\u00e1z\u00e1r \u00e9s dr. Sch\u0151nfeld M\u00f3r v\u00e1rosi tiszti f\u0151orvos. 1891-ben a 101 tag\n k\u00f6z\u00fcl 32 zsid\u00f3, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck szerepelt a kor\u00e1bbi \u00e9s az akkori polg\u00e1rmester, orvosok, \u00fcgyv\u00e9dek, k\u00f6ztisztvisel\u0151k, f\u00f6ldbirtokosok, keresked\u0151k. 1909-ben az egylet jegyz\u0151je volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa.\n
   Az 1858-ban alakult gy\u00f6ngy\u00f6si Heves megyei Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az eg\u00e9sz megy\u00e9re kiterjesztette, alap\u00edt\u00f3i \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi vezet\u0151i a megye legtekint\u00e9lyesebb vezet\u0151i \u00e9s nagybirtokosai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek\n ki. 1880-ban az egyes\u00fclet igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja volt Hirschl Lip\u00f3t, Streitman J\u00f3zsef, Kern J\u00f3zsef \u00e9s Weiszberger Ign\u00e1c.[5] 1909-ben dr. K\u00e1llay Zolt\u00e1n volt az eln\u00f6k, a t\u00e9nyleges munk\u00e1t v\u00e9gz\u0151 titk\u00e1ri tisztet viszont a tekint\u00e9lyes zsid\u00f3\n nagybirtokos Engel Hermann v\u00e9gezte, \u0151 szerkesztette az egyes\u00fclet k\u00f6zl\u00f6ny\u00e9t is. A Hevesmegyei J\u00f3t\u00e9kony N\u0151egylet Egerben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az egylet c\u00e9lja volt: \u201esz\u00fcl\u0151telen, p\u00e1rtfog\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli \u00e1rva le\u00e1nyk\u00e1kr\u00f3l oly m\u00f3don gondoskodni, hogy azok\n 14 \u00e9ves korukig neveltessenek.\u201d Az egylet \u00e1rvah\u00e1z\u00e1t 1868. \u00e1prilis 15-\u00e9n nyitott\u00e1k meg, nyolc \u00e1rva \u00e9lt ekkor az int\u00e9zm\u00e9ny falai k\u00f6z\u00f6tt. Az egyes\u00fclet eln\u00f6ke gr\u00f3f Keglevich Gyul\u00e1n\u00e9, orvosa dr. Sch\u0151nberger Soma volt. Az alap\u00edt\u00f3 tagok\n k\u00f6z\u00f6tt nagyon sok zsid\u00f3 nev\u00e9t megtal\u00e1ljuk, akik fejenk\u00e9nt 50-100 Ft-tal, – ami akkor igen komoly \u00f6sszegnek sz\u00e1m\u00edtott – j\u00e1rultak hozz\u00e1 az egyes\u00fclet c\u00e9ljaihoz. Az alap\u00edt\u00f3 zsid\u00f3k t\u00f6bbnyire egriek, mint p\u00e9ld\u00e1ul Schwartz Istv\u00e1n, az egyik\n vezet\u0151 csal\u00e1d n\u0151tagja K\u00e1nitz Lip\u00f3tn\u00e9, de n\u00e9h\u00e1ny vid\u00e9ki nevet is tal\u00e1lunk k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, a p\u00e1szt\u00f3i Hellsinger Man\u00f3n\u00e9t, vagy a pusztat\u00f3i Herzfelder Man\u00f3n\u00e9t. Az egyes\u00fclet rendes, \u00e9ves tagd\u00edjat (3 Ft) fizet\u0151 tagjai k\u00f6z\u00f6tt 18 zsid\u00f3t tal\u00e1lhatunk.\n Itt is vannak ismer\u0151s nevek, p\u00e9ld\u00e1ul Preszler M\u00e1ria? vagy Br\u00fcnauer D\u00e1vid?\n
   Az egyes\u00fcletek tagjai k\u00f6z\u00f6tt a zsid\u00f3 keresked\u0151k, iparosok, f\u00f6ldbirtokosok is t\u00e1rsadalmi rangjuknak megfelel\u0151en szerepeltek, \u00e9s az egyes\u00fcletek vezet\u0151s\u00e9g\u00e9ben komoly r\u00e9szt v\u00e1llaltak. 1880-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l egyre t\u00f6bb a zsid\u00f3\n n\u00e9v, a tekint\u00e9lyes, gazdag polg\u00e1rok adom\u00e1nyaira \u00e9s aktivit\u00e1sukra is sz\u00e1m\u00edtva v\u00e1lasztott\u00e1k be \u0151ket. A helyi sajt\u00f3 minden\u00fctt rendszeresen h\u00edrt adott a t\u00e1rsas \u00e9let esem\u00e9nyeir\u0151l, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendezv\u00e9nyekr\u0151l. A vall\u00e1si hagyom\u00e1nyoknak\n \u00e9s a kor t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let\u00e9nek megfelel\u0151en az adom\u00e1nyoz\u00f3k list\u00e1in is sok zsid\u00f3 n\u00e9vvel tal\u00e1lkozunk, vagyonuknak megfelel\u0151en sokszor jelent\u0151s \u00f6sszegeket adom\u00e1nyoztak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9lokra. A helyi zsid\u00f3 elit r\u00e1\u00e9bredt arra,\n hogy ahhoz, hogy a magyar elit befogadja \u0151ket ahhoz a magyar \u00e9s az egyetemes kult\u00fara \u00e9rt\u00e9keit is el kell saj\u00e1t\u00edtaniuk, ezzel egyben polg\u00e1ri mint\u00e1t is mutatva k\u00f6rnyezet\u00e9nek.\n
   1889-ben a kultur\u00e1lis k\u00f6rk\u00e9nt is szolg\u00e1l\u00f3 Kereskedelmi Csarnok titk\u00e1ra, Visontai Soma \u00edrta besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban: \u201eA Kereskedelmi Csarnok \u00f6sszess\u00e9ge bel\u00e1tta azt, hogy a keresked\u0151 oszt\u00e1ly \u00e1ltal m\u0171vel\u0151d\u00e9si sz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9se\n azonos ama t\u00f6rekv\u00e9ssel, hogy a keresked\u0151 elemnek a magyar t\u00e1rsadalomban is biztos\u00edttass\u00e9k azon hely \u00e9s befoly\u00e1s, mely \u0151t, mint a nemzet l\u00e9t\u00e9nek egyik \u00e9letad\u00f3, organikus r\u00e9sz\u00e9t megilleti… Nem mer\u00fclt fel v\u00e1rosunkban nemes eszme,\n mely itt visszhangra ne lelne, minden becs\u00fcl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 \u00fcgy p\u00e1rtfog\u00e1sra tal\u00e1l.\u201d Az 1887-ben m\u00e9g csak 355 k\u00f6tetb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1rat 1888-ban a k\u00e9tszeres\u00e9re n\u00f6velt\u00e9k. A m\u0171kedvel\u0151 sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1sban is akt\u00edvan r\u00e9szt vettek a helyi zsid\u00f3 fiatalok.\n 1888-ban a Kereskedelmi Csarnok zeneest sorozatot szervezett, amelyet k\u00e9s\u0151bb n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s helyi egyes\u00fclettel v\u00e1ltva rendeztek meg. Az 1888. m\u00e1rcius 8-i est programj\u00e1n szerepelt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Chopin, Verdi m\u0171vei mellett Mendelssohn\n Hebrid\u00e1k nyit\u00e1nya, amelynek el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban Visontai Henrik gordonk\u00e1n j\u00e1tszott. A hangversenyeket felolvas\u00f3 estekkel, amat\u0151r sz\u00edni el\u0151ad\u00e1sokkal v\u00e1ltogatt\u00e1k.[6]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Breznay Imre: Az egri kaszin\u00f3 sz\u00e1z\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nete 1833-1933. Eger. 1934. 36 l.\n
[2] Breznay Imre. 1934. 102, 105, 117, 128 l.\n
[3] Pesti Divatlap. 1845. 1128 l. alapj\u00e1n k\u00f6zli Bach\u00f3. 1939. 37 l.\n
[4] Bach\u00f3 L\u00e1szl\u00f3. 1938. 15, 21 l. alapj\u00e1n k\u00f6zli Michael K. Silber. 1992. 121 l.\n
[5] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1880. 8. 3 l.\n
[6] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1888. 48 sz. 3 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   Alf\u00f6ldi Ir\u00e9n (Schvarz Rebus) opera\u00e9nekesn\u0151 1874-ben sz\u00fcletett Egerben Schvarcz Simon lisztkeresked\u0151 \u00e9s Klein Betti l\u00e1nyak\u00e9nt. 1888-1891 k\u00f6z\u00f6tt az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Zene- \u00e9s Sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia mag\u00e1n\u00e9nek szak\u00e1n\n tanult, majd B\u00e9csben a Gesellschaft der Musikfreunde konzervat\u00f3rium\u00e1ban, rendszeresen fell\u00e9pett sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa rendezv\u00e9nyein. 1895-t\u0151l a pr\u00e1gai Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z tagjak\u00e9nt f\u0151leg dr\u00e1mai alak\u00edt\u00e1saival aratott sikereket. A Magyar \u00c1llami\n Operah\u00e1zban vend\u00e9gk\u00e9nt l\u00e9pett fel, 1905-ben Wagner Lohengrinj\u00e9ben Elza szerep\u00e9t \u00e9nekelte.[1]\n
   1909-ben a legt\u00f6bb gy\u00f6ngy\u00f6si sz\u00e9khely\u0171, nem kereszt\u00e9ny vall\u00e1si jelleg\u0171 egyes\u00fclet vezet\u0151s\u00e9g\u00e9ben, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3kban megtal\u00e1lhatjuk a helyi kereszt\u00e9ny elittel egy\u00fctt a gy\u00f6ngy\u00f6si zsid\u00f3 polg\u00e1rs\u00e1g legtekint\u00e9lyesebb\n k\u00e9pvisel\u0151it. A Korcsolya Egylet eln\u00f6ke Rosenfeld Emil; a Nemzeti \u00dcnnep\u00e9lyeket Rendez\u0151 Egyes\u00fclet eln\u00f6ke T\u00f6r\u00f6k K\u00e1lm\u00e1n pl\u00e9b\u00e1nos, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 volt, a p\u00e9nzt\u00e1rnok dr. Klein Ferenc. A M\u00e1tra Egyes\u00fclet eln\u00f6ke dr. Han\u00e1k Kolos \u00fcgyv\u00e9d,\n titk\u00e1ra dr. K\u00e1lm\u00e1n Ign\u00e1c zsid\u00f3 \u00fcgyv\u00e9d. A Gy\u00f6ngy\u00f6si \u00d6nk\u00e9ntes T\u0171zolt\u00f3- \u00e9s Ment\u0151 Test\u00fclet \u00f6r\u00f6k\u00f6s parancsnoka, v\u00e1rmegyei tb. t\u0171z\u00adrend\u00e9szeii fel\u00fcgyel\u0151. Heves v\u00e1rmegye t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja, a Gy\u00f6ngy\u00f6si Kereskedelmi Csarnok\n eln\u00f6ke, az Izr. SzentEgylet eln\u00f6ke, a Visontai \u00e9s m\u00e1trahegyaljai sz\u0151l\u0151telepek bor\u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 Rt. eln\u00f6ke Rosenfeld Emil volt, az orvos az a dr. Keller D\u00e1vid (1863-1910) volt, aki orsz\u00e1gos illet\u0151s\u00e9g\u0171 elmegy\u00f3gyint\u00e9zetet az orsz\u00e1g egyik\n legfontosabb ilyen int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 tette. Az 1899-t\u0151l a szervezet els\u0151 orvosa \u00e9s az els\u0151 ment\u0151orvos is volt Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n.[2]\n
   P\u00e1szt\u00f3n az 1888-ban alakult Polg\u00e1ri Casino K\u00f6r (1902-t\u0151l Polg\u00e1ri Casino) kifejezetten a zsid\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9let f\u00f3rumak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Els\u0151 eln\u00f6ke Weiner J\u00f3zsef, majd Keszler Zsigmond keresked\u0151, aki a P\u00e1szt\u00f3i takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r\n r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g igazgat\u00f3ja is volt 1896-t\u00f3l. lett. \u00d6sszej\u00f6veteleiken \u201em\u0171velt eszmecsere \u00e1ltal fejlesztett\u00e9k az \u00e9rtelmiset.”[3] <\/em><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 421 l.; Magyar Sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti Lexikon. 1994. 20 l.\n
[2] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 94, 127 l. https:\/\/temetok.eoldal.hu\/cikkek\/az-izraelita-temeto-sirjai\/keller-david.html\n
[3] id\u00e9zi P\u00e1sztor Cec\u00edlia. 2000. 3 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Braun Ign\u00e1c alap\u00edt\u00f3 \u00e9s Fischer Soma alparancsnok a T\u0171zolt\u00f3 Egyes\u00fclet alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt csoportk\u00e9pen<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  <\/span> 1877-ben alakult meg a tiszaf\u00fcredi T\u0171zolt\u00f3 Egyes\u00fclet, alap\u00edt\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos zsid\u00f3 keresked\u0151 \u00e9s iparos volt; az \u00f6tvenh\u00e1rom alap\u00edt\u00f3 tagb\u00f3l tizenhatan, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck Adler M\u00f3r asztalos, Braun\n Ign\u00e1c keresked\u0151, Klein Miksa csizmadia, dr. Szigeti Soma orvos.\n
   A Tiszaf\u00fcredi Kaszin\u00f3nak 1889-ben 58 tagja volt, eln\u00f6ke B\u00e1n Zsigmond reform\u00e1tus lelk\u00e9sz, aleln\u00f6ke Lipcsey J\u00f3zsef f\u00f6ldbirtokos. A tizenn\u00e9gy v\u00e1lasztm\u00e1nyi tag k\u00f6z\u00f6tt volt Tariczky Endre pl\u00e9b\u00e1nos \u00e9s hat zsid\u00f3 is, a p\u00e9nzt\u00e1ros\n dr. Menczer Ign\u00e1c volt. 1870-ben a kaszin\u00f3 m\u00e1r 75 tagot sz\u00e1ml\u00e1lt, k\u00f6nyvt\u00e1rat tartottak fent, b\u00e1lokat rendeztek, ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sokat tartottak, \u00fajs\u00e1gokat j\u00e1rattak. tagjaik sz\u00e1m\u00e1ra. 1896-ban a T\u00f6rzskaszin\u00f3 v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagjai\n k\u00f6z\u00f6tt nyolc izraelita vall\u00e1s\u00fat tal\u00e1lhattunk, orvosokat, \u00fcgyv\u00e9deket, f\u00f6ldbirtokosokat. A Polg\u00e1ri kaszin\u00f3 v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja volt Lilienfeld Ign\u00e1c. 1910-ben az \u00dari casin\u00f3 \u00fcgyv\u00e9dje dr. B\u00e9kefi Lajos, p\u00e9nzt\u00e1rnoka Sz\u00e1nt\u00f3 Samu j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1gi\n tisztvisel\u0151 volt, v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagjai k\u00f6z\u00f6tt \u00f6t zsid\u00f3t tal\u00e1lunk.\n
   A reformkori kezdetek ut\u00e1n a dualizmus kor\u00e1ban a megye t\u00e1rsadalmi egyes\u00fcleteiben a helyi elit zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa k\u00e9pvisel\u0151i is elfoglalhatt\u00e1k hely\u00fcket, ezzel mint\u00e1t adva a t\u00f6bbi t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg sz\u00e1m\u00e1ra, egy\u00fattal megteremtve\n a polg\u00e1rosod\u00e1s, a zsid\u00f3s\u00e1g integr\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak kereteit, \u00e9s az elit sz\u00e1m\u00e1ra a szem\u00e9lyes kapcsolatok r\u00e9v\u00e9n a gazdas\u00e1gi lehet\u0151s\u00e9gek jobb kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n

Vall\u00e1si \u00e9let a kongresszus ut\u00e1n<\/p>\n

   Az 1868-69-es Izraelita Egyetemes Gy\u0171l\u00e9s (k\u00f6zkelet\u0171bb nev\u00e9n Orsz\u00e1gos Zsid\u00f3 Kongresszus) amelyen az orsz\u00e1gos k\u00e9pviselet \u00fcgye \u00e9s a moderniz\u00e1ci\u00f3 volt napirenden, megosztotta az orsz\u00e1g zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1t. A kongresszus ut\u00e1n h\u00e1rom\n ir\u00e1nyzat alakult ki, a moderniz\u00e1l\u00e1st akar\u00f3k, els\u0151sorban a nagyv\u00e1rosban \u00e9l\u0151k a kongresszusi, vagy neol\u00f3g, a helyzet v\u00e1ltozatlans\u00e1g\u00e1ra szavaz\u00f3k a status quo ante ir\u00e1nyzatot v\u00e1lasztott\u00e1k. A hagyom\u00e1nytisztel\u0151k, els\u0151sorban a kisebb telep\u00fcl\u00e9seken\n \u00e9l\u0151k az ortodox v\u00e1ltozatot r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k el\u0151nyben, m\u00e9g az eddigi v\u00e1ltoztat\u00e1sokat is vissza szerett\u00e9k volna vonni. A megy\u00e9b\u0151l egyed\u00fcl az 1885-ben megalakult hatvani hitk\u00f6zs\u00e9g v\u00e1lasztotta a kongresszusi (neol\u00f3g) ir\u00e1nyzatot.\n
   Az egri \u00e9s a gy\u00f6ngy\u00f6si status quo ante k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l hamarosan kiv\u00e1lt egy kisebb, hagyom\u00e1nytisztel\u0151bb csoport, amely v\u00e9gig kitartott az ortodox ir\u00e1nyzat mellett. Tagjai \u00e1ltal\u00e1ban az egyszer\u0171bb, kiskeresked\u0151, kisiparos\n r\u00e9tegb\u0151l ker\u00fcltek ki. Az ortodox hitk\u00f6zs\u00e9gek \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat mindv\u00e9gig er\u0151teljesen hangs\u00falyozt\u00e1k. Egerben mintegy harmincan a f\u0151rabbi vezet\u00e9s\u00e9vel a Schwarcz Istv\u00e1n \u00e1ltal a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1tott helyis\u00e9gben, a g\u0151zmalom ter\u00fclet\u00e9n\n tartottak fenn imah\u00e1zat. A f\u0151rabbi 1879-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n a hitk\u00f6zs\u00e9gben nagy vita t\u00e1madt ut\u00f3dj\u00e1r\u00f3l, ekkor v\u00e1lt v\u00e9gleg kett\u00e9, a hagyom\u00e1ny h\u0171 tagokb\u00f3l megalakult az auton\u00f3m ortodox hitk\u00f6zs\u00e9g. A kor\u00e1bbi templom \u00e9s az iskola\n a status quo hitk\u00f6zs\u00e9g\u00e9 maradt, az ortodoxok a K\u00e1ptalan utca elej\u00e9n \u00e9p\u00edttettek maguknak zsinag\u00f3g\u00e1t. <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   Els\u0151 \u00e9s egyetlen f\u0151rabbijuknak Schreiber Simont (1850\u20131944), a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 pozsonyi Ch\u00e1t\u00e1m Szofer (1762-1839) pozsonyi f\u0151rabbi unok\u00e1j\u00e1t, K’t\u00e1v Szofer fi\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k meg. \u201eA Rebe hat\u00e1rtalan tiszteletnek \u00f6rvendett h\u00edvei\n k\u00f6r\u00e9ben. \u00c9vente k\u00e9tszer tartott templomi sz\u00f3noklatot: a Jom-Kippur el\u0151tti \u00e9s a P\u00e9sz\u00e1ch el\u0151tti szombaton. ..H\u00edres jes\u00edv\u00e1t vezetett\u2026 ahol az orsz\u00e1g minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l \u00e9rkezett ifjak tanultak. A tud\u00f3s f\u0151rabbi sokat dolgozott apja \u00e9s nagyapja\n m\u0171veinek kiad\u00e1s\u00e1n. Saj\u00e1t kutat\u00e1sai eredm\u00e9nyeit a h\u00e1romk\u00f6tetes Hitot\u2019rut T\u2019suva (Buzd\u00edt\u00e1s megt\u00e9r\u00e9sre) \u00e9s a Sir Maon (\u00c9gi dal) c\u00edm\u0171 m\u0171vekben adta ki \u2013 szer\u00e9nys\u00e9g\u00e9re jellemz\u0151en \u2013 n\u00e9vtelen\u00fcl. \u2026 Eml\u00e9k\u00e9re unok\u00e1ja, rabbi Jochanan Schreiber\n (1922-2016) \u201eOhel Simon m\u00e9-Erlau\u201d n\u00e9ven nagy jes\u00edv\u00e1t alap\u00edtott Jeruzs\u00e1lemben.\u201d [1] Scheiber Simon \u00e9s M\u00f3r a holokauszt \u00e1ldozata lett. 1884-ben \u201ek\u00f3rh\u00e1zat\u201d alap\u00edtottak, amely azonban a gy\u00f6ngy\u00f6sihez hasonl\u00f3an menhelyk\u00e9nt, illetve\n aggok h\u00e1zak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.[2]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Az egri zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nete. 1976. 28 l.\n
[2] Az egri zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nete. 1976. 28 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   1913. szeptember 13-\u00e1n avatt\u00e1k fel a status quo hitk\u00f6zs\u00e9g \u00faj templom\u00e1t, amely K\u00e1nitz Dezs\u0151 (1856\u20131938) hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, Baumhorn Lip\u00f3t (1860-1932) zsid\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, szecesszi\u00f3s-eklektikus\n st\u00edlusban, mint a szint\u00e9n \u00e1ltala \u00e9p\u00edtett szegedi \u00faj zsinag\u00f3ga. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00e9t \u00e9vig tartott, \u00e9s 300.000 koron\u00e1ba ker\u00fclt. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00f6lts\u00e9geihez hozz\u00e1j\u00e1rult a Vall\u00e1s- \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium, a hitk\u00f6zs\u00e9g tagjai 15.000 korona\n adom\u00e1nnyal; az eladott templomsz\u00e9kek megszerz\u0151i 51.000 koron\u00e1t fizettek.\n
   Baumhorn \u201eA hagyom\u00e1nyos hosszanti alaprajzot a centr\u00e1lis t\u00e9r \u00e9s t\u00f6megk\u00e9pz\u00e9s eszk\u00f6zeivel p\u00e1ros\u00edtotta, a k\u00f6z\u00e9ptengelyeket mindh\u00e1rom oldalon magass\u00e1g\u00e1val \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti mot\u00edvumokkal hangs\u00falyozva; a formai metsz\u00e9spont f\u00f6l\u00e9\n nagym\u00e9ret\u0171 kupol\u00e1t helyezve. E centr\u00e1lis felfog\u00e1s mellett a hosszir\u00e1nyt a k\u00e9t n\u0151i karzatra vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z z\u00e1r\u00f3tornya adta. A szecesszi\u00f3s \u00e9s eklektikus elemeket mutat\u00f3 nyerst\u00e9gla fel\u00fclet \u00e9s a fals\u00edkot kit\u00f6lt\u0151 vakolt mez\u0151k, a gazdag\n p\u00e1rk\u00e1nyzatok, az oromzatok \u00e9s fiatornyok, mozgalmass\u00e1 – de egyben t\u00falm\u00e9retezett\u00e9 is – tett\u00e9k az \u00e9p\u00fclet t\u00f6meg\u00e9t.\u201d[1] Az avat\u00f3 \u00fcnneps\u00e9gen r\u00e9szt vett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt K\u00e1llay Zolt\u00e1n f\u0151isp\u00e1n, Majzik Viktor alisp\u00e1n, Jankovich Dezs\u0151 polg\u00e1rmester,\n a f\u0151szolgab\u00edr\u00f3, t\u00f6bb kanonok, k\u00e9t reform\u00e1tus lelk\u00e9sz, magas rang\u00fa katonatisztek, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k igazgat\u00f3i. A templomavat\u00f3 besz\u00e9det dr. Hevesi (Handler) Simon (1868-1943) pesti f\u0151rabbi tartotta.[2]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyarorsz\u00e1gi zsinag\u00f3g\u00e1k. 1989. 152 l.\n
[2] Az egri zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nete. 1976. 22 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

\ufeffHirschl Lip\u00f3t (MILEV k\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9nye)<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

 <\/span> A gy\u00f6ngy\u00f6si hitk\u00f6zs\u00e9g tekint\u00e9ly\u00e9t bizony\u00edtotta, hogy az 1868\/69-es orsz\u00e1gos kongresszus \u00f6tf\u0151s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1g\u00e1ba bev\u00e1lasztott\u00e1k Hirschl Lip\u00f3t (1821-1870) hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k\u00f6t. A\n kongresszuson is \u0151 k\u00e9pviselte a megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1t. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek csak kis r\u00e9sze k\u00edv\u00e1nt a kongresszusi (neol\u00f3g) ir\u00e1nyzathoz csatlakozni, a t\u00f6bbs\u00e9g a kongresszus el\u0151tti \u00e1llapotot k\u00edv\u00e1nta fenntartani, ez\u00e9rt a gy\u00f6ngy\u00f6si hitk\u00f6zs\u00e9g egyike\n volt a legnagyobb status quo hitk\u00f6zs\u00e9geknek. A nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n egy kisebb csoport kiv\u00e1lt a hitk\u00f6zs\u00e9gb\u0151l, \u00e9s megalak\u00edtotta a helyi ortodox hitk\u00f6zs\u00e9get. A status quo hitk\u00f6zs\u00e9g vezet\u0151s\u00e9ge az Egyenl\u0151s\u00e9g korabeli tud\u00f3s\u00edt\u00e1sai szerint:\n Sch\u00f6nberger Soma dr. (1887), dr. Schvarcz D\u00e1vid hitk. eln\u00f6k, Littauer M\u00e1rk k\u00e1ntor, Braun J\u00f3zsef gondnok (1889) Dr. Schwarcz D\u00e1vid hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k, Friedmann Bern\u00e1t (1891) Bogd\u00e1ny J\u00f3zsef, Bern\u00e1t Ign\u00e1c, Spitzer L\u00e1szl\u00f3 (1897-1901),\n K\u00e1lm\u00e1n Ign\u00e1c (1901-1906), Rusz Jakab (1906-1924) Spitzer L\u00e1szl\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k, Wallesz \u00c1ron hitk\u00f6zs\u00e9gi jegyz\u0151 (1896)\n
  A hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k\u00f6k\u00f6ket rendszerint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g leggazdagabb, legtekint\u00e9lyesebb, legakt\u00edvabb polg\u00e1rai k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztott\u00e1k. Ez t\u00f6bb szempontb\u00f3l is hasznos volt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. A vall\u00e1si hagyom\u00e1nyokon alapul\u00f3, preszt\u00edzsk\u00e9rd\u00e9st\n is jelent\u0151 adom\u00e1nyoz\u00e1s szempontja, vagy a vil\u00e1gi hat\u00f3s\u00e1gok, m\u00e1s felekezetekkel val\u00f3 k\u00fcls\u0151 kapcsolattart\u00e1s, a tagok, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekv\u00e9delme is megk\u00edv\u00e1nta ezt. A gy\u00f6ngy\u00f6si status quo hitk\u00f6zs\u00e9g f\u0151rabbija \u00e9s anyak\u00f6nyvvezet\u0151je volt \u00e9vtizedeken\n kereszt\u00fcl Feigl Lajos Hermann, aki Ada k\u00f6zs\u00e9gben sz\u00fcletett 1872. j\u00fanius 29-\u00e9n, apja Feigl Lip\u00f3t zentai k\u00e1ntor volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Zent\u00e1n, Temesv\u00e1ron, Nyitr\u00e1n v\u00e9gezte, \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1n a pozsonyi rabbik\u00e9pz\u0151be j\u00e1rt. 1897-t\u0151l volt Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n\n rabbi. Sokat publik\u00e1lt, p\u00e9ld\u00e1ul Maimonides nyolc fejezet\u00e9nek ford\u00edt\u00e1s\u00e1t az Egyenl\u0151s\u00e9g-ben, “Goethe \u00e9s a zsid\u00f3 Biblia” c. m\u0171v\u00e9t az IMIT \u00e9vk\u00f6nyve k\u00f6z\u00f6lte. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt felterjeszt\u00e9st int\u00e9zett a honv\u00e9delmi miniszterhez\n abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy a zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa katon\u00e1k meg\u00fcnnepelhess\u00e9k a p\u00e9ntek est\u00e9t. A felterjeszt\u00e9s sikeres volt. \u00c9l\u00e9nk levelez\u00e9st folytatott Tisza Istv\u00e1nnal, Vass J\u00f3zsef miniszterrel vall\u00e1sfiloz\u00f3fiai eszmecser\u00e9t folytatott. Az 1917-es\n t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett zsinag\u00f3ga kegyt\u00e1rgyait megmentette, \u201emeg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a felekezeti b\u00e9ke \u00e9rdek\u00e9ben mindent elk\u00f6vetett”. A harmincas \u00e9vekben a megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1g, az Orsz\u00e1gos Rabbi Egyes\u00fclet, az IMIT tagja, \u00e9s\n a Magyarorsz\u00e1gi Statusquo Ante hitk\u00f6zs\u00e9gek Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek aleln\u00f6ke volt.[1]\n
  A Hatvani Izr. K\u00f6zs\u00e9g \u201eChevra Kadischa\u201d alapszab\u00e1lyait 1875. janu\u00e1r 6-\u00e1n hagyt\u00e1k j\u00f3v\u00e1. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9get 1885-ben alap\u00edtott\u00e1k. Az els\u0151 hitk\u00f6zs\u00e9gi tagok a Binfeld, Blumenthal, Ellenbogen, Heller, Jungreisz, Korn,\n Lippe, L\u0151wy, \u00d6sztreicher, Schlesinger, Spitzer, Steiner, Schwartz, Schweitzer, Weinberger \u00e9s Wolf csal\u00e1dok tagjai voltak. Az els\u0151 el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k Lippe Vilmos, Lippe M\u00f3r \u00e9s \u00d6szterreicher K\u00e1roly. A zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1876-ban kezdt\u00e9k, els\u0151sorban\n a Hatvany-Deutsch csal\u00e1d t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, a csal\u00e1d telk\u00e9n; a v\u00e1rost\u00f3l 200 Ft t\u00e1mogat\u00e1st kaptak. A Hatvany-Deutsch csal\u00e1d telk\u00e9n \u00e1llt a zsinag\u00f3g\u00e1n k\u00edv\u00fcl a Chevra Kadisa sz\u00e9kh\u00e1za \u00e9s a Talmud T\u00f3ra iskola is, egyed\u00fcl a temet\u0151 volt a hitk\u00f6zs\u00e9g\u00e9.\n [2] <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Szepes (Sch\u00fctz B\u00e9la): Hatvan hevesmegyei k\u00f6zs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete. [Hatvan]: Heves M. M\u00faz. Szerv. Hatvany M\u00faz [1994 p. 107) \u00e9s Heves v\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 168 .\n
[2] Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3: Adatok a hatvani temet\u0151k temetkez\u00e9si t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. 1998.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00fclet\u00e9t 1878-ban adt\u00e1k \u00e1t, 1908-ban kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, 1965-ben lebontott\u00e1k. 1885-ben v\u00e1lt \u00f6n\u00e1ll\u00f3v\u00e1 a kor\u00e1bban a gy\u00f6ngy\u00f6si hitk\u00f6zs\u00e9g fi\u00f3kjak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 hitk\u00f6zs\u00e9g, egyed\u00fcl a megy\u00e9ben a kongresszusi ir\u00e1nyzatot v\u00e1lasztva. 1892-ben\n Lippe Vilmos bankigazgat\u00f3t v\u00e1lasztott\u00e1k hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6kk\u00e9.[1] 1886-ban v\u00e1lasztott\u00e1k meg F\u00fcrth Ferencet (?-1912), az els\u0151 rabbit, aki kilenc \u00e9vig dolgozott Hatvanban, majd a nagyk\u00e1rolyi rabbisz\u00e9ket foglalta el. Ut\u00f3dja 1906-t\u00f3l a\n paksi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 dr. Adler Vilmos (1867-1944) f\u0151rabbi, aki a Budapesti Rabbik\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zetben v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait, majd 1894-ben doktor\u00e1lt a pesti egyetemen. \u00daj temet\u0151j\u00fcket 1903-ban nyitott\u00e1k meg a Hortra vezet\u0151 \u00fat bal oldal\u00e1n.[2]\n A ritu\u00e1lis f\u00fcrd\u0151 a Hatvanas utc\u00e1ban volt.\n
   1929-ben ism\u00e9telten a r\u00e9gi hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k\u00f6t, Blumenthal B\u00e9l\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k meg, aki ez alkalomb\u00f3l egy zsid\u00f3 kulturh\u00e1z \u00e9s ritu\u00e1lis-f\u00fcrd\u0151 \u00e9pit\u00e9s\u00e9re 5000\u20145000 P. alap\u00edtv\u00e1nyt tett. A kulturh\u00e1z menh\u00e1zzal is kapcsolatos\n lesz. Aleln\u0151k dr. Ill\u00e9s Gyula lett, p\u00e9nzt\u00e1ros Keleti Gyula, gondnokok Schl\u00e9singer M\u00f3r \u00e9s Weil G\u00e1bor lettek. (Zsid\u00f3 Szemle, 1929, 24. 32, nov. 29. p. 15.)\n
   A hevesi zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n alakult. A legr\u00e9gibb s\u00edreml\u00e9kek a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik. A hagyom\u00e1ny szerint ter\u00fclet\u00e9t a Pusztacs\u00e1szon birtokos Goldstein csal\u00e1d adom\u00e1nyozta\n a hitk\u00f6zs\u00e9gnek. A Chevra Kadisa (Szent Egylet) Hevesen 1830-ban alakult meg. Ez az\u00e9rt figyelemre m\u00e9lt\u00f3, mert m\u00e1sutt megalakul\u00e1sa megel\u0151zte a hitk\u00f6zs\u00e9g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t, vagy legal\u00e1bbis azzal egybeesett.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1892. 20. sz. 3 l.\n
[2] Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3: A hatvani zsid\u00f3 temet\u0151. 1998. 114 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n \n
\n

A hevesi zsinag\u00f3ga (Ari T\u00f3th M\u00fcller gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l)<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n \n
\n

   Hevesen megmaradtak az ortodox ir\u00e1nyzat mellett, 1866-ban Gr\u00fcnberg Adolf, 1882-ben Spitzer Ign\u00e1c 1896-ban Blau Henrik volt a hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k. Templomukat 1867-ben \u00e9p\u00edttett\u00e9k, 1925-ben restaur\u00e1ltatt\u00e1k. Az 1856 \u00e9s 1896\n k\u00f6z\u00f6tti korszakban az izraelita iskola \u00e9s a hitk\u00f6zs\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val kapcsolatban kiemelt\u00e9k ifj. \u00e9s id. Blau J\u00f3zsef, Blau Henrik f\u00f6ldbirtokosok, dr. L\u0151wy S\u00e1muel \u00e9s dr. F\u00fcvessy J\u00f3zsef orvosok \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. 1873-ban Handler M\u00e1rk,\n 1896-ban Elfer Jakab volt a rabbi. Bleiterman Izrael 200, Blau Zsigmond 100, Gl\u00fcck Vencel 50 Ft-os alap\u00edtv\u00e1nyt tett az iskola jav\u00e1ra.[1]\n
   A temet\u0151 h\u00e1rom \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: a bej\u00e1rathoz k\u00f6zel \u00e1ll az 1981-ben \u00e9p\u00edtett M\u00e1rt\u00edrok Csarnoka. J\u00f3l l\u00e1that\u00f3an k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el az \u00fajabb \u00e9s a r\u00e9gi. Gr\u00e1nit obeliszk eml\u00e9kk\u00f6ve van t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Engel P\u00e9ternek, aki\n sok funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9g volt, Blau Henriknek, aki \u201eHeves v\u00e1ros orvosa\u201d volt, Spitzer M\u00f3r f\u00f6ldbirtokosnak, Sz\u00e1nt\u00f3 Gy\u00f6rgy gy\u00f3gyszer\u00e9sznek, Einhorn \u00c1rmin malomtulajdonosnak, F\u00fczessy J\u00f3zsefnek, \u201eHeves v\u00e1rmegye v. tb.\n tiszti f\u0151orvos\u00e1nak\u201d. Gr\u00e1nit t\u00e1bla alatt nyugszik Goldstein Lip\u00f3t f\u00f6ldbirtokos, Fischoff M\u00e1rk tan\u00edt\u00f3 \u00e9s Barab\u00e1s B\u00e9la v\u00e1rmegyei f\u0151orvos. Impoz\u00e1ns gr\u00e1nit klasszicista \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek Sz\u00e1nt\u00f3 G\u00e9za f\u00f6ldbirtokos, Hal\u00e1sz Viktor keresked\u0151k s\u00edreml\u00e9kei.\n
   Ebben a vir\u00e1gz\u00f3 id\u0151szakban a kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek is sorra meg\u00e9p\u00edttett\u00e9k imah\u00e1zaikat, \u00edgy Cs\u00e1nyban az ott \u00e9l\u0151 84 f\u0151 1891-ben, Dorm\u00e1ndon 1870-ben.[2] A p\u00e9terv\u00e1s\u00e1ri hitk\u00f6zs\u00e9g 1820-ban l\u00e9tes\u00fclt, a zsinag\u00f3g\u00e1t 1885-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k.\n A hitk\u00f6zs\u00e9g els\u0151 rabbija \u00c1dler Salamon volt, majd F\u00e1bi\u00e1n M\u00e1rk. 1895-t\u0151l Reinitz S\u00e1muel (1873-1943) volt a j\u00e1r\u00e1si rabbi, aki 1868-ban K\u00e1ntorj\u00e1nosiban sz\u00fcletett, Nagyv\u00e1radon \u00e9s Nyitr\u00e1n v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait.[3]\n
   A kongresszus ut\u00e1n P\u00e1szt\u00f3n is hamarosan megalakult az orthodox hitk\u00f6zs\u00e9g. Anyahitk\u00f6zs\u00e9gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, Tar, Hasznos, Szurdokp\u00fcsp\u00f6ki, Szentjakab is hozz\u00e1tartozott a k\u00f6rnyez\u0151 puszt\u00e1kkal egy\u00fctt. A hitk\u00f6zs\u00e9g els\u0151 ismert el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja\n Ulmer Lip\u00f3t volt, akit 1879-es hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Ulmer Farkas k\u00f6vette. 1886-ban B\u00fcchler D\u00e1vid f\u0151rabbi Vilmost, 1892-ben B\u00f3gengl\u00fcck Hermant, 1896-ban Braun Izidort v\u00e1lasztott\u00e1k meg a hitk\u00f6zs\u00e9g eln\u00f6k\u00e9v\u00e9. A ritu\u00e1lis f\u00fcrd\u0151 telk\u00e9t \u00e9s a\n vas\u00fat melleti temet\u0151t 1867-ben v\u00e1s\u00e1rolta meg a Chewra Kadisa. A Szentegyletnek 1876-ban B\u00f3gengl\u00fcck M\u00e1ty\u00e1s, majd Keszler Zsigmond az eln\u00f6ke, mindketten a v\u00e1roska tekint\u00e9lyes polg\u00e1rai. Az Izraelita N\u0151egylet 1909-es hal\u00e1l\u00e1ig \u00f6zv. Kaszler\n Ign\u00e1cn\u00e9 sz\u00fcl. Esztreicher N\u00e1ni vezette, a Maszkil el Dol J\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi \u00e9s Betegseg\u00e9lyez\u0151 Egylet 1892-ben alakult Ulmer G\u00e1bor vezet\u00e9s\u00e9vel.[4]\n
   A hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k\u00f6k \u00e9s a vezet\u0151s\u00e9g Tiszaf\u00fcreden is mindig a leggazdagabb \u00e9s legtekint\u00e9lyesebb zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclt ki. A hitk\u00f6zs\u00e9g eln\u00f6ki tiszt\u00e9t Rosenfeld Lajos nagyb\u00e9rl\u0151, Weisz G\u00e1sp\u00e1r f\u00f6ldbirtokos, Rubinstein Adolf\n nagykeresked\u0151 \u00e9s Schwarcz Alajos gazdag \u00fcveg- \u00e9s porcel\u00e1n keresked\u0151 is bet\u00f6lt\u00f6tte. A Chevra Kadisha, a Szentegylet tiszteletbeli eln\u00f6ke mindig a rabbi volt, f\u0151gondnok\u00e1t, vezet\u0151s\u00e9g\u00e9t szint\u00e9n a tekint\u00e9lyesebb emberek k\u00f6z\u00fcl, \u00e9vente\n v\u00e1lasztott\u00e1k. A hitk\u00f6zs\u00e9g \u00e9ves k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se 1894-ben: 9224 Ft bev\u00e9tel, amelyb\u0151l az iskol\u00e1ra 1774 Ft-ot k\u00f6lt\u00f6ttek.[5] A hitk\u00f6zs\u00e9g az iskol\u00e1n, a templomon, az imah\u00e1zon, a vall\u00e1si iskol\u00e1n k\u00edv\u00fcl ritu\u00e1lis f\u00fcrd\u0151t is fenntartott, aminek\n a vall\u00e1si \u00e9letben nagy jelent\u0151s\u00e9ge volt. Jungreisz N\u00e1th\u00e1n, Rosenberg Herman ut\u00f3da 1833-ban Nagym\u00e1rtonban sz\u00fcletett, \u00e9desapja Jungreisz Antal csengeri f\u0151rabbi volt. Fiatalkor\u00e1t Csengeren t\u00f6lt\u00f6tte, \u201e…ott nyerte atyj\u00e1t\u00f3l, az orsz\u00e1gszerte\n tudom\u00e1ny\u00e1\u00e9rt h\u00edrre verg\u0151d\u00f6tt csengeri f\u0151rabbit\u00f3l azon p\u00e1ratlan talmud tudom\u00e1nyt, mely \u0151t az eg\u00e9sz orsz\u00e1g \u00e9s m\u00e9g a k\u00fclf\u00f6ld el\u0151tt is oly h\u00edress\u00e9 tette. K\u00e9s\u0151bb Nagy-Sz\u0151l\u0151s\u00f6n, majd Feh\u00e9r-Gyarmaton v\u00e1lasztatott meg, mint f\u0151rabbi \u00e9s 21\n \u00e9vvel ezel\u0151tt v\u00e1rosunk izraelita hitk\u00f6zs\u00e9ge h\u00edvta meg az akkoron \u00fcresed\u00e9sben lev\u0151 f\u0151rabbi \u00e1ll\u00e1sba, melyet hal\u00e1l\u00e1ig a legnagyobb lelkiismerettel, h\u0171s\u00e9ggel, tapintattal vezetett.” [6]\n
   Munk\u00e1cson jelent meg k\u00e9t h\u00e9ber nyelv\u0171 m\u0171ve: T\u00f3r\u00e1sz M\u00f3se N\u00f3szon \u00e9s Menuch\u00e1sz M\u00f3se c\u00edmmel.[7] 1889. szeptember 23-\u00e1n hunyt el, temet\u00e9s\u00e9n 6-700 f\u0151s gy\u00e1szol\u00f3 t\u00f6meg jelent meg, t\u00f6bb f\u0151rabbi is, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a biharnagybajomi,\n csengeri, mez\u0151cs\u00e1ti \u00e9s a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi f\u0151rabbi. Egyik fia Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, a m\u00e1sik N\u00e1dudvaron volt rabbi. Jungreisz N\u00e1th\u00e1n 1889-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n k\u00e9t \u00e9vig nem t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be hely\u00e9t.\n
   A hitk\u00f6zs\u00e9g el\u00f6lj\u00e1r\u00f3s\u00e1ga utazott el Szendr\u0151re felk\u00e9rni Sz\u00f3fer M\u00f3r (1891-1917) rabbit, aki 1891. okt\u00f3ber 6-\u00e1n \u00e9rkezett F\u00fcredre. Els\u0151 besz\u00e9d\u00e9t a zsinag\u00f3g\u00e1ban ugyan n\u00e9met\u00fcl tartotta, de hazafias, modern szellemben.[8] Sz\u00f3fer\n M\u00f3r 1891 \u00e9s 1917 k\u00f6z\u00f6tt volt rabbi Tiszaf\u00fcreden, Jol\u00e1n nev\u0171 l\u00e1ny\u00e1t Strasszer S\u00e1muel rabbi vette el, aki m\u00e1r ap\u00f3sa \u00e9let\u00e9ben is rabbi-helyettesk\u00e9nt dolgozott, majd ap\u00f3sa hal\u00e1la ut\u00e1n 1944-es elhurcol\u00e1s\u00e1ig ell\u00e1tta a papi teend\u0151ket. Nagy\n tud\u00e1ssal rendelkez\u0151, tekint\u00e9lyes vall\u00e1si vezet\u0151 volt. <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Barna J\u00f3n\u00e1s. 1896. 191-192 l.\n
[2] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 26, 28 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 593 l.\n
[4] P\u00e1sztor Cec\u00edlia. 2000. 2-3 l.\n
[5] Tiszaf\u00fcred \u00e9s K\u00f6rny\u00e9ke.1894\/25. 4 l.\n
[6] Jungreisz N\u00e1th\u00e1n nekrol\u00f3gja =Tiszaf\u00fcred \u00e9sVid\u00e9ke.Hetilap.1889.40.sz. 2 l.\n
[7]  Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 899 l.\n
[8]  Bardach S\u00e1ndor: \u00daj f\u0151rabbink =Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke.1891\/40.2 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A tiszaf\u00fcredi m\u00e1sodik zsinag\u00f3ga az \u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n egy k\u00e9peslapon, \u00e9s a belsej\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt utols\u00f3 fot\u00f3 1964-b\u0151l, k\u00e9sz\u00edtette Schvarcz Benedek f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, a Kiss P\u00e1l M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   A reformkorban \u00e9p\u00fclt templomot 1911-ben \u00e1rvereztett\u00e9k el, majd \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be fogtak, melyhez a v\u00e1ros kezess\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sa mellett 40.000 korona k\u00f6lcs\u00f6nt vettek fel. Az \u00e9p\u00fclet Polg\u00e1ri Istv\u00e1n tervei alapj\u00e1n, Wagner M\u00e1rton\n j\u00e1szap\u00e1ti \u00e9p\u00edt\u0151mester, \u00e9p\u00edt\u00e9sz kivitelez\u00e9s\u00e9ben gyorsan elk\u00e9sz\u00fclt. \u201eAz izraelita templom minden bizonnyal a szecesszi\u00f3 egyik legszebb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1sa volt Tiszaf\u00fcreden. A nagyt\u00f6meg\u0171, t\u00e9glalap alak\u00fa \u00e9p\u00fclet d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9t az alkot\u00f3k\n klinkert\u00e9gl\u00e1val oldott\u00e1k meg. A templom f\u0151utc\u00e1ra n\u00e9z\u0151 homlokzat\u00e1n bolt\u00edves, szecesszi\u00f3s k\u00f6z\u00e9prizalit emelte ki a bej\u00e1ratot. A k\u00e9t oldals\u00f3 homlokzat klinkert\u00e9gl\u00e1kb\u00f3l rakott liz\u00e9ni\u00e1kkal volt tagolva. A klinkert\u00e9gl\u00e1val \u00e9rz\u00e9keltetett\n ornamentika ma m\u00e1r csak az \u00e1talak\u00edtott \u00e9p\u00fclet oldals\u00f3 homloktat\u00e1nak legfels\u0151 v\u00e9g\u00e9n l\u00e1that\u00f3.”[1] Az \u00fcnnep\u00e9lyes avat\u00e1s 1912. m\u00e1jus 16-\u00e1n ment v\u00e9gbe. \u201eA templom, mely \u00fagy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, mint eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l teljesen kiel\u00e9g\u00edti a\n legk\u00e9nyesebb \u00edzl\u00e9st is, igen \u00e9rt\u00e9kes felszerel\u00e9st kapott, ami nagyr\u00e9szt az izraelita h\u00edvek adom\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt ki.\u201d[2]\n
   A zsid\u00f3 f\u00fcrd\u0151 telk\u00e9t 1900-ban Rosinger Lajos hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k v\u00e1s\u00e1rolta a k\u00f6zs\u00e9gt\u0151l 666 koron\u00e1\u00e9rt. Sajtos Dezs\u0151 elmond\u00e1sa szerint: \u201eA zsid\u00f3 f\u00fcrd\u0151 ott lent volt, k\u00f6vekb\u0151l volt \u00e9p\u00edtve, mint a templom. Ott m\u00e1r volt hideg-meleg\n v\u00edz, odaj\u00e1rtak f\u00fcr\u00f6dni hetente, be voltak osztva, ki mikor mehetett. Fel kellett iratkozni, volt egy templomszolga, Rosenbergnek h\u00edvt\u00e1k.\u201d[3]\n
   Verpel\u00e9ten k\u00e9sz\u00fclt Magyarorsz\u00e1g egyetlen f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt zsinag\u00f3g\u00e1ja, amelyet 1961-ben bontottak le. \u201e1840-ben a verpel\u00e9ti zsid\u00f3k sz\u00e1ma 139 f\u0151 volt,[5] Zev Wolf Tannenbaum rabbi (1787-1873) ebben az id\u0151ben volt verpel\u00e9ti\n rabbi (ahogy az 1850-ben nyomtatott Kirya N’emana c\u00edm\u0171 szerz\u0151i k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l kider\u00fcl)[6] Ez azt jelzi, hogy a zsid\u00f3k form\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00e9s keretet alkottak. Unok\u00e1ja, Moshe Tannenbaum rabbi (1850-1916) k\u00f6vette \u0151t ott rabbik\u00e9nt.\u201d [4]<\/p>\n

 Az asszimil\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a konfliktusai <\/p>\n

   Az asszimil\u00e1ci\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se nem k\u00f6nny\u0171 feladat. Bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 szekulariz\u00e1ci\u00f3 sz\u00fcks\u00e9ges volt a moderniz\u00e1ci\u00f3s szerep bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9hez, ez a folyamat azonban egyr\u00e9szt a hagyom\u00e1nyhoz ragaszkod\u00f3k\n \u00e9les tiltakoz\u00e1s\u00e1t vonta maga ut\u00e1n, m\u00e1sr\u00e9szt a kereszt\u00e9ny magyar t\u00e1rsadalom ezt is kevesellte. A magyar t\u00e1rsadalmi elitnek a moderniz\u00e1ci\u00f3 v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a gyors asszimil\u00e1ci\u00f3 v\u00e9gig vitel\u00e9vel a nemzetis\u00e9gi t\u00f6bblethez volt nagy sz\u00fcks\u00e9ge\n a magyar zsid\u00f3s\u00e1g min\u00e9l alaposabb beolvaszt\u00e1s\u00e1ra. A jogegyenl\u0151s\u00e9g \u00f3vatos \u00e9s fokozatos adagol\u00e1s\u00e1val az arisztokr\u00e1cia fenntartotta meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9t, k\u00f6z\u00e9j\u00fck a nemes\u00edt\u00e9sek \u00e9s a b\u00e1r\u00f3s\u00edt\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n lehetett kis ar\u00e1nyban\n beker\u00fclni. Az elfogad\u00e1s m\u00e9gsem volt teljes, a gazdas\u00e1gi poz\u00edci\u00f3juk, vagyonuk alapj\u00e1n beker\u00fclteket mindv\u00e9gig idegenekk\u00e9nt kezelt\u00e9k. M\u00e9gis az elfogad\u00e1s teljesebb volt, mint a moderniz\u00e1ci\u00f3 miatt v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt k\u00f6z\u00e9pbirtokosi r\u00e9teg\n k\u00f6reiben.\n
   A kialakul\u00f3 antiszemitizmus ny\u00edlt, vagy lappang\u00f3 v\u00e1ltozat\u00e1ban ez a r\u00e9teg volt a hangad\u00f3. A beilleszked\u00e9s Heves megy\u00e9ben sem ment k\u00f6nnyen. Az ide \u00e9rkez\u0151 zsid\u00f3k nagy r\u00e9sze ugyan m\u00e1r Magyarorsz\u00e1gon sz\u00fcletett, de az igen\n vall\u00e1sos \u00e9s szeg\u00e9ny lakoss\u00e1ggal rendelkez\u0151 \u00e9szakkeleti megy\u00e9kb\u0151l j\u00f6ttek, ahol nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben a f\u00f6ldes\u00fari birtokokon \u00e9ltek, nyelv\u00fck t\u00f6bbnyire a jiddis \u00e9s a n\u00e9met volt, hagyom\u00e1nyh\u0171, vall\u00e1sos emberek voltak, ez a korabeli foglalkoz\u00e1si\n szerkezettel, t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusukkal \u00f6sszeilleszthet\u0151 volt, azonban a sz\u00e1mukra megny\u00edl\u00f3 t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9s, beilleszked\u00e9s, az \u00e9rtelmis\u00e9gi, gazdas\u00e1gi elitbe val\u00f3 emelked\u00e9s a vall\u00e1si szok\u00e1sok felad\u00e1s\u00e1ra, vagy legal\u00e1bbis komoly\n engedm\u00e9nyekre sarkalt. Az asszimil\u00e1ci\u00f3s konfliktusok egyr\u00e9szt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcli konfliktusok, m\u00e1sr\u00e9szt a beilleszkedni akar\u00f3k \u00e9s a befogad\u00f3 t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6tt zajlottak le.\n
   T\u00f6bb \u00e9vtizedes harc ut\u00e1n a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n siker\u00fclt v\u00e9ghezvinni Magyarorsz\u00e1g zsid\u00f3 lakosainak egyenjog\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e1t. Andr\u00e1ssy Gyula minisztereln\u00f6k 1867. november 25-\u00e9n terjesztette be a t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatot, amelyet a k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z\n egyhang\u00faan, a f\u0151rendih\u00e1z nagy t\u00f6bbs\u00e9ggel fogadott el. Az 1867. XVII.t\u00f6rv\u00e9nycikk az izraelit\u00e1k egyenjog\u00fas\u00e1g\u00e1r\u00f3l polg\u00e1ri \u00e9s politikai jogok tekintet\u00e9ben c. kimondta:\n
   \u201eAz orsz\u00e1g izraelita lakosai a kereszt\u00e9ny lakosokkal minden polg\u00e1ri \u00e9s politikai jog nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1ra egyar\u00e1nt jogos\u00edtottnak nyilv\u00e1n\u00edttatnak. Minden ezzel ellenkez\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny, szok\u00e1s, vagy rendelet ezennel megsz\u00fcntettetik.”[5]\n Ez a t\u00f6rv\u00e9ny azonban csak az egy\u00e9ni jogegyenl\u0151s\u00e9get teremtette meg, a teljes vall\u00e1si emancip\u00e1ci\u00f3 m\u00e9g a kilencvenes \u00e9vekig v\u00e1ratott mag\u00e1ra. A kiegyez\u00e9s teremtette meg a gazdas\u00e1gi, az emancip\u00e1ci\u00f3 a jogi kereteket a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1g\n t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9s\u00e9re, az asszimil\u00e1ci\u00f3 felgyorsul\u00e1s\u00e1ra. Az orsz\u00e1gos kongresszus ut\u00e1n a megye zsid\u00f3s\u00e1ga megoszlott a h\u00e1rom kialakult ir\u00e1nyzat k\u00f6z\u00f6tt, ez is m\u00e1r egy bizonyos asszimil\u00e1ci\u00f3s konfliktusra utal. Az asszimil\u00e1ci\u00f3 legfeljebb\n a kis falvakban \u00e9l\u0151, \u00e1ltal\u00e1ban kocsm\u00e1ros, szat\u00f3csboltos egy-k\u00e9t csal\u00e1dn\u00e1l nem jelentett probl\u00e9m\u00e1t, a nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben m\u00e1r igen. Az egyik leggyakrabban hangoztatott v\u00e1d a zsid\u00f3s\u00e1g ellen nem magyar nyelve volt, ami az orsz\u00e1gos\n k\u00f6zjogi harcok k\u00f6zepette, a f\u00fcggetlens\u00e9gp\u00e1rti, magyar lakoss\u00e1g\u00fa Heves megy\u00e9ben is fontos momentumnak sz\u00e1m\u00edtott. <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Vad\u00e1sz Istv\u00e1n: A tiszaf\u00fcredi egykori zsid\u00f3templom \u00e9p\u00fclete =D\u00e9lib\u00e1b.1990\/5.9-10.l.\n
[2] Tiszaf\u00fcred. 5. \u00e9vf. 21. sz. 2 l.\n
[3] Orb\u00e1nn\u00e9 Szeg\u0151 \u00c1gnes. 1995. 82 l.\n
[4] https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/History_of_the_Jews_in_Verpel%C3%A9t Let\u00f6ltve: 2021.09.02.\n
[5] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 223-224 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Eger k\u00f6rny\u00e9ki zsid\u00f3k a N\u00e9prajzi M\u00fazeum fot\u00f3gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   1868-ban a megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00edrta Frantzl Alajos: \u201eNyelv\u00fck a magyar, legt\u00f6bbj\u00fckn\u00e9l rossz kiejt\u00e9ssel, de a magyar nyelvet mag\u00e1nk\u00f6reikben m\u00e9g most sem haszn\u00e1lj\u00e1k, hanem legt\u00f6bben az \u00fagynevezett zsid\u00f3 – vagy is elferd\u00edtett\n n\u00e9met nyelvvel fejezik ki gondolataikat. Mi\u00f3ta t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sunk az egyenjog\u00fas\u00edt\u00e1st, mint m\u00e9lt\u00e1nyost, \u00e9s emberi t\u00f6rv\u00e9nyeink k\u00f6z\u00e9 felvette \u00e9s \u00e9letbe l\u00e9ptette, az\u00f3ta a fiatalabb, \u00e9s m\u0171veltebb zsid\u00f3k igyekeznek a magyar nyelvet saj\u00e1tjukk\u00e1\n tenni, azonban az \u00fagynevezett ortodoxok m\u00e9g mindig f\u00e9ltik nemzetis\u00e9g\u00fcket, term\u00e9szetesen nem tartv\u00e1n azt, hogy a magyar zsid\u00f3 egyszersmind magyar is, \u00e9s rossz n\u00e9met nyelven besz\u00e9lnek.\u201d[1] A nyelvcsere ment m\u00e9gis a legk\u00f6nnyebben.\n Heves megye lakoss\u00e1ga domin\u00e1nsan magyar, a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g ut\u00e1n betelepedett, vagy betelep\u00edtett n\u00e9met, \u201et\u00f3t\u201d, g\u00f6r\u00f6g lakoss\u00e1g viszonylag hamar asszimil\u00e1l\u00f3dott. Ehhez a legnagyobb seg\u00edts\u00e9get a magyar nyelv\u0171 iskol\u00e1ztat\u00e1s adta. A Bach-korszakban\n magyar nyelvre v\u00e1lt\u00f3 izraelita iskol\u00e1k, r\u00e9szben a kisebb helyeken a katolikus elemi iskol\u00e1kba, illetve az egyre nagyobb sz\u00e1mban a k\u00f6z\u00e9p- illetve fels\u0151fok\u00fa iskol\u00e1ztat\u00e1sban r\u00e9szt vev\u0151 zsid\u00f3knak m\u00e1r nem jelentett probl\u00e9m\u00e1t a magyar\n nyelv haszn\u00e1lata.\n
   Az 1848 ut\u00e1n a szabads\u00e1gharcban tev\u00e9keny r\u00e9szt v\u00e1llal\u00f3, az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1val egy\u00fctt gazdas\u00e1gi \u00e9s egy\u00e9b okokb\u00f3l is f\u00fcggetlens\u00e9g p\u00e1rti, mag\u00e1t egyre ink\u00e1bb magyar-zsid\u00f3nak, magyar hazafinak vall\u00f3 zsid\u00f3s\u00e1g az ellenz\u00e9ki\n Heves megy\u00e9ben gyakorlatilag a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra domin\u00e1nsan nemcsak k\u00fcls\u0151leg, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9sben, szak\u00e1ll, bajusz viseletben, hanem nyelv\u00e9ben, hazafias \u00e9rz\u00fcletben is igyekezett a helyi lakoss\u00e1ghoz maxim\u00e1lisan alkalmazkodni. Ez a n\u00e9vmagyaros\u00edt\u00e1sban[2],\n az anyak\u00f6nyvekben is j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 19. sz\u00e1zad nyolcvanas \u00e9veit\u0151l a szaporod\u00f3 magyar keresztnevek megjelen\u00e9s\u00e9vel, a kor\u00e1bbi hagyom\u00e1nyos zsid\u00f3, vagy n\u00e9metes hangz\u00e1s\u00fa neveket felv\u00e1ltva.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Frantzl Alajos. 1868. 230 l.\n
[2] Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n m\u00e1r az 1860-as \u00e9vekt\u0151l elkezd\u0151d\u00f6tt a n\u00e9vmagyaros\u00edt\u00e1s: Gy\u00f6ngy\u00f6si S\u00e1muel, Vezek\u00e9nyi Istv\u00e1n orvosok, a Visontai csal\u00e1d, Deutsch Dud\u00e1s Adolf, Hevesen F\u00fczessy J\u00f3zsef orvos, Egerben Schwartz Set\u00e9t S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9d, az\n Alf\u00f6ldi csal\u00e1d, illetve a m\u00e1sik gazdas\u00e1gi vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 K\u00e1nitz csal\u00e1d L\u00e1szl\u00f3 nev\u0171 tagja, aki Ecs\u00e9ryre magyaros\u00edtott, csak n\u00e9h\u00e1ny kiragadott p\u00e9lda.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   <\/span>Ha megn\u00e9zz\u00fck a sz\u00e1zadfordul\u00f3 zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l fennmaradt f\u00e9nyk\u00e9peket, nemcsak az elit, hanem az egyszer\u0171 emberek is \u00e1tvett\u00e9k a magyar viseletet. 1910-ben, Karcagon k\u00e9sz\u00fclt a tiszaigari-nagyiv\u00e1ni\n Ung\u00e1r csal\u00e1d tagjair\u00f3l egy esk\u00fcv\u0151i f\u00e9nyk\u00e9p, ahol az egyik Ung\u00e1r l\u00e1ny id\u0151s f\u00e9rje, Rubinstein Salamon tiszaf\u00fcredi ed\u00e9nykeresked\u0151 m\u00e9g hossz\u00fa szak\u00e1llat, hagyom\u00e1nyos viseletet hord, de a fiatalabb, harminc \u00e9v k\u00f6r\u00fcli f\u00e9rfiak egyt\u0151l-egyig\n kacki\u00e1s, magyaros bajuszt, \u00e9s feles\u00e9geikkel egy\u00fctt polg\u00e1ri ruh\u00e1zatot viselnek.[1]  \n
   Az asszimil\u00e1ci\u00f3 konfliktusai nem kis r\u00e9szben l\u00e1tsz\u00f3lag vall\u00e1si t\u00e9ren zajlottak le. M\u00e1r 1869-ben az\u00e9rt adta \u00e1t a gy\u00f6ngy\u00f6si hitk\u00f6zs\u00e9g a megy\u00e9ben legr\u00e9gebben, 1839 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 felekezeti elemi iskol\u00e1ja m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t a v\u00e1rosnak,\n mert a hitk\u00f6zs\u00e9gen bel\u00fcl nem tudtak megegyezni az iskola szellemis\u00e9g\u00e9r\u0151l. N\u00e9h\u00e1ny adal\u00e9kot a lev\u00e9lt\u00e1ri dokumentumok, m\u00e1sokat a korabeli sajt\u00f3 \u00f6r\u00f6k\u00edtett meg sz\u00e1munkra a sz\u00e1zadfordul\u00f3r\u00f3l: A tiszaf\u00fcredi Berger J\u00f3zsef 1884-ben t\u00e1viratot\n int\u00e9zett Heves megye alisp\u00e1nj\u00e1hoz, mivel Jungreisz rabbi kiutas\u00edtotta \u0151t a zsinag\u00f3g\u00e1b\u00f3l, \u00e9s eltiltotta az istentiszteleten val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt\u0151l. A kiutas\u00edt\u00e1s oka az volt, hogy Berger nem volt hajland\u00f3 a templomban levetni a \u201etop\u00e1nj\u00e1t\u201d. Az\n alisp\u00e1n Lipcsey Tam\u00e1s szolgab\u00edr\u00f3t k\u00e9rte fel az eset kivizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A szolgab\u00edr\u00f3 1884. okt\u00f3ber 21-\u00e9n kelt jelent\u00e9s\u00e9ben ez \u00e1ll: \u201eA bels\u0151 szervezeti szab\u00e1lyoknak az ingatags\u00e1ga, bizonytalans\u00e1ga, p\u00e1rosulva a k\u00fcls\u0151 \u00e9rintkez\u00e9sben tan\u00fas\u00edtott\n t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1ggal eddig is sok visz\u00e1lynak volt az el\u0151id\u00e9z\u0151je.” A szolgab\u00edr\u00f3 az ir\u00e1nyzatok harc\u00e1r\u00f3l \u00edr.[2] Majzik Viktor alisp\u00e1n is ezt er\u0151s\u00edtiette meg az ugyanabban az \u00e9vben az anyak\u00f6nyvek vezet\u00e9s\u00e9r\u0151l a vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi\n miniszternek \u00edrott jelent\u00e9s\u00e9ben: \u201eA rabbi orthodox, a hitk\u00f6zs\u00e9gben pedig mindink\u00e1bb szaporodik a m\u00edveltebb elem, mely az othodoxia l\u00e9lektelen k\u00fcls\u0151s\u00e9geit\u0151l szabadulni szeretne.” [3]\n
   Ugyanebben az \u00e9vben a Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap \u201eA kik\u00f6z\u00f6s\u00edtett\u201d c\u00edmmel tud\u00f3s\u00edt egy egri vall\u00e1si konfliktusr\u00f3l, ahol a hagyom\u00e1nyok \u00e9s a modern szok\u00e1sok, a gazdas\u00e1gi harc k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9gr\u0151l kapunk n\u00e9mi k\u00e9pet: \u201eA felekezeti\n verseny kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n, amikor minden ember azt akarn\u00e1 mutatni, hogy \u0151 is azok k\u00f6z\u00e9 tartozik, akik felvil\u00e1gosodottak, szinte b\u00e1nt\u00f3 cinizmussal ker\u00fcl el\u00e9nk az al\u00e1bbi eset: Herzfeld K\u00e1roly keresked\u0151 az itteni ortodox zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\n tagja volt, mindaddig, m\u00edg a rabbinusa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l exkommunik\u00e1ltatta. Herzfeld ugyanis els\u0151 sorban, s ez csak m\u00e9lt\u00e1nyolhat\u00f3: keresked\u0151. A vil\u00e1gban meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t akarja biztos\u00edtani, s \u00edgy a vas\u00e1rnapi munkasz\u00fcnet mellett arra gondolt,\n hogy k\u00e9t napi becsukott \u00fczlet az \u0151 egzisztenci\u00e1j\u00e1t megronthatja. A legut\u00f3bbi szombat teh\u00e1t \u0151t nyitott \u00fczlet mellett tal\u00e1lta, amikor v\u00edgan \u00e1rulta cikkeit. Az ortodox rabbinak azonban rosszul esett a hitszeg\u00e9s \u00e9s Herzfeldet kiparancsolta\n arr\u00f3l a helyr\u0151l, amelyben azel\u0151tt k\u00f6z\u00f6sen \u00e1ldoztak isten\u00fcknek, s\u0151t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kebel\u00e9b\u0151l is kik\u00f6z\u00f6s\u00edtette.”\n
1891-ben a Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok egyenesen tettlegess\u00e9gig men\u0151 aff\u00e9rr\u0151l sz\u00e1mol be P\u00e1szt\u00f3r\u00f3l: \u201e A p\u00e1szt\u00f3i Izr.     Hitk\u00f6zs\u00e9g f. h\u00f3 26-\u00e1n tartott \u00e9vi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s, melyen a hitk\u00f6zs\u00e9g el\u00f6lj\u00e1r\u00f3s\u00e1ga lett volna megv\u00e1lasztand\u00f3. Az\n ortodox \u00e9s a halad\u00f3 p\u00e1rtok k\u00f6z\u00f6tt olyan \u00e9les sz\u00f3v\u00e1lt\u00e1s keletkezett, hogy tettleg b\u00e1ntalmazt\u00e1k egym\u00e1st s a tagok kisebb-nagyobb \u00fct\u00e9sekkel megrakva oszlottak sz\u00e9t. A rend helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa v\u00e9gett a hatvani szolgab\u00edr\u00f3s\u00e1g m\u00e9g azon a napon\n egy hivatalos k\u00f6zeg\u00e9t a helysz\u00ednre k\u00fcldte.\u201d[4]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] L\u00e1sd A tiszaf\u00fcredi zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s demogr\u00e1fi\u00e1ja c. k\u00f6tetben.\n
[2]  Berger J\u00f3zsef tiszaf\u00fcredi lakos panasza az ottani rabbi ellen = Alisp\u00e1ni iratok.IV.-404\/a.1885-1707.=HML\n
[3] Alisp\u00e1ni iratok. IV.-404\/a 1885-5986.=HML.\n
[4] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1891. 18 sz. 3 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A cs\u00e1nyi Sz\u0151ll\u0151si M\u00e1rton \u00e9s a gy\u00f6ngy\u00f6si Herman Berta esk\u00fcv\u0151je Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n 1908.07.14-\u00e9n<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

A nyelvcsere mellett az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s, a szok\u00e1sok bizonyos v\u00e1ltoz\u00e1sa is megfigyelhet\u0151 volt. Ahogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le r\u00e9tegek gyermekei az \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k, \u00fagy a legfels\u0151, mintak\u00e9pz\u0151 csoport a zsid\u00f3 f\u00f6ldbirtokosok, orvosok, \u00fcgyv\u00e9dek\n lettek a minta, p\u00e9ldak\u00e9p a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szeg\u00e9nyebb, egyszer\u0171bb tagjai sz\u00e1m\u00e1ra. A zsid\u00f3 elit pedig a kereszt\u00e9ny elithez igyekezett igazodni, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9sben \u00e9s szok\u00e1sokban is. 1909-ben a tiszaf\u00fcredi \u00fajs\u00e1g Klein S\u00e1ndor tisza\u00f6rsi f\u00f6ldbirtokos\n k\u00f6rvad\u00e1szat\u00e1r\u00f3l ad h\u00edrt, ahol 1911-ben a vad\u00e1szaton 150 ny\u00fal volt a zs\u00e1km\u00e1ny. Az elad\u00f3sodott f\u00f6ldbirtokok megszerz\u00e9s\u00e9vel nem egy kast\u00e9ly, k\u00faria is zsid\u00f3 tulajdonba ker\u00fclt, ezzel is emelve az \u00faj elit tekint\u00e9ly\u00e9t. 1909-ben Abas\u00e1ron\n a volt Baldacchi kast\u00e9ly Gr\u00fcssner M. Salamon fak\u00e9reg- \u00e9s bornagykeresked\u0151, az atk\u00e1ri kast\u00e9ly K\u00e1nitz \u00d6d\u00f6n, Ecs\u00e9den a volt R\u00e1day kast\u00e9lyt Richter Adolf, Richter Gedeon nagyapj\u00e1nak birtok\u00e1ban volt 1848 \u00e9s 67 k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A nagyecs\u00e9ri K\u00e1nitz-csal\u00e1d kast\u00e9lya az egri Sz\u00e9chenyi utc\u00e1n (az OSZK k\u00e9peslapgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l, sz\u00ednezve a Myheritage algoritmus\u00e1val)<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

Tarnam\u00e9r\u00e1n a h\u00e1rom kast\u00e9ly egyik\u00e9t b\u00e1r\u00f3 Beust \u00d6d\u00f6n \u00e9p\u00edttette. T\u0151le 1882-ben Bischitz Art\u00far vette meg, a kit\u0151l viszont Paizs Gyula dr. vette meg 1906-ban. 1909-ban b\u00e1r\u00f3 Schlossberger Henriknek is volt kast\u00e9lya a telep\u00fcl\u00e9sen.[1] A\n helyi volt nemesi elit szok\u00e1sait a zsid\u00f3 f\u00f6ldbirtokosoknak is \u00e1t kellet venni\u00fck, hiszen a m\u00e9g er\u0151sen feud\u00e1lis jelleg\u0171 t\u00e1rsadalomban a t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi kapcsolatok megteremt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s \u00e1pol\u00e1s\u00e1hoz ezek a sz\u00ednterek is sz\u00fcks\u00e9gesek\n voltak, ahogy a r\u00e9szv\u00e9tel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyes\u00fcletek vezet\u0151s\u00e9g\u00e9ben \u00e9s tags\u00e1g\u00e1ban, a megjelen\u00e9s \u00e9s adom\u00e1nyoz\u00e1s a t\u00e1rsadalmi \u00e9s egyh\u00e1zi klubok j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi b\u00e1ljain \u00e9s m\u0171kedvel\u0151 el\u0151ad\u00e1sain is.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Heves v\u00e1rmegye. 1909. 18-79 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   <\/span>A helyi \u00fajs\u00e1gokban rendszeresen k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k az ilyen rendezv\u00e9nyek alkalm\u00e1b\u00f3l j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi c\u00e9lra adakoz\u00f3k list\u00e1j\u00e1t, amelyeken minden\u00fctt sok zsid\u00f3 nevet tal\u00e1lunk, a vagyonukhoz m\u00e9rten a\n legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb, v\u00e1rosi, k\u00f6zs\u00e9gi, de ak\u00e1r m\u00e1s felekezetek c\u00e9ljaira is adtak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00f6sszegeket. Az arisztokr\u00e1cia, mintak\u00e9nt adta a t\u00f6rekv\u00e9st a nemes\u00edt\u00e9sekhez, a Hatvany-Deutsch csal\u00e1don k\u00edv\u00fcl a megy\u00e9ben sz\u00fcletettek k\u00f6z\u00fcl a gy\u00f6ngy\u00f6si\n sz\u00fclet\u00e9s\u0171 lovag Schweitzer Ede t\u00e1bornok \u00e9s T\u00e9ven Zsigmond bankigazgat\u00f3, szesznagykeresked\u0151 1912. j\u00fanius 20-\u00e1n d\u00e9v\u00e9nyi el\u0151n\u00e9vvel, az egri K\u00e1nitz Dezs\u0151 bankigazgat\u00f3, nagykeresked\u0151 \u00e9s ipari v\u00e1llalkoz\u00f3 1910. augusztus 31-\u00e9n, L\u00e1szl\u00f3 fi\u00e1val\n egy\u00fctt, nagyecs\u00e9ri el\u0151n\u00e9vvel nyert nemess\u00e9get.[1]        <\/p>\n

Antiszemitizmus: a tiszaeszl\u00e1ri v\u00e9rv\u00e1d \u00e9s Heves megye <\/p>\n

   A k\u00f6z\u00e9pkori sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa n\u00e9pi \u00e9s a vall\u00e1si alapon \u00e1ll\u00f3 antijudaizmusra az el\u0151z\u0151 fejezetekben t\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1t l\u00e1thattunk. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben felgyorsul\u00f3 kapitalizmusta fejl\u0151d\u00e9sre adott v\u00e1lasz volt Kelet- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban\n az 1870-es \u00e9vekben felt\u00e1mad\u00f3 ‘modern’, politikai antiszemitizmus, amely Magyarorsz\u00e1gon az els\u0151 nagy p\u00e9nz\u00fcgyi-gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g, 1873 ut\u00e1n a tiszaeszl\u00e1ri v\u00e9rv\u00e1dban \u00e9rte el tet\u0151fok\u00e1t. Az eg\u00e9sz korszakban kimutathat\u00f3 a gazdas\u00e1gi helyzet\n \u00e9s az antiszemitizmus m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se. 1881-ben a p\u00e9sz\u00e1chi \u00fcnnepek alkalm\u00e1val P\u00e1szt\u00f3n a h\u00e1zfalakon a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00f6veg jelent meg: \u201eItt a j\u00f3 alkalom a zsid\u00f3k ki\u0171z\u00e9s\u00e9re Magyarorsz\u00e1gb\u00f3l. Ma egy\u00fctt lesz minden zsid\u00f3, kergess\u00fck\n ki \u0151ket polg\u00e1rt\u00e1rsaim!\u201d A fel\u00edratnak ugyan semmi k\u00f6vetkezm\u00e9nye sem lett, de a Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok jegyzet\u00edr\u00f3ja agg\u00f3dva \u00edrta az eset kapcs\u00e1n: \u201eMost m\u00e9g az Ist\u00f3czy-f\u00e9le tanokat csup\u00e1n az \u00e9rtelmis\u00e9g ismeri, ez olvasgatja… eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp\n fog \u00e1llni a dolog, ha e tanok lesziv\u00e1rognak a n\u00e9p k\u00f6z\u00e9…\u201d[2]\n
   A tiszaeszl\u00e1ri per idej\u00e9n az egri \u00e9rseki nyomd\u00e1ban jelentek meg antiszemita r\u00f6plapok, kinyomtat\u00e1sukat az esetr\u0151l \u00e9rtes\u00fcl\u0151 dr. Samassa J\u00f3zsef egri \u00e9rsek azonnal le\u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s megtiltotta, hogy a j\u00f6v\u0151ben az \u00e9rseki nyomd\u00e1t\n ilyen izgat\u00f3 r\u00f6piratok (1828-1912) nyom\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k.[3] A Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok f\u0151v\u00e1rosi tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja, Vedres Mih\u00e1ly rendszeresen tud\u00f3s\u00edtott a per \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l. \u201eHanem annyira m\u00e1r most is elmondhat minden figyelmes szeml\u00e9l\u0151, hogy a magyar\n n\u00e9p higgadts\u00e1ga, vall\u00e1si t\u00fcrelme, j\u00f3zan \u00e9rtelme enn\u00e9l az esetn\u00e9l is ki\u00e1llta a t\u0171zpr\u00f3b\u00e1t.\u201d Ugyanakkor a zsid\u00f3s\u00e1g fel\u00e9 is v\u00e1g egyet: \u201eTanuls\u00e1g a zsid\u00f3 n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra, olvadjanak egybe a magyar n\u00e9ppel, sz\u00fcntess\u00e9k meg a z\u00e1rt kasztszer\u0171s\u00e9get,\n a n\u00e9met m\u0171velts\u00e9get fejezz\u00e9k be.\u201d[4] A v\u00e9rv\u00e1d az orsz\u00e1gban sok helyen vezetett zavarg\u00e1sokhoz, n\u00e9h\u00e1ny dun\u00e1nt\u00fali megy\u00e9ben a hat\u00f3s\u00e1goknak stat\u00e1riumot kellett elrendelni\u00fck. A Heves Megyei Lev\u00e9lt\u00e1r Alisp\u00e1ni iratok gy\u0171jtem\u00e9nye meg\u0151rz\u00f6tt\n sz\u00e1munkra n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes dokumentumot ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l.[5] 1882 nyar\u00e1n Tisza K\u00e1lm\u00e1n bel\u00fcgyminiszter felvil\u00e1gosult hang\u00fa \u00e1tiratot int\u00e9zett a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gokhoz a zsid\u00f3s\u00e1g v\u00e9delm\u00e9ben. T\u00f6rv\u00e9nyes int\u00e9zked\u00e9seket k\u00f6vetelt az antiszemitizmus\n ellen, a r\u00f6pc\u00e9dul\u00e1k, usz\u00edt\u00f3 k\u00f6nyvek lefoglal\u00e1s\u00e1t, terjeszt\u0151ik rend\u0151ri fel\u00fcgyelet al\u00e1 helyez\u00e9s\u00e9t s\u00fcrgette.[6] Heves v\u00e1rmegye tiltakozott a felh\u00edv\u00e1s ellen, azt a sajt\u00f3szabads\u00e1g megs\u00e9rt\u00e9sek\u00e9nt fogt\u00e1k fel.[7]\n
   A Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok 1883 nyar\u00e1n ezt \u00edrta a pesti, zalaegerszegi \u201ezsid\u00f3-heczcek\u201d kapcs\u00e1n: \u201eLelk\u00e9sz urak, b\u00edr\u00e1k, jegyz\u0151k! Az \u00d6n\u00f6k szent k\u00f6teless\u00e9ge f\u00f6lvil\u00e1gos\u00edtani a n\u00e9pet arr\u00f3l, hogy mily veszedelmes t\u0171z az, mellyel a n\u00e9p\n k\u00f6nnyelm\u0171en j\u00e1tszik az ily zsid\u00f3 hecczekben! Minden j\u00f3zanesz\u0171 polg\u00e1rhoz int\u00e9zz\u00fck a k\u00e9r\u00e9st, az emberis\u00e9g, a haza szent nev\u00e9ben, igyekezzenek a magyar n\u00e9pet nyugodt gondolkod\u00e1sra t\u00e9r\u00edteni, hiszen minden csepp magyar v\u00e9r\u00e9rt k\u00e1r, mely\n kiontatik. A t\u00f6rv\u00e9nynek pedig nem szabad elt\u0171rnie azt, hogy a b\u00e9k\u00e9s polg\u00e1rok, ha zsid\u00f3k is, b\u00e1ntalmaztassanak.\u201d[8]1884 febru\u00e1r 24-\u00e9n Tisza K\u00e1lm\u00e1n k\u00f6rlevele a felekezeti zavarg\u00e1sokr\u00f3l k\u00e9r t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st, a v\u00e1laszok t\u00f6bbnyire nemlegesek,\n Eger v\u00e1rosa jelzi: \u201eA Czifra negyedben pr\u00f3b\u00e1ltak a zsid\u00f3k ellen \u00fczleti okokb\u00f3l r\u00e1galmazni. A 13 \u00e9ves csel\u00e9det az \u00f6t\u00f6dik l\u00e9pcs\u0151fokig vitte le a pinc\u00e9be Gr\u0171n J\u00f3zsef szat\u00f3cs, mikor az sikoltozott, er\u0151szakkal vett\u00e9k ki a kez\u00e9b\u0151l.” A\n nyomoz\u00e1s kider\u00edtette, hogy mindez csak r\u00e1galom. Hatvan v\u00e1rosa jelentette, hogy a zsid\u00f3k elleni gy\u0171l\u00f6let kezd l\u00e1bra kapni, de r\u00e9szeg kortesek v\u00e1laszt\u00f3i fog\u00e1s\u00e1nak min\u0151s\u00edtik a jelens\u00e9get.[9] Az orsz\u00e1g politikai vezet\u0151i ekkor m\u00e9g kem\u00e9ny\n k\u00e9zzel elfojtott\u00e1k a politikai antiszemitizmus megnyilv\u00e1nul\u00e1sait. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben a gazdas\u00e1gi \u00e9let konszolid\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a liber\u00e1lis korm\u00e1nypolitika k\u00f6vetkezt\u00e9ben az antiszemitizmus lecsendesedett, \u00e9s kiszorult a k\u00f6z\u00e9letb\u0151l.<\/p>\n

 A recepci\u00f3 harcai az megyesz\u00e9khely sajt\u00f3j\u00e1ban<\/p>\n

   1895-ben szint\u00e9n sok \u00e9ves kem\u00e9ny politikai csat\u00e1roz\u00e1sok ut\u00e1n sz\u00fcletett meg az izraelita vall\u00e1st is egyenjog\u00fas\u00edt\u00f3 vall\u00e1spolitikai t\u00f6rv\u00e9nyek sora. Mivel a recepci\u00f3val kapcsolatban a polg\u00e1ri h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s anyak\u00f6nyvez\u00e9s bevezet\u00e9s\u00e9nek\n megszavaz\u00e1s\u00e1ra is sor ker\u00fclt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a katolikus egyh\u00e1z \u00e1llt sok\u00e1ig ellent ezeknek a t\u00f6rv\u00e9nyeknek. A harcok a katolikus egyh\u00e1zmegye k\u00f6zpontj\u00e1ban, Egerben is zajlottak, komoly sajt\u00f3vita folyt ez \u00fcgyben. A Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap\n \u00e9ppen az egyh\u00e1zpolitikai vit\u00e1k kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n alakult, f\u00fcggetlens\u00e9gi alapr\u00f3l, ugyanakkor a vit\u00e1ban a korm\u00e1ny mell\u00e9 \u00e1llt, \u00e9s vez\u00e9rcikkeivel t\u00f6bbnyire t\u00e1mogatta a t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatokat. A f\u0151szerkeszt\u0151 “az egyh\u00e1z vezet\u0151 k\u00f6reihez \u00e9s a\n j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1rs\u00e1ghoz egyar\u00e1nt k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3” Babocsay S\u00e1ndor (1846-1930) \u00fcgyv\u00e9d, aki a vit\u00e1ban a liber\u00e1lis eszm\u00e9ket k\u00e9pviselte…”Az \u00e1llam vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekben csak egy t\u00f6rv\u00e9nyt alkothat, amely ebb\u0151l a n\u00e9gy sz\u00f3b\u00f3l \u00e1ll: vall\u00e1s\u00e1t mindenki\n szabadon gyakorolhatja.”[10] A k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1mban dr. Csutor\u00e1s L\u00e1szl\u00f3 (1864-1923) \u00fcgyv\u00e9d ellenv\u00e9lem\u00e9nyt k\u00e9pvisel: b\u00e1r “nagy az \u00f6r\u00f6m Izraelben”, szerinte a katolikus alattval\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge nem \u00e9rt egyet a t\u00f6rv\u00e9nytervezettel. Az \u00fajs\u00e1g\n rendszeres vez\u00e9rcikk\u00edr\u00f3ja volt dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid (1859-1929) \u00fcgyv\u00e9d, aki \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl a helyi izraelita hitk\u00f6zs\u00e9g egyik vil\u00e1gi vezet\u0151je volt, ugyanakkor v\u00e1rosi k\u00e9pvisel\u0151k\u00e9nt, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le gazdas\u00e1gi, \u00e9s t\u00e1rsadalmi szervezetek\n vezet\u0151s\u00e9gi tagjak\u00e9nt sokat tett a v\u00e1ros fejl\u0151d\u00e9s\u00e9\u00e9rt.[11] A recepci\u00f3val kapcsolatos vit\u00e1ban \u00edrott cikkei fontos kordokumentumok. A lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sok, vagy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le a korban, illetve k\u00e9s\u0151bb \u00edrott m\u0171 sem tudja h\u00edvebben visszaadni\n azokat az \u00e9rz\u00e9seket, gondolatokat, amelyek a vita sor\u00e1n az emancip\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u00e9s a vall\u00e1suk megtart\u00e1sa mellett a helyi t\u00e1rsadalomba beilleszkedni igyekv\u0151 zsid\u00f3s\u00e1g \u00e9rzett. Csutor\u00e1s cikk\u00e9re v\u00e1laszul \u00edrta: \u201eAzt sem lehet mondani, mit Csutor\u00e1s\n \u00e1ll\u00edt, hogy e miatt \u201enagy az \u00f6r\u00f6m Izraelben”, mert e k\u00e9rd\u00e9sben az orth. zsid\u00f3k is vele tartanak. De igen is sz\u00fcks\u00e9ge van erre haz\u00e1nknak \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1 jogbiztons\u00e1gunknak. \u00c9s ez el\u00e9g arra, hogy \u00f6r\u00f6mmel fogadjuk, mint a mai zavaros\n \u00e1llapotok megv\u00e1lt\u00f3j\u00e1t.”[12]\n
   1894. j\u00fanius 24.-i vez\u00e9rcikk\u00e9ben \u00edrja a katolikus egyh\u00e1zr\u00f3l \u00e9s oktat\u00e1sr\u00f3l, a vall\u00e1si antiszemitizmus jelentkez\u00e9s\u00e9r\u0151l a korban: \u201eAz igazi felekezeti szellem egyik vall\u00e1sn\u00e1l sem ellenkezhetik egym\u00e1ssal. Az minden vall\u00e1sfelekezetn\u00e9l\n egyform\u00e1n abban nyilv\u00e1nul meg, hogy szeresd Istent \u00e9s felebar\u00e1taidat. Sajnos azonban, hogy egyik-m\u00e1sik felekezet papjai nem \u00edgy gondolkodnak. Mintha f\u00e9lten\u00e9k saj\u00e1t vall\u00e1sukat a t\u00f6bbi felekezett\u0151l: az \u00e1llamot is saj\u00e1t szolg\u00e1latukba\n akarj\u00e1k szeg\u0151dtetni \u00e9s hatalmuk, meg vagyonuk tudat\u00e1ban folytonosan kisebb\u00edtik a t\u00f6bbi vall\u00e1sokat \u00e9s gy\u0171l\u00f6letet sz\u00edtanak azok h\u00edvei ellen.Az iskol\u00e1kban jord\u00e1noknak cs\u00fafolj\u00e1k a zsid\u00f3kat, eretnekeknek a protest\u00e1nsokat, \u00e9s ahelyett,\n hogy a h\u00edvat\u00e1suknak megfelel\u0151en szeretetre tan\u00edtan\u00e1k az ifj\u00fas\u00e1got, ink\u00e1bb p\u00e9ld\u00e1t adnak az \u00fcld\u00f6z\u00e9sre, \u00e9s az ok n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sre. A n\u0151nevel\u00e9s is a kez\u00fckben van. S mert r\u00e1juk szorul a m\u00e1s vall\u00e1s\u00fa sz\u00fcl\u0151 is, a k\u00fcl\u00f6nben tiszteletrem\u00e9lt\u00f3\n foglalkoz\u00e1st \u0171z\u0151 ap\u00e1cz\u00e1k k\u00fcl\u00f6n padba \u00fcltetik a zsid\u00f3 l\u00e1nyokat, hogy valahogy ne vegy\u00fcljenek a kereszt\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 \u00e9s ezek valahogyan sz\u00f3ba ne \u00e1lljanak a sz\u00e9gyenpadba \u00fcltetett zsid\u00f3kkal.Az ilyen szellem nem lehet ‘felekezeti szellem’!\n
   Ez \u00e9ppen olyan \u00e1tka a t\u00e1rsadalomnak \u00e9s haz\u00e1nknak, mint n\u00e9mely elfogult ortodox zsid\u00f3 papnak a m\u00e1sfelekezet\u0171ek megvet\u00e9s\u00e9re sz\u00f3l\u00f3 tan\u00edt\u00e1sa. De am\u00edg ilyen bolond ma m\u00e1r kev\u00e9s van haz\u00e1nkban s annak sincs k\u00f6vet\u0151je, addig\n katolikus papjaink \u00e9s ap\u00e1c\u00e1ink nagy r\u00e9sz\u00e9nek elfogults\u00e1ga teljesen megrontja a t\u00e1rsadalmi \u00e9letet \u00e9s a polg\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcks\u00e9ges \u00f6sszetart\u00e1st, mert nagyon sokan vannak, akik m\u00e1sf\u00e9le, mint ilyen nevel\u00e9sben nem r\u00e9szes\u00fclnek, s azt hiszik,\n hogy csak ilyen gondolkoz\u00e1s mellett \u00fcdv\u00f6z\u00fclnek. Azel\u0151tt ez nem \u00edgy volt. M\u00e9g az \u00e9n tan\u00e1raim is tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 papok voltak, akik az iskol\u00e1ban nem tettek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a katolikus \u00e9s zsid\u00f3 tanul\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s akik ott csak a tudom\u00e1ny\n papjai voltak. A mi iskolat\u00e1rsaink meg is tanult\u00e1k, hogy szeretni kell az Istent \u00e9s a vall\u00e1st, de nem tan\u00edtott\u00e1k meg \u0151ket arra, hogy gy\u0171l\u00f6lni kell t\u00e1rsaikat, ha ezek nem katolikusok.” Rem\u00e9ny\u00e9t fejezi ki, hogy az \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyek megv\u00e1ltoztatj\u00e1k\n ezt a helyzetet, s v\u00e9g\u00fcl ezzel fejezi be: \u201eMindny\u00e1jan egy haz\u00e1nak a polg\u00e1rai vagyunk. El\u00e9g bajunk van nek\u00fcnk Ausztri\u00e1val s a nemzetis\u00e9giekkel, ne tartsuk mi is egym\u00e1st ellens\u00e9gnek, kik a hazaszeretetben egyek vagyunk, akiknek m\u00e1s\n b\u0171n\u00fck nincsen, minthogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 templomban im\u00e1djuk ugyanazt az Istent.”[13]\n
   Egy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb dr. Barchetti K\u00e1roly \u00fcgyv\u00e9d, \u00fcgy\u00e9sz \u201eVall\u00e1sszabads\u00e1g” c\u00edmmel \u00edrt vez\u00e9rcikket, \u00fcdv\u00f6z\u00f6lve a v\u00e9gre megszavazott t\u00f6rv\u00e9nyeket: \u201eA k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z elfogadta a vall\u00e1s szabad gyakorl\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt \u00e9s\n a zsid\u00f3 vall\u00e1s recepci\u00f3j\u00e1t. Negyvenhat \u00e9vi k\u00fczdelem ut\u00e1n v\u00e9gre \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek 1848 liber\u00e1lis eszm\u00e9i. .. Nagyon lass\u00fa az eszm\u00e9k fejl\u0151d\u00e9se. \u00c9vtizedek, s\u0151t \u00e9vsz\u00e1zadok kellenek ahhoz, m\u00edg egy-egy k\u00f6z\u00fcl\u00fck teljesen meg\u00e9rlel\u0151dik. S akkor\n is mennyi k\u00fczdelembe ker\u00fcl a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s. K\u00e9t ellens\u00e9ggel kell szembesz\u00e1llni a megval\u00f3sul\u00e1s fel\u00e9 t\u00f6rekv\u0151 eszm\u00e9knek: egyik a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, m\u00e1sik a rosszakarattal p\u00e1rosul\u00f3 \u00f6nz\u00e9s. Soha sem fog teh\u00e1t a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g fellege az emberi elm\u00e9kr\u00f3l\n v\u00e9gleg elvonulni?”[14] A k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vtizedek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek ismeret\u00e9ben mondhatjuk, hogy jogosan tette fel a k\u00e9rd\u00e9st. Ugyanebben a sz\u00e1mban Alf\u00f6ldi D\u00e1vid v\u00e1laszolt a helytelen katolikus nevel\u00e9ssel kapcsolatos cikk\u00e9t \u00e9rt t\u00e1mad\u00e1sokra. Az\n Egri H\u00edrad\u00f3, melyet az egri egyh\u00e1zmegye adott ki, er\u0151teljes t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9zett ellene. Alf\u00f6ldi azzal v\u00e9dekezettik, hogy a nevel\u00e9s k\u00f6z\u00fcgy, \u00e9s a sajt\u00f3 munkat\u00e1rs\u00e1nak k\u00f6teless\u00e9ge a vissz\u00e1ss\u00e1gok ellen fell\u00e9pni. Az Egri H\u00edrad\u00f3 \u201ebetolakod\u00f3knak”\n nevezite a zsid\u00f3kat, \u00e9s azt javasolta, hogy a katolikus iskol\u00e1k \u201eegyszer\u0171en ne fogadj\u00e1k be” a zsid\u00f3kat. Alf\u00f6ldi ki\u00e1llt a zsid\u00f3k szolgalelk\u0171s\u00e9ge ellen, \u201e…ink\u00e1bb egy zsid\u00f3 gyereket se fogadjanak be katholikus iskol\u00e1ink, semhogy meg\u00f6lj\u00e9k\n m\u00e1r gyerekkorukban \u00f6n\u00e9rzet\u00fcket, s arra tan\u00edts\u00e1k \u0151ket, hogy a zsid\u00f3 az\u00e9rt, mert zsid\u00f3nak sz\u00fcletett, akkor is hitv\u00e1nyabb a nem zsid\u00f3n\u00e1l, ha a lehet\u0151 leglelkiismeretesebben teljes\u00edti k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t… csak az iskol\u00e1ban tanulhatja majd\n meg mindenki, hogy a haz\u00e1t akkor is szeretni kell, ha ez az egyh\u00e1zaknak n\u00e9ha nem tetszik.”\n
   A beilleszked\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9geit \u00e9rz\u00e9kelteti a k\u00f6vetkez\u0151 \u00fajs\u00e1gcikk is, amely a liber\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa Hevesv\u00e1rmegyi H\u00edrlapban jelent meg 1894-ben, \u00edr\u00f3ja nev\u00e9t nem t\u00fcntett\u00e9k fel. A cikk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok \u00e9s\n vall\u00e1sfelekezetek k\u00f6z\u00f6tti elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l: \u201eEddig a k\u00f3rt\u00fcnet ink\u00e1bb az arisztokratikus hajlamok k\u00f3ros t\u00falteng\u00e9s\u00e9re utat. Hogy azonban ink\u00e1bb az elszigetelts\u00e9g aszk\u00f3rj\u00e1nak produktuma, kit\u0171nik ama tov\u00e1bbi folyamatb\u00f3l, mely az egyes\n vall\u00e1sfelekezetek, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kereszt\u00e9nyek \u00e9s a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt fennforg\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tart\u00f3zkod\u00e1sban, hidegs\u00e9gben, len\u00e9z\u00e9sben \u00e9s ellenszenvben nyilv\u00e1nul meg.Hogy ez a szimpt\u00f3ma t\u00e1rsas \u00e9rintkez\u00e9s\u00fcnk k\u00f6r\u00e9ben nap nap ut\u00e1n folyton \u00e9szlelhet\u0151,\n azt tapasztalatb\u00f3l tudjuk mindny\u00e1jan. A piacz, az utcza, a sz\u00ednh\u00e1z, a t\u00e1nczterem stb., stb. megannyi permanens szinpadul szolg\u00e1lnak ennek a hideglel\u0151s valaminek a szc\u00e9n\u00e1ihoz. A legt\u00f6bben azt is l\u00e1tjuk, hogy ezek a szc\u00e9n\u00e1k bizony\n nagyon lehangol\u00f3lag hatnak t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00fcnk der\u0171j\u00e9re. S n\u00e9h\u00e1nyan egyenesen a 19. sz\u00e1zad demokratikus \u00e9s liber\u00e1lis ir\u00e1nya elleni mer\u00e9nyletnek tartjuk azokat, melyek t\u0171zzel-vassal kiirtand\u00f3k, elnyomand\u00f3k.\u201d P\u00e9ldak\u00e9nt hozza fel,\n hogy a m\u0171kedvel\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g csupa zsid\u00f3 fiatalb\u00f3l \u00e1ll, \u00e9s els\u0151, igen j\u00f3l siker\u00fclt el\u0151ad\u00e1suk n\u00e9z\u0151i k\u00f6z\u00f6tt is csak n\u00e9h\u00e1ny kereszt\u00e9ny volt.[15] A bizalmatlans\u00e1g, az elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s k\u00e9toldal\u00fa, ezt \u00e9rz\u00e9kelteti a Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok 1897-es cikke:\n \u201eSok magyar a zsid\u00f3val t\u00e1rsalog, de nem sz\u00edvesen, befogadja a t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ba, ha musz\u00e1j, s mindenek felett azt k\u00edv\u00e1nja, hogy a zsid\u00f3 szerfelett megtisztelve \u00e9rezze mag\u00e1t, ha vele sz\u00f3ba \u00e1ll. No pedig ez – antisemitizmus.\u201d[16]\n
   Ezzel szemben a kiegyez\u00e9s kor\u00e1ban sz\u00e1mtalan p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t tal\u00e1ljuk annak, hogy a beilleszked\u00e9sre, \u00e9s a gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9sre v\u00e9gre az orsz\u00e1g t\u00f6bbi polg\u00e1raihoz hasonl\u00f3 jogokat kapott zsid\u00f3k mennyire h\u00e1l\u00e1sak\n voltak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9rt: 1877-ben \u00edrta a megyei \u00fajs\u00e1g: \u201eA plevnai t\u00f6r\u00f6k gy\u0151zelem \u00f6r\u00f6m\u00e9re rendezett \u00fcnneps\u00e9gen felsz\u00f3lalt Nagy Adolf tiszaigari postaexpedit\u0151r, a magyar szellem, alkotm\u00e1nyoss\u00e1g, szabads\u00e1g \u0151rz\u00e9s\u00e9re, \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra buzd\u00edtva\n felekezete tagjait.”[17] Az \u00faj tiszaf\u00fcredi f\u0151rabbi Szofer M\u00f3r 1893-ban, az \u0151szi \u00fcnnepek alkalm\u00e1b\u00f3l tartott \u00fcnnepi besz\u00e9d\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta: \u201eEbben a haz\u00e1ban egyenl\u0151en szolg\u00e1ltatj\u00e1k az igazs\u00e1got minden polg\u00e1rnak, felekezetre\n val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl… Tekints\u00fcnk sz\u00e9t f\u00f6ldr\u00e9sz\u00fcnk\u00f6n, l\u00e1tni fogjuk, hogy szeg\u00e9ny oroszorsz\u00e1gi hitsorsosaink min\u0151 borzaszt\u00f3 sanyargattat\u00e1snak vannak kit\u00e9ve! Nem sokkal jobb sorsuk hittestv\u00e9reinknek Rom\u00e1ni\u00e1ban sem. E haza f\u00f6ldj\u00e9n\n senkit vall\u00e1s\u00e1\u00e9rt nem h\u00e1bor\u00edtanak. Im\u00e1dkozzunk teh\u00e1t a haza boldogs\u00e1g\u00e1\u00e9rt!”[18] Dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid, aki cikkeiben lelkesen harcolt a recepci\u00f3\u00e9rt, a millennium alkalm\u00e1b\u00f3l neofita buzgalommal terjeszti el\u0151 j\u00f3 \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges \u00f6tleteit.\n \u201e…haz\u00e1nk ezred\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00f6r\u00f6m\u00fcnnep\u00e9t tenni akar\u00e1s, megtart\u00e1s\u00e1t az igazi hazaszeretet \u00e9s a nemzeti \u00f6n\u00e9rzet k\u00f6veteli.\u201d Gazdas\u00e1gi akad\u00e9mia fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t javasolta Egerben, a Heves v\u00e1rmegyei monogr\u00e1fia elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t (ez megval\u00f3sult), \u00c1rp\u00e1d-szobor,\n \u00c1rp\u00e1d sz\u00e1lloda, katolikus egyetem l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t, ezenk\u00edv\u00fcl: \u201e…v\u00e1rmegy\u00e9nk idegen nev\u0171 k\u00f6zs\u00e9gei \u00c1rp\u00e1d \u00e9s a h\u00e9t vez\u00e9r nev\u00e9re v\u00e1ltoztass\u00e1k meg neveiket.\u201d[19]Az 1881-ben a Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s esk\u00fcv\u0151je alkalm\u00e1b\u00f3l tisztelg\u0151 megyei k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\n tagjai voltak a megyei elit k\u00e9pvisel\u0151i, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt arisztokrat\u00e1k, de rajtuk k\u00edv\u00fcl Hirschl Salamon \u00e9s Engel Jakab is.[20] A gy\u00f6ngy\u00f6si millenniumi bizotts\u00e1g aleln\u00f6ke volt T\u00e9ven Zsigmond nagykeresked\u0151. [21] Az asszimil\u00e1ci\u00f3, a magyar\n nyelv haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem \u00e9lharcosa volt Bardach S\u00e1ndor ad\u00f3tisztvisel\u0151, aki a kilencvenes \u00e9vekben sz\u00e1mos cikkben buzd\u00edtott a magyar nyelv haszn\u00e1lat\u00e1ra, a beilleszked\u00e9sre. 1892-ben \u00edrta Magyarosodjunk! c\u00edm\u0171 felh\u00edv\u00e1s\u00e1t.\n \u201e… \u00c9s vajon Magyarorsz\u00e1g nem a mi \u00e9des haz\u00e1nk-e? Nem b\u00fcszk\u00e9n valljuk-e magunkat magyarnak?…Itt volna teh\u00e1t m\u00e1r az ideje, hogy a magyar nemzet ir\u00e1nti lojalit\u00e1sb\u00f3l kifoly\u00f3lag dobjuk el magunkt\u00f3l a germaniz\u00e1l\u00e1st \u00e9s adjunk helyt\n a hazafis\u00e1gnak!”[22]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 644, 646 l.\n
[2] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1881. 17 sz. 1 l.\n
[3] Az egri zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nete. 1976. 12 l.\n
[4] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1882. 23 sz. 1 l.\n
[5] Alisp\u00e1ni iratok.IV.-404\/a.=HML.\n
[6] Alisp\u00e1ni iratok.IV.-404\/a.=HML \u201eA bel\u00fcgyminiszter k\u00f6rrendelete a zsid\u00f3s\u00e1g v\u00e9delm\u00e9ben\u201d=1882-7746\n
[7] Alisp\u00e1ni iratok.IV.-404\/a.=HML. \u201eA megye a bel\u00fcgyminisztert felel\u0151ss\u00e9gre vonni\n
k\u00e9ri…\u201d=1882-12625\n
[8] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1883. 35 sz. 1 l.\n
[9] Alisp\u00e1ni iratok.IV.-404\/a.=HML \u201eHatvan k\u00f6zs\u00e9gben l\u00e9v\u0151 vall\u00e1sfelekezetek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszecsap\u00e1s, zsid\u00f3gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00e9s\u201d.1885-35.\n
[10] Babocsay S\u00e1ndor: A polg\u00e1ri h\u00e1zass\u00e1g = Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 38. sz. 1 l.\n
[11] Csutor\u00e1s L\u00e1szl\u00f3: A polg\u00e1ri h\u00e1zass\u00e1g m\u00e1sik oldala. = Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 39 l. 1 l.\n
[12] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 40 sz. 1 l.\n
[13] Alf\u00f6ldi D\u00e1vid: A felekezeti szellem = Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1894. 75. sz. 1-2 l.\n
[14] Barchetti K\u00e1roly: Vall\u00e1sszabads\u00e1g = Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1894. 77. sz. 1-2 l.\n
[15] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1894. 62. Sz.\n
[16] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1897. 49. sz. 1 l.\n
[17] Eger.1877.X.4. 316-317 l.\n
[18] Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke.1893\/39. 2 l.\n
[19] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 6. sz. 6 l.\n
[20] Gy\u00f6ngy\u00f6si Lapok. 1881. 19 5 l.\n
[21] Hevesv\u00e1rmegyei H\u00edrlap. 1893. 27 sz. 2 l.\n
[22] Tiszaf\u00fcred \u00e9s Vid\u00e9ke.1892\/46.2-3 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a forradalmak<\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a zsid\u00f3 f\u00e9rfiak ugyan\u00fagy r\u00e9szt vettek, \u00e9s sz\u00e1mos h\u0151si halott ker\u00fclt ki soraikb\u00f3l, mint a lakoss\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9b\u0151l is. Ha megn\u00e9zz\u00fck a helyi vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171veket, minden\u00fctt megtal\u00e1ljuk rajtuk a\n tipikus zsid\u00f3 neveket is. Gy\u00f6ngy\u00f6sr\u0151l 430 katona vonult be, az \u00e1ldozatok sz\u00e1ma 34; az egri zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl 30-an haltak meg. Hatvanb\u00f3l 95-en vettek r\u00e9szt a h\u00e1bor\u00faban, 17 volt a h\u0151si halott. Hevesen a 43 katon\u00e1b\u00f3l heten haltak meg, a\n p\u00e1szt\u00f3i 40-b\u0151l 14-en, Tiszaf\u00fcreden 62-b\u00f3l 13; sokan megrokkanva t\u00e9rtek haza.[1] Adom\u00e1nyoz\u00e1s ter\u00e9n is kit\u0171ntek, a gy\u00f6ngy\u00f6si Chevra Kadisha k\u00f3rh\u00e1zat l\u00e9tes\u00edtett a h\u00e1bor\u00fa sebes\u00fcltjei sz\u00e1m\u00e1ra, az \u00f6sszes \u00e1gyat Rusz Jakab adom\u00e1nyozta,\n a felszerel\u00e9sre a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt rendeztek gy\u0171jt\u00e9st, fenn\u00e1ll\u00e1suk alatt 256 sebes\u00fcltet \u00e1poltak.[2]\n
   A megye zsid\u00f3 orvosai r\u00e9szt vettek a frontokon \u00e9s a h\u00e1torsz\u00e1gban is a hadik\u00f3rh\u00e1zak munk\u00e1j\u00e1ban, dr. Kiss Alad\u00e1r, a Tiszaf\u00fcredi j\u00e1r\u00e1s alorvosa (1895-1933) a tiszaf\u00fcredi polg\u00e1ri iskol\u00e1ban berendezett hadik\u00f3rh\u00e1z parancsnoka\n volt. Gy\u00f6ngy\u00f6st a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n t\u00f6bb t\u0171zv\u00e9sz is s\u00fajtotta. S\u0171r\u0171n \u00e9p\u00fclt h\u00e1zsoraival, \u00e9s a v\u00edzhi\u00e1ny miatt ezek a t\u0171zv\u00e9szek nagy k\u00e1rt okoztak. A legnagyobb, Gy\u00f6ngy\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelmi magj\u00e1t elpuszt\u00edt\u00f3 legnagyobb t\u0171zv\u00e9sz a h\u00e1bor\u00fa utols\u00f3\n el\u0151tti esztendej\u00e9ben, 1917. m\u00e1jus 21-\u00e9n t\u00f6rt ki, \u00e9s a v\u00e1ros nagy r\u00e9sz\u00e9t elpuszt\u00edtotta, a v\u00e1ros iskol\u00e1it, templomait, a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t, de t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a zsinag\u00f3g\u00e1t is, \u00e9s a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9p\u00fcleteket, \u00e9s saj\u00e1t h\u00e1zaikat is.[3] A Heves\n megyei zsid\u00f3 katon\u00e1k sora t\u0171nt ki vit\u00e9zs\u00e9g\u00e9vel, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt kiadott adatt\u00e1rak k\u00f6zlik az egyes volt zsid\u00f3 frontharcosok sokf\u00e9le hadi kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9t is. A gy\u00f6ngy\u00f6si lista szerint t\u00f6bben tiszti rangban szolg\u00e1ltak,\n B\u00fcchler Zsigmond \u0151rnagyk\u00e9nt, heten f\u0151hadnagyk\u00e9nt.[4] A k\u00e9pen jobb oldalt V\u00e1g\u00f3 Imre \u00e9s csal\u00e1dja, V\u00e1g\u00f3 Imre m\u00e9rn\u00f6k\u00f6t a 1944. okt\u00f3ber 16-\u00e1n Pusztav\u00e1mon v\u00e9gezt\u00e9k 215 Heves \u00e9s Borsod megyei \u00e9rtelmis\u00e9givel egy\u00fctt.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 332, 210, 346, 362 l.\n
[2] Jakab Jen\u0151. 1943. 13 l.\n
[3] Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3. 1999. 53-54 l.\n
[4] Gy\u00f6ngy\u00f6si zsid\u00f3 t\u0171zharcosok \u00e9s hadirokkantak az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban. K\u00f6zli Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3. 1999. 136 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban r\u00e9szt vett egri zsid\u00f3k az Aranyalbumb\u00f3l, orvosok, \u00fcgyv\u00e9dek, keresked\u0151k; t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket meg\u00f6lt\u00e9k a holokausztban <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   Sajnos mindeme t\u00e9nyek sem akad\u00e1lyozt\u00e1k meg, hogy a bukott forradalmak \u00e9s Trianon ut\u00e1n ne a zsid\u00f3s\u00e1got tegy\u00e9k meg kollekt\u00edv b\u0171nbaknak a h\u00e1bor\u00fas vesztes\u00e9gek\u00e9rt. A h\u00e1torsz\u00e1got v\u00e1ratlanul \u00e9rte a h\u00e1bor\u00fa elveszt\u00e9se. 1918. okt\u00f3ber\n 17-\u00e9n Tisza Istv\u00e1n bejelentette a h\u00e1bor\u00fa elveszt\u00e9s\u00e9t, okt\u00f3ber 25-\u00e9n az ellenz\u00e9ki \u00e9s parlamenten k\u00edv\u00fcli p\u00e1rtokb\u00f3l alakult meg a Magyar Nemzeti Tan\u00e1cs. Azonban az \u00f6sszeoml\u00e1s ut\u00e1n felbomlott a rend az orsz\u00e1gban, a forradalom spont\u00e1n\n m\u00f3don t\u00f6rt ki, \u201e…\u00e9hes lerongyol\u00f3dott t\u00f6megek gyorsan cselekedtek, okt\u00f3ber 31-\u00e9n felt\u00f6rt\u00e9k a katonai rakt\u00e1rakat, k\u00e9szleteiket sz\u00e9thordt\u00e1k. Megt\u00e1madt\u00e1k a p\u00e1lyaudvarokat is.\u201d[1] Okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n, \u00e9s november els\u0151 napjaiban a paraszti-katonai\n megmozdul\u00e1sok, fosztogat\u00e1sok Heves megy\u00e9ben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 intenzit\u00e1ssal jelentkeztek. Ahol azonban megt\u00f6rt\u00e9ntek, ott nem kis r\u00e9szben a zsid\u00f3 polg\u00e1rok boltjait \u00e9s lak\u00e1sait d\u00falt\u00e1k fel. Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n okt\u00f3ber 31-\u00e9n az ott \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 fegyveres\n husz\u00e1rcsoport \u00f6nk\u00e9nyesen hazaindult, az utc\u00e1n t\u00e1rolt bort\u00f3l ler\u00e9szegedtek, a hozz\u00e1juk csap\u00f3d\u00f3 cs\u0151csel\u00e9kkel egy\u00fctt a k\u00f6vetkez\u0151 napon kifosztott\u00e1k a piac k\u00f6rny\u00e9ki boltokat, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00f6zv. Deutsch L\u0151rincn\u00e9 boltj\u00e1t, a Kohn f\u00e9le baz\u00e1rt,\n Goldner D\u00e1vid ruhakeresked\u00e9s\u00e9t.\n
   Az utc\u00e1n j\u00e1r\u00f3kel\u0151ket t\u00e1madtak meg, ablakokat vertek be, komoly puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gezve. \u201eA randal\u00edroz\u00f3 sihederek belek\u00f6t\u00f6ttek az arra j\u00e1r\u00f3 zsid\u00f3kba, \u00edgy Lichtenstein Miksa tartal\u00e9kos hadnagyba, kinek v\u00e9delm\u00e9re siet\u0151 testv\u00e9r\u00f6ccs\u00e9t,\n Dezs\u0151t, a V\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n l\u00e9v\u0151 rend\u0151rkapit\u00e1nys\u00e1gig \u00fcld\u00f6zt\u00e9k, majd a rend\u0151rs\u00e9g \u00e9p\u00fclet\u00e9ben meg\u00f6lt\u00e9k.” [2] Verpel\u00e9ten \u201eaz 1918-as forradalom alkalm\u00e1val a hitk\u00f6zs\u00e9g lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1t \u00e9s templom\u00e1t teljesen kifosztott\u00e1k, a kegyszereket sz\u00e9thordt\u00e1k…\n A forradalom k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00f6zs\u00e9g tagjainak nagy r\u00e9sze sz\u00e9tsz\u00e9ledt. Sokan Budapestre, Miskolcra, Egerbe k\u00f6lt\u00f6ztek.\u201d[3] Tiszaigar \u00e9s Tisza\u00f6rs boltjaiban, \u00e9s tehet\u0151sebb polg\u00e1rainak lak\u00e1saiban 703000-730000 korona k\u00e1r keletkezett,\n Tiszaf\u00fcreden Pilitzer Ign\u00e1c vas\u00fati vend\u00e9gl\u0151s rakt\u00e1r\u00e1t t\u00f6rt\u00e9k fel az \u00e1tvonul\u00f3 katon\u00e1k, \u00e9s 85 liter bor\u00e1t vitt\u00e9k el.[4]\n
   A helyi Nemzeti Tan\u00e1csok, bizotts\u00e1gok a rend fenntart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra alakultak meg. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s \u00e9s a gazdas\u00e1gi elit mellett az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben a lakoss\u00e1gnak eddig a hatalomb\u00f3l kiz\u00e1rt\n r\u00e9tegei is k\u00e9pviseltett\u00e9k magukat. Egerben november 3-\u00e1n alakult meg a sz\u00e1z tagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 Nemzeti Tan\u00e1cs. A v\u00e9grehajt\u00f3 bizotts\u00e1g n\u00e9gy eln\u00f6ke Jankovich Dezs\u0151 polg\u00e1rmester, dr. Babocsay S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9d, dr. Alf\u00f6ldi D\u00e1vid \u00e9s Militzer\n Gyula sz\u0151l\u0151birtokos volt. K\u00e9s\u0151bb a tagok k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt a v\u00e1ros f\u0151jegyz\u0151je \u00e9s rend\u0151rkapit\u00e1nya is, teh\u00e1t k\u00e9pviseltette mag\u00e1t a kor\u00e1bbi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151s\u00e9ge is, de a tagok k\u00f6z\u00f6tt a helyi polg\u00e1rs\u00e1g \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151i is helyet\n foglaltak. A megye alisp\u00e1nja megmaradt hivatal\u00e1ban, november 4-\u00e9n az egri \u00e9rsek \u00e9s a v\u00e1rosi paps\u00e1g is esk\u00fct tett a Nemzeti Tan\u00e1cs el\u0151tt.\n
   A Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt helyi szervezet\u00e9nek egyik vezet\u0151j\u00e9t, Fischer Man\u00f3t az 1978-ban \u00edrott v\u00e1rost\u00f6rt\u00e9neti munka el\u00edt\u00e9l\u0151en r\u00f3ja meg, mivel \u201ea polg\u00e1rs\u00e1ggal val\u00f3 teljes egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, az oszt\u00e1lyb\u00e9ke h\u00edve volt\u201d, november\n 3-\u00e1n a Kossuth t\u00e9ren tartott n\u00e9pgy\u0171l\u00e9sen fegyelemre \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre h\u00edvta fel a v\u00e1ros lak\u00f3it, \u201e\u0151 szeg\u00e9ny ember, de a mai id\u0151ben megv\u00e9di mindenki vagyon\u00e1t, legyen az ak\u00e1r az egri \u00e9rsek is.\u201d M\u00e1rciust\u00f3l Fischer r\u00e9szt vett a megyei\n direkt\u00f3rium munk\u00e1j\u00e1ban, de a megyei vezet\u0151k ekkor sem a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n az esem\u00e9nyek radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val a legt\u00f6bb zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa szoci\u00e1ldemokrata nem akart l\u00e9p\u00e9st tartani, ez\u00e9rt z\u00e1rt\u00e1k ki a p\u00e1rtb\u00f3l dr. Horovitz\n Alfr\u00e9d \u00e9s Waldner F\u00fcl\u00f6p \u00fcgyv\u00e9deket. A helyi direkt\u00f3rium eln\u00f6ke a nem zsid\u00f3 Junghancz Ferenc \u00e1cs, a rend\u0151rs\u00e9g vezet\u0151je pedig Nemecz J\u00f3zsef lett.[5] \u00e1prilis v\u00e9g\u00e9n szocializ\u00e1lt\u00e1k az egri \u00fczemeket, megteremtett\u00e9k a p\u00e9nzint\u00e9zetek felett\n a fel\u00fcgyeletet.[6] Betiltott\u00e1k a t\u00f6bbnyire zsid\u00f3k \u00e1ltal szerkesztett \u00e1ltal helyi sajt\u00f3t is.\n
   A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n a megye ter\u00fclet\u00e9n is szocializ\u00e1lt\u00e1k a 20 f\u0151n fel\u00fcli \u00fczemeket, a bankokat \u00e9s a f\u00f6ldbirtokokat. Hatvanban a Hatvany-Deutsch csal\u00e1d a forradalom kit\u00f6r\u00e9sekor elmenek\u00fclt, \u00e1prilis 6-\u00e1n a cukorgy\u00e1rat\n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, 3. \u00e9s 12. k\u00f6z\u00f6tt a f\u00f6ldbirtokokat szocializ\u00e1lt\u00e1k mez\u0151gazdas\u00e1gi sz\u00f6vetkezetet alak\u00edtva bel\u0151le. Blumenthal B\u00e9la bankigazgat\u00f3 lak\u00e1s\u00e1t kirabolt\u00e1k.[7] Az egyes helys\u00e9gekben a m\u00f3dosabb embereket vitt\u00e9k el t\u00faszk\u00e9nt, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck\n nagy sz\u00e1mban voltak zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00faak. Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a direkt\u00f3rium vezet\u0151je \u00e9s a v\u00e1ros rend\u0151rparancsnoka sem volt zsid\u00f3. Egyik els\u0151 int\u00e9zked\u00e9s\u00fckkel betiltott\u00e1k a \u201ezsid\u00f3 \u00fajs\u00e1gokat”, bez\u00e1rt\u00e1k, illetve szocializ\u00e1lt\u00e1k a helyi bankokat,\n az \u00fczleteket, az ipari \u00fczemeket, Bruckner Izidor (1864-1938) sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1t. A \u201ev\u00f6r\u00f6s\u00f6k” a gy\u00f6ngy\u00f6si tekint\u00e9lyes embereket megsz\u00e9gyen\u00edt\u00e9sk\u00e9nt utcasepr\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck nem egy zsid\u00f3t is. A forradalmi t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k 14 t\u00fasza\n k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9gy prominens zsid\u00f3 gazdas\u00e1gi vezet\u0151 volt. A m\u00e1jus elsejei ellenforradalmi szervezked\u00e9sben komoly szerepe volt a zsid\u00f3 Michelst\u00e4dter (Mih\u00e1lyfalvy) Jen\u0151nek, a megtorl\u00e1sn\u00e1l az evang\u00e9likus Csipkay Albert husz\u00e1rsz\u00e1zaddos mellett\n kiv\u00e9gezt\u00e9k a v\u00e9tlen Welt Ign\u00e1c \u00fcvegkeresked\u0151t is. A buk\u00e1s ut\u00e1ni b\u00edr\u00f3s\u00e1gi perek sor\u00e1n b\u00e1r az els\u0151rend\u0171 v\u00e1dlottak nem zsid\u00f3k voltak, m\u00e9gis igyekeztek antiszemita hangulatot kelteni. H\u00e9t zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa v\u00e1dlott kapott b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9st.[8]\n
   Tiszaf\u00fcreden november k\u00f6zep\u00e9n, december elej\u00e9n a helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i is letett\u00e9k az \u00faj korm\u00e1nyra az esk\u00fct. 1918. december v\u00e9g\u00e9n mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u0151, feldolgoz\u00f3 \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si sz\u00f6vetkezet terveit dolgozta ki\n a zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa Wildmann Lip\u00f3t nagyb\u00e9rl\u0151 \u00e9s dr. Gelei K\u00e1roly \u00fcgyv\u00e9d. A dokumentum kidolgoz\u00e1s\u00e1ban, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben r\u00e9szt vett a k\u00f6zs\u00e9gi jegyz\u0151, a reform\u00e1tus lelk\u00e9sz, az egyik nagybirtokos, is \u00e9s t\u00f6bb birtokos paraszt is. A tervezet\n megjelent a megyei sajt\u00f3ban, \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 form\u00e1ban is. 1919. m\u00e1rcius 22-\u00e9n alak\u00edtott\u00e1k meg a munk\u00e1stan\u00e1csot, 40 tagj\u00e1b\u00f3l 70 % napsz\u00e1mos \u00e9s f\u00f6ldm\u0171ves paraszt volt. A J\u00e1r\u00e1si Munk\u00e1stan\u00e1cs eln\u00f6ke dr. Gelei K\u00e1roly \u00fcgyv\u00e9d lett. \u00c1prilis elsej\u00e9n\n az \u00f6sszes felekezeti iskol\u00e1t \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, majd az egyetlen f\u00fcredi telephellyel m\u0171k\u00f6d\u0151, 20 f\u0151n fel\u00fcli \u00fczemet, a debreceni sz\u00e9khely\u0171 Magyar Fa- \u00e9s Kefeipari Rt. is. M\u00e1jus elsej\u00e9n a h\u00fasz letart\u00f3ztatott t\u00fasz k\u00f6z\u00f6tt ott voltak a helyi\n zsid\u00f3s\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i is. [9]A buk\u00e1s ut\u00e1n 60 embert tart\u00f3ztattak le, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck dr. Gelei K\u00e1rolyt, Wildmann Gyula gazd\u00e1lkod\u00f3t, \u00e9s dr. Gy\u00f6rgy Lip\u00f3t orvost, akik b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9st kaptak. 1941-ben \u00e9s 1944. m\u00e1rcius 19-e ut\u00e1n is mint megb\u00edzhatatlan\n szem\u00e9lyt a megy\u00e9ben t\u00f6bbeket intern\u00e1ltak, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a Tiszaf\u00fcreden \u00e9l\u0151 Wildmann Gyul\u00e1t, az egri dr. Fischer Lajost \u00e9s dr. Heller J\u00f3zsefet, a gy\u00f6ngy\u00f6si dr. Gondos Mikl\u00f3s orvost.<\/p>\n

<\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Gunst P\u00e9ter. 1999. 19 l.\n
[2] Vargha Tivadar. 1920. 12 l. k\u00f6zli Horv\u00e1th 55 l\n
[3] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 947 l.\n
[4] Vad\u00e1sz Istv\u00e1n. 1986. 5 l.\n
[5] Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3. 1999. 55 l.\n
[6] Nagy J\u00f3zsef. 1978. 330-334 l.\n
[7] Bencze G\u00e9za-Sud\u00e1r Korn\u00e9lia. 1989. 49 l.\n
[8] Horv\u00e1th L\u00e1szl\u00f3. 1999. 57-58 l.\n
[9] Vad\u00e1sz Istv\u00e1n. 1986. 9-13 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az asszimil\u00e1ci\u00f3 \u00e1llom\u00e1sai Az asszimil\u00e1ci\u00f3 fogalma, m\u00e9rt\u00e9ke, id\u0151pontja \u00e9s teljess\u00e9ge a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legvitatottabb k\u00e9rd\u00e9se. Az asszimil\u00e1ci\u00f3 mai meghat\u00e1roz\u00e1sa: \u201eteljes hozz\u00e1idomul\u00e1s vmihez, beolvad\u00e1s vmibe (pl. m\u00e1s orsz\u00e1gba, n\u00e9pbe).”[1] \u201e…\u00f6sszeolvad\u00e1st eredm\u00e9nyez\u0151 folyamat, amelynek sor\u00e1n valamely egy\u00e9n, vagy csoport, fajta, nemzetis\u00e9g, n\u00e9p beolvad, ill. beilleszkedik egy m\u00e1sik embercsoportba, fajt\u00e1ba, nemzetis\u00e9gbe, n\u00e9pbe, \u00e1tveszi annak nyelv\u00e9t, szok\u00e1sait, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"page-templates\/full-width-page.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-779","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/779","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=779"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/779\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2471,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/779\/revisions\/2471"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=779"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}