{"id":782,"date":"2022-02-27T06:51:32","date_gmt":"2022-02-27T06:51:32","guid":{"rendered":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=782"},"modified":"2022-05-28T17:26:33","modified_gmt":"2022-05-28T17:26:33","slug":"oktatas-felsooktatasi-lehetosegek-a-megye-zsido-fiataljai-szamara","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/?page_id=782","title":{"rendered":"OKTAT\u00c1S, FELS\u0150OKTAT\u00c1SI LEHET\u0150S\u00c9GEK A MEGYE ZSID\u00d3 FIATALJAI SZ\u00c1M\u00c1RA"},"content":{"rendered":"
\n \n
\n \n \n
\n \n
\n \n
\n \n
\n
\n \n \n
\n \n
\n \n \n
\n

Oktat\u00e1s, fels\u0151oktat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek a megye zsid\u00f3 fiataljai sz\u00e1m\u00e1ra <\/p>\n

Amint az els\u0151, demogr\u00e1fiai fejezetb\u0151l kider\u00fclt, a megye zsid\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1nak l\u00e9tsz\u00e1ma els\u0151sorban az elk\u00f6lt\u00f6z\u00e9sek miatt a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt nagyban cs\u00f6kkent. R\u00e9szben ez, r\u00e9szben az \u00e1tlag\u00e9letkor n\u00f6veked\u00e9se, a gyermekhaland\u00f3s\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9se,\n az urbaniz\u00e1ci\u00f3 okozta, hogy a megy\u00e9ben a zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa gyerekek sz\u00e1ma is j\u00f3val kevesebb lett. Az 1930-as \u00e9vekben m\u00e1r csak hat, 1944-ben, a Holocaust el\u0151tt mind\u00f6ssze h\u00e1rom zsid\u00f3 elemi iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a megy\u00e9ben: , Egerben, Hevesen\n \u00e9s Tiszaf\u00fcreden. Az iskolak\u00f6teles gyerekek sz\u00e1m\u00e1nak radik\u00e1lis cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t mutatja a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e1bl\u00e1zat:<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Am\u00edg a korszak kezdet\u00e9n az egri ciszterci f\u0151gimn\u00e1zium tanul\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt mind\u00f6ssze \u00e1tlagosan 4 % volt a zsid\u00f3 tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1ma. 1927-ben ny\u00edlt meg a hatvani Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Re\u00e1liskola mind\u00f6ssze 21 zsid\u00f3 n\u00f6vend\u00e9kkel, 1935-ben\n nyolcoszt\u00e1lyos gimn\u00e1ziumm\u00e1 alakult \u00e1t, \u00e9s felvette gr\u00f3f Klebesberg K\u00fan\u00f3 nev\u00e9t.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

    Gyakorlatilag az 1930-as \u00e9vekt\u0151l az ar\u00e1ny 9-12 % k\u00f6z\u00f6tt stagn\u00e1lt, majd a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra fokozatosan esett le az utols\u00f3 \u00e9vben majd alig 3 sz\u00e1zal\u00e9kra. Az 1941-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s alkalm\u00e1val Hatvan 16020 f\u0151s \u00f6sszlakoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l\n m\u00e1r mind\u00f6ssze 541 f\u0151, 3,37 % volt zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa, szemben az 1930-as 647 f\u0151vel. 1941-ben is magasabb volt a zsid\u00f3 tanul\u00f3k sz\u00e1zal\u00e9kos megoszl\u00e1sa, mint ami a lakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1hoz val\u00f3 ar\u00e1nya, az el\u0151z\u0151 \u00e9vtizedben pedig j\u00f3val meghaladta\n az ar\u00e1nysz\u00e1m\u00e1t. M\u00e9g ebben az id\u0151ben, a fels\u0151oktat\u00e1sban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck korl\u00e1toz\u00e1sa idej\u00e9n, a gyermeksz\u00e1m radik\u00e1lis lecs\u00f6kken\u00e9se ut\u00e1n is ilyen viszonylag nagyar\u00e1ny\u00fa volt a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1sban a r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck.[1]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Az iskola \u00e9vk\u00f6nyvei alapj\u00e1n.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Az egri dr. Fischer Mikl\u00f3s (1904-1983) a szegedi egyetemen tanult (k\u00f6z\u00e9pen), majd belgy\u00f3gy\u00e1szk\u00e9nt dolgozott Egerben, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n is<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   A megye zsid\u00f3 fiataljainak a fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1sban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9r\u0151l legfeljebb a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le adatt\u00e1rak \u00e9letrajzi r\u00e9sz\u00e9b\u0151l tudhatunk meg egy keveset. Az jogi \u00e9s orvosi egyetemeken k\u00edv\u00fcl els\u0151sorban a kereskedelmi akad\u00e9mi\u00e1t\n l\u00e1togatt\u00e1k a tov\u00e1bbtanul\u00f3 fiatalok. Az 1920-ban \u00e9letbe l\u00e9pett numerus clausus sz\u00e1mukra is cez\u00far\u00e1t jelentett, megnehez\u00edtette a tov\u00e1bbtanul\u00e1st. A megye nagyobb telep\u00fcl\u00e9sein mozgalmat ind\u00edtottak a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tanul\u00f3 szeg\u00e9ny di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra\n gy\u0171jt\u00e9st rendezve. 1923. december 10-\u00e9n a p\u00e1szt\u00f3i Maszkil El Dol egylet adott t\u00e1rsasvacsor\u00e1t Wohl S\u00e1ndor f\u00f6lbirtokos, hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k \u00e9s dr. Szenes Jen\u0151 \u00e1llatorvos szervez\u00e9s\u00e9ben. Az egri izraelita n\u0151egylet 50 hallgat\u00f3t ruh\u00e1zott\n fel az 1923. \u00e9vi hanukai \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt p\u00e9nzb\u0151l, a hevesi hitk\u00f6zs\u00e9g 1924. m\u00e1rcius 22-\u00e9n tartott hazafias \u00fcnneps\u00e9gen gy\u0171jt\u00f6tt a di\u00e1koknak. 1924-ben Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, Hatvanban a hitk\u00f6zs\u00e9gi eln\u00f6k\u00f6k vezet\u00e9s\u00e9vel alakultak meg a K\u00f6zponti\n Zsid\u00f3 Di\u00e1kseg\u00edt\u0151 Bizotts\u00e1g helyi bizotts\u00e1gai.[1] Az Egyenl\u0151s\u00e9gben jelent meg a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00edvszor\u00edt\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1s kilenc egri zsid\u00f3 fi\u00far\u00f3l, akiknek \u201ea Haller f\u00e9le t\u00f6rv\u00e9ny miatt el kell menni\u00f6k Padov\u00e1ba… Nyomorg\u00f3, szeg\u00e9ny, kis zsid\u00f3\n csal\u00e1dok fiai v\u00e1gnak neki a nyomornak, \u00e9s bizonytalans\u00e1gnak. Az egyik jelesen \u00e9rett di\u00e1knak \u00f6t kistestv\u00e9re van, \u00e9s az apja, aki fuvaros, eladta az egyik lov\u00e1t, amellyel kenyeret keresett a csal\u00e1dj\u00e1nak. Ink\u00e1bb kevesebb l\u00f3 \u00e9s keny\u00e9r,\n csak a fi\u00fa tanulhasson!\u201d[2]<\/p>\n

[1] Egyenl\u0151s\u00e9g. 1924. 12. Sz. 7, 9 l.,<\/p>\n

[2] Egyenl\u0151s\u00e9g. 1924. 41 sz. 17 l.<\/p>\n

A zsid\u00f3s\u00e1g szerepe a megye gazdas\u00e1g\u00e1ban a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt<\/p>\n

    Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, a forradalmak a megye \u00e9let\u00e9ben komoly gondot okoztak. A Felvid\u00e9k, Gal\u00edcia, Lengyelorsz\u00e1g, a M\u00e1travid\u00e9k, illetve az Alf\u00f6ld \u00e9s Budapest fel\u00e9 k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet j\u00e1tsz\u00f3, els\u0151sorban mez\u0151gazdas\u00e1gi jelleg\u0171\n megye \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gei nagyban besz\u0171k\u00fcltek. A megye gazdas\u00e1ga m\u00e9gink\u00e1bb agr\u00e1rjelleg\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre kit\u00e9ve az id\u0151j\u00e1r\u00e1s viszontags\u00e1gainak, sz\u00e1razs\u00e1g, \u00e1rv\u00edz, \u00e1llati k\u00e1rtev\u0151k, majd a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g befoly\u00e1solt\u00e1k negat\u00edvan\n a megye lak\u00f3inak \u00e9let\u00e9t, term\u00e9szetesen a helyi zsid\u00f3s\u00e1g\u00e9t is. A Heves Megyei Lev\u00e9lt\u00e1rban megl\u00e9v\u0151 1925-35 k\u00f6z\u00f6tti Alisp\u00e1ni jelent\u00e9sek szinte minden \u00e9vben ezekr\u0151l a neh\u00e9z\u00e9gekr\u0151l sz\u00f3lnak. 1925-ben a gyenge gabonaterm\u00e9sr\u0151l sz\u00e1molt be,\n 1929-ben ezt \u00edrta: \u201edac\u00e1ra a kedvez\u0151 term\u00e9skil\u00e1t\u00e1soknak a gazdas\u00e1gi helyzet rendk\u00edv\u00fcl nyomott, a gazd\u00e1k nagy anyagi gondokkal k\u00fcszk\u00f6dnek.” A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben m\u00e1r a rendk\u00edv\u00fcl s\u00falyos gazdas\u00e1gi helyzetr\u0151l sz\u00e1molt be: \u201eAz \u00e1ltal\u00e1nos gazdas\u00e1gi\n helyzet igen nyomaszt\u00f3. A gy\u00f6nge term\u00e9s, a b\u00faza \u00e1r\u00e1nak katasztrof\u00e1lis es\u00e9se, a bor \u00e9rt\u00e9ktelens\u00e9ge az am\u00fagy is neh\u00e9z helyzetben l\u00e9v\u0151 gazd\u00e1k sors\u00e1t csaknem elviselhetetlenn\u00e9 teszik.” \u201e…legszeg\u00e9nyebb n\u00e9poszt\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tt a nyomor m\u00e1s\n esztend\u0151kn\u00e9l nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben jelentkezett.” [1] A megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1g Seg\u00edt\u0151 Bizotts\u00e1got alak\u00edtott, \u00edns\u00e9gmunk\u00e1val, seg\u00e9lyekkel t\u00e1mogatva a r\u00e1szorul\u00f3kat. Az alisp\u00e1n els\u0151 helyen emelte ki dr. Szmrecs\u00e1nyi Lajos egri \u00e9rsek, \u00e9s a\n b\u00e1r\u00f3 Hatvany csal\u00e1d nagyar\u00e1ny\u00fa anyagi seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.  <\/p>\n

           Bankok \u00e9s v\u00e1llalataik; a mez\u0151gazdas\u00e1g a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt <\/p>\n

   A p\u00e9nzint\u00e9zetek \u00e9let\u00e9ben is gondot okozott a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a forradalmak, a Hevesmegyei Hitelbank Rt. m\u00e1r 1925-ben cs\u0151dbement.[2] A r\u00f6vid konszolid\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n a harmincas \u00e9vekben bek\u00f6vetkez\u0151 gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g tov\u00e1bbi bankokat\n sodort a cs\u0151d sz\u00e9l\u00e9re, illetve nem egyet \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t megsz\u00fcntetve valamelyik orsz\u00e1gos bank kebelezett be. A hitelint\u00e9zetek munk\u00e1j\u00e1ban tov\u00e1bbra is nagy szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be a zsid\u00f3k, amint a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9ld\u00e1k is mutatj\u00e1k: Az egri\n sz\u00e9khely\u0171 Agr\u00e1r-takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt. 1927-t\u0151l m\u00e1r a Magyar \u00c1ltal\u00e1nos Hitelbank \u00e9rdekelts\u00e9gek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1908-t\u00f3l a f\u0151k\u00f6nyvel\u0151 L\u0151w B\u00e9la volt, L\u0151w S\u00e1muel el\u0151bb tiszaf\u00fcredi, majd egri nyomdatulajdonos fia, aki 1912-ben m\u00e1r a bank c\u00e9gvezet\u0151-f\u0151k\u00f6nyvel\u0151je\n volt, k\u00e9s\u0151bb 1939-es nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig \u0151 volt a bank igazgat\u00f3ja. De tagja volt a megyei \u00e9s a v\u00e1rosi k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek, igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja a V\u00e1rosi F\u00fcrd\u0151 Rt-nek is.[3] A Gy\u00f6ngy\u00f6si Bank Rt. alapt\u0151k\u00e9je 1936-ban 600.000 peng\u0151,\n \u201e\u00e9rdekk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben\u201d volt a Westphalen Auersperg Visontai Sz\u0151l\u0151uradalom Rt.-vel, \u00e9s a Deutsch Salamon \u00e9s Fiai Rt.-vel. 1927-ben vez\u00e9rigazgat\u00f3ja Gr\u00fcssner Jen\u0151 f\u00f6ldbirtokos, \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3ja Schwartz G\u00e9za, a bank r\u00e9szv\u00e9nyt\u0151k\u00e9je 600.000\n peng\u0151. [4]           \n
   Az 1870-ben alap\u00edtott Gy\u00f6ngy\u00f6si Takar\u00e9k \u00e9s Hitelint\u00e9zet alapt\u0151k\u00e9je 2100000 Korona volt. Int\u00e9zeti eln\u00f6ke Dr. Polg\u00e1r S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9d, jogtan\u00e1csosa Dr. Polg\u00e1r Lajos. Alap\u00edt\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozott a Gy\u00f6ngy\u00f6si Forgalmi Bank Rt,\n a Gy\u00f6ngy\u00f6si V\u00e1rosfejleszt\u0151 \u00e9s \u00c9pit\u0151 Rt., a Polg\u00e1r S\u00e1ndor Telep Fajsz\u0151l\u0151 Uradalom Rt. Hevesen, \u00e9rdekk\u00f6r\u00e9ben a Gy\u00f6ngy\u00f6svid\u00e9ki G\u0151zmalom Rt. (Gy\u00f6ngy\u00f6si Ph\u00f6nix \/ szerk. Sz\u00e9kely Jen\u0151. Gy\u00f6ngy\u00f6s, 1918. p. 68.\n
   1909-ben a Visontai Sz\u0151l\u0151telep RT. (260 kat. h.) \u00e9s a M\u00e1trahegyaljai Sz\u0151l\u0151telep RT. (280 kat. h.) egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6tt a Visontai \u00e9s M\u00e1trahegyaljai Sz\u0151l\u0151telepek Bor\u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 RT. Ugyanabban az \u00e9vben a Gy\u00f6ngy\u00f6si Forgalmi\n Bank RT. 500 000 \u041a alapt\u0151k\u00e9vel l\u00e9trehozta 350 kat. holdon a Heves-Cs\u00e1nyi Sz\u0151l\u0151telep RT.-t, majd 1910-ben a Gy\u00f6ngy\u00f6si Takar\u00e9k- \u00e9s Hitelint\u00e9zet a Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Sz\u0151l\u0151uradalom RT.-t, a Gy\u00f6ngy\u00f6si N\u00e9pbank RT. a Visonta-J\u00f3k\u00fati RT.-t\n \u00e9s a Gy\u00f6ngy\u00f6spatai Uradalmi Sz\u0151l\u0151telep RT.-t. 1911-ben a gy\u00f6ngy\u00f6si sz\u00e9khely\u0171 Agraria Sz\u0151l\u0151telep\u00edt\u0151 RT. Ecs\u00e9den 400 kat. holdon, 340 000 \u041a alapt\u0151k\u00e9vel \u00e9s az Agr\u00e1r Bank RT. alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban a Gy\u00f6ngy\u00f6s-Atk\u00e1ri Sz\u0151l\u0151telep RT. 500 000 K, tov\u00e1bb\u00e1\n a Gy\u00f6ngy\u00f6s-Domoszl\u00f3i Sz\u0151l\u0151telep RT. 400 000 \u041a alapt\u0151k\u00e9vel l\u00e1tott munk\u00e1hoz. 1911-ben a Gy\u00f6ngy\u00f6s-Visontai Sz\u0151ll\u0151 \u00e9s Bortermel\u0151 RT. a meglev\u0151 180 kat. h. sz\u0151l\u0151ter\u00fclethez \u00fajabb 150 kat. holdat szerzett, \u00e9s \u00e1talakult 330 000 \u041a alapt\u0151k\u00e9vel\n Westphalen-Auersperg Visontai Sz\u0151l\u0151uradalom RT.v\u00e9. Gy\u00f6ngy\u00f6ssolymoson a Sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k Pinceegylete 1912-ben m\u00e1r a nagygazdas\u00e1gokkal \u00e9s r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gokkal szembeni konkurenciak\u00fczdelemben alakult 16 kisgazda \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1val. Az\n I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig a megyei nagy r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9ge Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n \u00e9s Visont\u00e1n l\u00e9tes\u00fclt.[5]\n
   1910-ben alakult meg Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a Polg\u00e1r S\u00e1ndor Telep Fajsz\u0151l\u0151 Uradalom Rt. Hevesen. 800.000 Korona alapt\u0151k\u00e9vel, 4000 db 200 Koron\u00e1s r\u00e9szv\u00e9nnyel. Igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban K\u00e1roly Lajos, K\u00e1d\u00e1r Miksa, Visontai Henrik, \u00d6sztreicher\n Dezs\u0151, Rusz Jakab, Engl Adolf, Schwarcz Lip\u0151t, Rosenfeld Emil, Sz\u00e9kely Mih\u00e1ly, dr. Polg\u00e1r S\u00e1ndor \u00fcgyv\u00e9d, B\u00fcchler Zsigmond, H\u00e9ber G\u00e9za, Keser\u0171 B\u00e1lint, Spitzer Vilmos \u00e9s Braun S\u00e1ndor alkott\u00e1k.\n
   A Hevescs\u00e1nyi Uradalmi Sz\u0151l\u0151telep Rt-t ugyancsak 1910-ben a Gy\u00f6ngy\u00f6si Forgalmi Bank Rt. alap\u00edttotta. Igazgat\u00f3s\u00e1ga dr. Polg\u00e1r S\u00e1ndor (eln\u00f6k), Rusz Jakab, K\u00e1roly Lajos, Bern\u00e1th F\u00e9lix, Engl Adolf, \u00d6szterreicher Dezs\u0151, dr.\n Polg\u00e1r Lajos, Schwartz Lip\u00f3t. Fel\u00fcgyel\u0151-biz. Visontai Henrik (eln\u00f6k), Rusz Gyula, B\u00fcchler Zsigmond, Kohn K\u00e1roly. K\u00f6nyvel\u0151je Gr\u00f3sz \u00c1rmin. 1918.t\u00f3l tartozott a Banhoz a Gy\u00f6ngy\u00f6si G\u0151zeke V\u00e1lallat.\n
   A Szajoli B\u00e9rgazdas\u00e1g Rt 1926-ban lakult Budapesten. 150000 peng\u0151 alapt\u0151k\u00e9vel. Igazgat\u00f3s\u00e1gi tagjai gr\u00f3f Alm\u00e1ssy P\u00e1l, Feh\u00e9r L\u00e1szl\u00f3, Feh\u00e9r Miksa, Schreiber Harus, Schreiber M\u00f3r, dr. Schreiber Vilmos voltak. A Gy\u00f6ngy\u00f6si\n Forgalmi Bank Rt.-nek 1926-ban a bank mag\u00e1ba olvasztotta az eg\u00e9sz birodalmat.[6]\n
   A Gy\u00f6ngy\u00f6si Forgalmi Bank Rt. 1942. december 14-i legutols\u00f3 k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen a felsz\u00e1mol\u00f3 bizotts\u00e1g jelent\u00e9s\u00e9t tudom\u00e1sul v\u00e9ve kimondta hat\u00e1rozat\u00e1ban a c\u00e9g felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t. A felsz\u00e1mol\u00e1s befejez\u00e9sekor mutatkoz\u00f3 vesztes\u00e9ge 431.139,24\n peng\u0151, az alapt\u0151k\u00e9je 460 000 peng\u0151 volt. Az adatok szerint a bank cs\u0151dbe ker\u00fclt, ez vezetett el a jogut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcli felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1hoz.[7]\n
   A Gy\u00f6ngy\u00f6si Forgalmi Bank Rt felsz\u00e1m. alatt. (1907\u20141957.) Alapt\u0151ke 460.000 P. Felsz\u00e1mol\u00f3k: Gr\u00fcssner Zolt\u00e1n, Gr\u00fcssner Jen\u0151, Polg\u00e1r Istv\u00e1n, dr. Polg\u00e1r Lajos. 1935. j\u00falius 2. \u00f3ta felsz\u00e1mol\u00e1s alatt.\n
   Ugyanakkor a Gy\u00f6ngy\u00f6si Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Egyes\u00fclet 1925 okt\u00f3ber 3-\u00e1n mag\u00e1ba olvasztotta a Gy\u00f6ngy\u00f6si Takar\u00e9k \u00e9s Hitelint\u00e9zetet \u00e9s az Agr\u00e1rbank RT.-ot. Igazgat\u00f3s\u00e1ga dr. B\u00e1lint Mikl\u00f3s, Bir\u00f3 Artur b\u00f3ri Borhy Gy\u00f6rgy (f\u0151rend,\n tag), B\u00fcchler Zsigmond, Gy\u0151rffy K\u00e1lm\u00e1n, dr. H\u00e1ri G\u00e9za, Kozm\u00e1ri J\u00e1nos, dr. K\u00f6vi Arisztid (M\u00c1H h.-ig.), Kurcz Antal, dr. Kurcz Jakab, dr. M\u00e1ndy Lajos (M\u00c1H ig.), dr. Polg\u00e1r Lajos, Rosenfeld Samu, Rusz Jakab. Fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1g: Berkovics\n Soma (eln\u00f6k), Alm\u00e1si Elem\u00e9r, dr. Auer Zolt\u00e1n, F\u00fcl\u00f6p \u00c1rmin, H\u00e9ber Jen\u0151, Hirsch Alfr\u00e9d, Klein S. Hermann, Medveczky Ferenc, \u00d6sztreicher Korn\u00e9l, R\u00f3th M\u00f3r.\n
   A Magyar-Olasz Bank hatvani fi\u00f3kj\u00e1nak indul\u00e1sakor 1931-ben f\u0151n\u00f6kei Blumenthal B\u00e9la vez\u00e9rigazgat\u00f3, fi\u00f3kigazgat\u00f3ja Neufeld P\u00e1l. voltak[8] Neufeld 1944. janu\u00e1r 1-ig maradt a vezet\u0151je, amikor a Hevesmegyei Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r\n mag\u00e1ba olvasztotta. A P\u00e1szt\u00f3i Gazdas\u00e1gi Bank Rt. 1928-ban alakult, a Magyar-Olaszbank \u00e9rdekk\u00f6r\u00e9ben, alapt\u0151k\u00e9je 100.000 peng\u0151. 1936-1939 k\u00f6z\u00f6tt a bank igazgat\u00f3ja Wohl S\u00e1ndor f\u00f6ldbirtokos volt, aki m\u00e1r indul\u00e1sa \u00f3ta igazgat\u00f3s\u00e1gi tag.[9]\n Az 1894-ben indult P\u00e1szt\u00f3i Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt. igazgat\u00f3s\u00e1gi tagjai k\u00f6z\u00fcl Braun Izidor. Elmer G\u00e1bor, Berger M\u00e1rkus, a fel\u00fcgyel\u0151 Lizott\u00ed\u00e1gi tagok k\u00f6z\u00f6tt Buch Alad\u00e1r, Kohn M\u00f3r, Gt\u00fcnfeld S\u00e1ndor, dr. Radnai Man\u00f3 k\u00e9pviselt\u00e9k a zsid\u00f3kat.\n 1928-1936 k\u00f6z\u00f6tt Braun P\u00e1l volt a P\u00e1szt\u00f3i Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r eln\u00f6ke, Braun Man\u00f3 a vez\u00e9rigazgat\u00f3ja. Az igazgat\u00f3s\u00e1s tagjai Braun Artur, Braun P\u00e1l, Gergely Ferenc, Jungreisz J\u00f3zsef, Klein Bern\u00e1t. Dr. Braun P\u00e1l 1876-ban P\u00e1szt\u00f3n sz\u00fcletett,\n \u00c1llatorvosi Akad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gzett, majd 500 holdj\u00e1n gazd\u00e1lkodott, tagja volt a megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1gnak \u00e9s a helyi k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletnek.[10] <\/span><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Alisp\u00e1ni jelent\u00e9s. 1930. I. 2 l., 1930-31. 2 l.\n
[2] Alisp\u00e1ni jelent\u00e9s. 1926. 2 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 109 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 123, 495 l.\n
[5] Mis\u00f3czki Lajos: A filox\u00e9ra-v\u00e9sz a gy\u00f6ngy\u00f6si-visontai borvid\u00e9ken. In: Agria 24. : annales Musei Agriensis. \u2013 (1988) 24., p. 143-163.\n
[6] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 123 l.\n
[7] Csiff\u00e1ry Gergely: A Heves Megyei Lev\u00e9lt\u00e1rban \u0151rz\u00f6tt gazdas\u00e1gi szervek iratai, 1846-1953 : XI. : repert\u00f3rium. Eger: Heves M. Lvt., 1998. p. 96. \n
[8] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 377 l. Nagy Magyar Compass 1931-1932 I. p. 324.\n
[9] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 662 l.\n
[10] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 444 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

A Balogh csal\u00e1d m\u00e1traballai gazdas\u00e1ga <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

   1920-ban a megye zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1b\u00f3l 325-en \u00e9ltek \u201e\u0151stermel\u00e9sb\u0151l\u201d, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 121 volt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 birtokos, birtoknagys\u00e1g szerinti megoszl\u00e1suk[1]:<\/p>\n

nagybirtokosok   1000 hold felett:         9<\/p>\n

k\u00f6z\u00e9pbirtokosok 100-1000 holdig:        45<\/p>\n

kisbirtokosok      50-100  holdig:          19<\/p>\n

50 hold alatt:                 48<\/p>\n

   1922-ben az \u00f6sszes 100 holdon fel\u00fcli birtok \u00f6sszter\u00fclete 261.562 kh. volt a megy\u00e9ben. Ebb\u0151l egyh\u00e1zi birtok 70.074, zsid\u00f3 tulajdonban volt 91.080 kh, ez eddig a legmagasabb sz\u00e1m.[2] Egy birtokosra m\u00e9g a kisbirtokok nagy\n ar\u00e1nya mellett is 727 hold jutott. Eszerint az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n tov\u00e1bb n\u00f6vekedett a tulajdonukban l\u00e9v\u0151 f\u00f6ldbirtok ar\u00e1nya. A mez\u0151gazdas\u00e1gi tisztvisel\u0151k sz\u00e1ma 90, ez szint\u00e9n a nagybirtok nagyobb ar\u00e1ny\u00e1t bizony\u00edtja. A Nagyat\u00e1di-f\u00e9le\n f\u00f6ldreform (1920) nem kis r\u00e9szben a zsid\u00f3 f\u00f6ldtulajdonosok ellen ir\u00e1nyult, mivel a kisaj\u00e1t\u00edthat\u00f3 f\u00f6ldbirtok az \u00f6tven \u00e9vn\u00e9l kevesebb ideje v\u00e1s\u00e1rolt birtokokra vonatkozott, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul Nagyr\u00e9d\u00e9n Deutsch Adolf \u00e9s F\u00f6ldv\u00e1ri Vilmos birtok\u00e1ra.[3]\n 1928-ban a gy\u00f6ngy\u00f6si j\u00e1r\u00e1sban a sz\u00e1z holdon fel\u00fcli birtok tekintet\u00e9ben \u00f6sszesen 7603 kh. saj\u00e1t, \u00e9s 4770 kh. b\u00e9rlettel rendelkeztek zsid\u00f3k. A gy\u00f6ngy\u00f6si lakos \u00d6szterreicher Dezs\u0151nek Tiszasz\u0151ll\u0151s\u00f6n 1914 holdja, a Gr\u00fcssner csal\u00e1dnak\n Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n 3057 kh. f\u00f6ldje volt. A zsid\u00f3 vezet\u00e9s\u0171 Gy\u00f6ngy\u00f6si Forgalmi Bank b\u00e9relte az Alm\u00e1ssy gr\u00f3fok t\u00f6r\u00f6kszentmikl\u00f3si 3846 holdas birtok\u00e1t. T\u00e9ven Zsigmond 2016 kh., Rosenfeld Emil \u00e9s Samu 1952 kh. birtokkal rendelkeztek\n . <\/span>\n <\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 556 .\n
[2] Magyar Statisztikai Szemle. 1930. 4. sz. 298 l.\n
[3] Moln\u00e1r J\u00f3zsef: Nagyr\u00e9de t\u00f6rt\u00e9nete. 63 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

  <\/span> 1930-ban a hatvani uradalom ter\u00fclete 6150 kh. volt, mintagazdas\u00e1gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, 1500 holdon cukorr\u00e9p\u00e1t, 300 holdon r\u00e9pamagot termeltek, 2000 holdon nemes\u00edtett magtermel\u00e9s folyt. A\n k\u00eds\u00e9rleteken k\u00edv\u00fcl rendszeresen v\u00e9geztek talajvizsg\u00e1latokat is. Az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9sben igyekeztek a legkorszer\u0171bb m\u00f3dszereket alkalmazni, tejgazdas\u00e1gukban 1100 tehenet tartottak, angolsert\u00e9s teny\u00e9sztelep\u00fck volt. Az uradalomban 25\n tisztvisel\u0151, 360 konvenci\u00f3s csel\u00e9d dolgozott, arat\u00e1skor pedig 1200-1400 summ\u00e1s.[1] 1929-ben mer\u00fclt fel egy paradicsomot feldolgoz\u00f3 konzervgy\u00e1r \u00f6tlete, ami Hatvani Paradicsomkonzervgy\u00e1r Kft-k\u00e9nt 1935-ben val\u00f3sult meg. Az els\u0151sorban\n kivitelre dolgoz\u00f3 \u00fczem az uradalom fajtanemes\u00edtett term\u00e9k\u00e9t dolgozta fel, ebben is \u00fatt\u00f6r\u0151k voltak. Eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban itt termesztett\u00e9k a legnagyobb cukortartalm\u00fa paradicsomot.[2] A Hatvani Cukorgy\u00e1r Rt. 1935-ben \u00f6t helyen 5.917 holdat\n b\u00e9rlelt.[3] A Hatvany-Deutsch csal\u00e1db\u00f3l Hatvanban Hatvany Ferenc b\u00e1r\u00f3 \u00e9s s\u00f3gora Hirsch Albert 2278 hold f\u00f6lddel, ebb\u0151l 1789 kh sz\u00e1nt\u00f3val rendelkezett, Hatvany J\u00f3zsef \u00e9s S\u00e1ndor b\u00e1r\u00f3 pedig 619 holddal.\n
   Dr. Hirsch Albertnek Tarnaleleszen 568 kh., Bocon\u00e1don 1410 kh, Tarnam\u00e9r\u00e1n 1614 kh. f\u00f6ldje volt, ez ut\u00f3bbi uradalomban 1337 sz\u00e1nt\u00f3, 40 kh. sz\u0151l\u0151, 33 erd\u0151, 77 legel\u0151. \u201eA birtok modern g\u00e9pekkel van felszerelve, 240 hold\n \u00f6nt\u00f6zhet\u0151 ter\u00fclet, 30 hold bolg\u00e1rrendszer\u0171 \u00f6nt\u00f6z\u00e9ssel munk\u00e1lhat\u00f3 ter\u00fclet, cca 30 km. Saj\u00e1t mezei vas\u00fatja van. Modern tejgazdas\u00e1ga, saj\u00e1t dar\u00e1l\u00f3malma, g\u0151zek\u00e9je, traktorgarnit\u00far\u00e1ja van. Term\u00e9nyeib\u0151l export\u00e1l. Magterm\u00e9seit Francia-,\n N\u00e9metorsz\u00e1gba \u00e9s Angli\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtja. Saj\u00e1t iskol\u00e1ja van.\u201d[4] Az apci borkeresked\u0151, k\u0151b\u00e1nya tulajdonos Jungreisz M\u00e1rtonnak Gy\u00f6ngy\u00f6spat\u00e1n 2812 kh. f\u00f6ldje. Kupferstein \u00e9s t\u00e1rsa Tiszaf\u00fcreden 1457 holdat, Tisza\u00f6rs\u00f6n Gr\u00fcnfeld Adolf \u00e9s\n t\u00e1rsai b\u00e9reltek 1300 kat. holdat. Tarnaleleszen Kellner Adolfnak 1925-ben 397, 1935-ben 776 hold f\u00f6ldje volt.[5]<\/p>\n

A kereskedelem<\/p>\n

   1936-ban Egerben 983 keresked\u0151 \u00e9lt. A v\u00e1ros gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9re a legnagyobb jelent\u0151s\u00e9ggel a borkereskedelem b\u00edrt, melynek egyik ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja a Nemzetk\u00f6zi Borkereskedelmi Rt. de ezt m\u00e1r 1934-ben felsz\u00e1molt\u00e1k \u00e9s az Egri Kereskedelmi\n Rt.. 1918-t\u00f3l az egri Sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9si Rt. \u00fcgyvezet\u0151je, majd 1924-t\u0151l Agr\u00e1r Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r Rt.-\u00e9. . K\u00e1nitz Gyula \u00fcgyv\u00e9dek.[6]\n
   1917-ben ugyanez: Egri kereskedelmi rt. (1912Igazgat\u00f3s\u00e1g Weinberger Zsigmond (eln\u00f6k).Polatsik Jen\u0151 (vez\u00e9rigazgat\u00f3), Alf\u00f6ldi M\u00f3r (\u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3), Fog\u00e9i \u00c1gostonfaleln\u00f6k), Kaufmann Alfr\u00e9d, dr. Schwarcz Artur, Ung\u00e1r\n Ign\u00e1c. Fel\u00fcgyel\u0151-biz. PfeifferAlbin, G\u00e1sp\u00e1rdy Gyula (eln\u00f6k), Goldberger Rudolf, Rosenberg Miksa (Bpest).F\u0151k\u00f6nyvel\u0151 Krausz Zsigmond. \u00dczletvezet\u0151 Ung\u00e1r Ede.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Heves v\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 193 l.\n
[2] Bencze-Sud\u00e1r. 1989. 62 l.\n
[3] Pusk\u00e1s Julianna. 1992. 51 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 507 l.\n
[5] Magyarorsz\u00e1g f\u00f6ldbirtokosai \u00e9s f\u00f6ldb\u00e9rl\u0151i. (Gazdac\u00edmt\u00e1r). 1925. , Ugyanez, 1935-ben, \u00e9s Bach\u00f3 L\u00e1szl\u00f3: 1942. 124-125 l.\n
[6] Heves megyei compass. 1923. 637 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   Dancz Gyula bornagykeresked\u0151 \u00e9s borbizom\u00e1nyos 1893-ban sz\u00fcletett Mez\u0151keresztesen, Ausztri\u00e1ban, Lengyelorsz\u00e1gban, Sv\u00e1jcban, Franciaorsz\u00e1gban szerzett szakismereteket, 1920-ban nyitotta meg egri nagykeresked\u00e9s\u00e9t.[1] A holokauszt\n \u00e1ldozata lett. Az Eger \u00e9s Vid\u00e9ke Borpinc\u00e9szetet 1933-ban alap\u00edtotta Braun Jakab borkeresked\u0151 egri lakos. A \u201emagyar fajborok \u00e9s must v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1val, nagybani elad\u00e1s\u00e1val\u201d foglalkozott. Braun Jakab 1859-ben Verpel\u00e9ten sz\u00fcletett, a c\u00e9get\n 1936-ban Friedmann Alad\u00e1r vezette.[2] A gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n \u201eaz egri borvid\u00e9k elvesztette felvid\u00e9ki, lengyelorsz\u00e1gi v\u00e1s\u00e1rl\u00f3it”, sok c\u00e9g cs\u0151dbement.[3]\n
   A Gy\u00f6ngy\u00f6si Kereskedelmi Csarnoknak 1929-ben 300 tagja volt, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt antiszemitizmus miatt a helyi zsid\u00f3s\u00e1g nagyr\u00e9szt itt \u00e9lt t\u00e1rsas \u00e9letet. 4000 k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1rral rendelkeztek. A tagok k\u00f6z\u00f6tt voltak\n gazd\u00e1k, keresked\u0151k, iparosok, \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9giek egyar\u00e1nt, a gazdas\u00e1gi, \u00e9rdekk\u00e9pviseleti \u00e9s kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gen k\u00edv\u00fcl karitat\u00edv munk\u00e1t is v\u00e9geztek. 1929-ben Rosenfeld Emil volt az eln\u00f6k, B\u00fcchler Zsigmond az igazgat\u00f3, a titk\u00e1r\n dr. Blau Izs\u00f3 \u00fcgyv\u00e9d; 24 tag\u00fa igazgat\u00f3s\u00e1g koordin\u00e1lta az int\u00e9zm\u00e9ny munk\u00e1j\u00e1t.[4] B\u00fcchler Zsigmond 1881-ben sz\u00fcletett Ecseden, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n, g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki egyetemi tanulm\u00e1nyait N\u00e9metorsz\u00e1gban v\u00e9gezte, a Ganz gy\u00e1rban\n kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, majd 1908-ban ker\u00fclt vissza Gy\u00f6ngy\u00f6sre, ahol bel\u00e9pett \u00e9desapja g\u0151zmalom v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1ba. \u201e1914-ben hadbavonult, v\u00e9gigharcolta az \u00f6sszes frontot, \u00e9s mint t. t\u00fcz\u00e9rsz\u00e1zados szerelt le. 1936-ban \u0151rnaggy\u00e1 l\u00e9pett el\u0151.\u201d[5]\n  \n
   Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n Diamant Jen\u0151 szesz- \u00e9s bornagykeresked\u0151, sz\u0151l\u0151nagybirtokos 1904-ben alap\u00edtotta t\u00f6rk\u00f6ly, szilv\u00f3rium, bor\u00f3ka, sepr\u0151 \u00e9s cognacf\u0151zde, rum \u00e9s lik\u0151rk\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9gek gy\u00e1r\u00e1t. 1912-ben jegyezt\u00e9k be a Gy\u00f6ngy\u00f6s Vid\u00e9ki\n bortermel\u0151k pincz\u00e9szete Diamant Jen\u0151 \u00e9s T\u00e1rsa (Bern\u00e1th F\u00e9lix), 1922-ben az EIs\u0151 Gy\u00f6ngy\u00f6svisontai borp\u00e1rlat finomit\u00f3gy\u00e1rat. 1934-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n mindezeket fia, Dezs\u0151 vezette, a v\u00e1llalat hat \u00e1lland\u00f3, \u00e9s t\u00f6bb alkalmi\n munk\u00e1st foglalkoztatott.[6] Az ipari \u00e9s a kereskedelmi tev\u00e9kenys\u00e9g gyakran \u00f6sszefon\u00f3dott, saj\u00e1t term\u00e9keiket a gy\u00e1rt\u00f3k maguk \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 457 l.\n
[2] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 465 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegye. 1932. 2 sz. 2 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 154 l.\n
[5] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 446 l.\n
[6] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 460 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

   A borkereskedelem ut\u00e1n jelent\u0151s\u00e9g\u00e9ben k\u00f6vetkez\u0151 volt az \u00e9lelmiszer-, \u00e9s textilkereskedelem.[1] 1932-ben az egri Polatsik c\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak nyolcvanadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepelte, a c\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1s egy tipikus, a megy\u00e9ben\n az egyik legnagyobb, \u00e9s legr\u00e9gibb keresked\u0151 c\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l, a le\u00edr\u00e1s \u00e9rz\u00e9kelteti azokat a neh\u00e9zs\u00e9geket, amelyekkel a nyolcvan \u00e9vi fenn\u00e1ll\u00e1s alatt meg kellett k\u00fczdeni\u00fck, \u00e9s amelyek sok m\u00e1s c\u00e9g v\u00e9g\u00e9t jelentett\u00e9k. \u201ePolatsik Hermann\n 1852-ben alap\u00edtotta meg Egerben \u00fczlet\u00e9t, amely \u00e1ruval l\u00e1tta el a helybeli \u00e9s vid\u00e9ki keresked\u0151ket. 1854-ben v\u00e1s\u00e1rolta meg a c\u00e9g mai h\u00e1zhely\u00e9t, \u00e9s emeletes \u00e9p\u00fcletet \u00e9p\u00edttetett oda. Az \u00fczlet mindjobban fejl\u0151d\u00f6tt, tisztes nevet szerzett,\n \u00e1t\u00e9lte a 67-es, 71-es, 73-as \u00e9vek gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gait \u00e9s m\u00e1r tekint\u00e9lyes nagykeresked\u00e9s volt. A 78-i \u00e1rv\u00edz az \u00fczlet teljes rakt\u00e1r\u00e1t elpuszt\u00edtotta. 1901-ben \u00fajabb nagy csap\u00e1s \u00e9rte: az Egri Kereskedelmi Bank katasztrof\u00e1lis buk\u00e1sa a\n c\u00e9g megtakar\u00edtott t\u0151k\u00e9j\u00e9nek tekint\u00e9lyes r\u00e9sz\u00e9t mag\u00e1val r\u00e1ntotta, mint bankbet\u00e9tet. A kedv\u00e9t vesztett alap\u00edt\u00f3 hely\u00e9t az \u00fczlet \u00e9l\u00e9n nemsok\u00e1ra fia vette \u00e1t, Polatsik Jen\u0151, (1871-1944), aki az\u00f3ta is vezeti a vir\u00e1gz\u00f3 kereskedelmi h\u00e1zat.\n Megvette \u00e9s mag\u00e1ba olvasztotta az ugyancsak tisztes m\u00falt\u00fa K\u00e1nitz Lip\u00f3t \u00e9s Fiai c\u00e9get. Majd fel\u00e9p\u00edtette a modern ig\u00e9nyeknek megfelel\u0151, k\u00e9temeletes \u00faj \u00e1ruh\u00e1zat. Ekkor sz\u00e9lesebb \u00e9rdekk\u00f6r\u00f6k bekapcsol\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 alakult\n a c\u00e9g \u00e9s az\u00f3ta (1912) Egri Kereskedelmi R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g n\u00e9ven emeli Eger kereskedelm\u00e9nek sz\u00ednvonal\u00e1t. A h\u00e1bor\u00fa s\u00falyos gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9ben is meg\u00e1llta a hely\u00e9t. \u00d6nzetlen\u00fcl seg\u00edtett a k\u00f6zell\u00e1t\u00e1sban Egernek, s\u0151t e c\u00e9lra a sz\u00fcks\u00e9g neh\u00e9z\n \u00f3r\u00e1iban m\u00e9g forg\u00f3t\u0151k\u00e9t is bocs\u00e1tott a v\u00e1ros rendelkez\u00e9s\u00e9re, kamatmentesen.\n
   Nagy \u00f6sszeg\u0171 hadik\u00f6lcs\u00f6nt is jegyzett, ennek ellen\u00e9re infl\u00e1ci\u00f3n, defl\u00e1ci\u00f3n \u00e9s az \u00fajabb \u00e9vek sok gazdas\u00e1gi kr\u00edzis\u00e9n \u00e1t t\u00f6retlen er\u0151vel jutott el most a nyolcvan\u00e9ves jubileumhoz.” 1936-ban f\u0171szer- \u00e9s gyarmat\u00e1ru, – gazdas\u00e1gi\n \u00e9s h\u00e1ztart\u00e1si cikkek -, r\u00f6vid, k\u00f6t\u00f6tt \u00e9s sz\u00f6v\u00f6tt \u00e1ru nagykeresked\u00e9s, illetve az el\u0151z\u0151 \u00e9vben alap\u00edtott k\u00e1tr\u00e1ny- \u00e9s tet\u0151fed\u0151lemezeket-gy\u00e1rt\u00f3 \u00fczem tartozott a c\u00e9ghez, amely 30 alkalmazottat foglalkoztatott.[2] Alap\u00edt\u00e1sakor, 1912-t\u00f3l\n az Egri Kereskedelmi Bank vez\u00e9rigazgat\u00f3ja volt. Igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja az Els\u0151 Magyar Lakatos- \u00e9s Lemez\u00e1rugy\u00e1r Rt.\n
   Az Egri Keresked\u0151k Egyes\u00fclete az 1890-es \u00e9vkben alakult, egyik els\u0151 eln\u00f6ke Fischer Lajos volt. 1936-ban a 180 tag t\u00falnyom\u00f3r\u00e9sze zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa. Az eln\u00f6k m\u00e9gis a nem zsid\u00f3 Gr\u0151ber Ferenc vaskeresked\u0151, a f\u0151titk\u00e1r Grosz B\u00e9la\n volt, \u201esz\u00e9p k\u00f6nyvt\u00e1rral\u201d rendelkeztek.[3]\n
   Popper D\u00e1vid g\u0151zmalomtulajdonos lisztkeresked\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 egyed\u00fcli \u00fczlettulajdonos volt Recsken. F\u0151telepe Recsken, a fi\u00f3ktelepe Verpel\u00e9ten volt. 1912-ben m\u00e1r k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gk\u00e9nt jegyezt\u00e9k be \u00f6zvegye \u00e9s k\u00e9t fia:\n Jen\u0151 ls J\u00f3zsef r\u00e9sz\u00e9re. (Cz\u00e9gjegyz\u00e9si h\u00edrek. In.: Moln\u00e1rok Lapja, 1916 23. 43. jan. 8. p. 31.) A k\u00e9t testv\u00e9r a k\u00e9t f\u0151telepen 1918-t\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bejegyz\u00e9sre jogosult. (Cz\u00e9gjegyz\u00e9si h\u00edrek. In.: Moln\u00e1rok Lapja, 1918 25. 18m\u00e1j. 4.\n p. 350.)\n
   Popper J\u00f3zsef 1890-ben sz\u00fcletett Recsken, az egri re\u00e1liskola elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a budapesti Kereskedelmi Akad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gezte el, majd N\u00e9metorsz\u00e1gban tanulta a malomg\u00e9p\u00e9szetet, 1912-ben tett szakvizsg\u00e1t. Megv\u00e1s\u00e1rolta,\n majd moderniz\u00e1lta a verpel\u00e9ti malmot, ahol 12-14 munk\u00e1st foglalkoztatott. 1931-ben a megyei moln\u00e1rsz\u00f6vets\u00e9g v\u00e1lasztm\u00e1nyi eln\u00f6ke, k\u00f6zs\u00e9gi k\u00e9pvisel\u0151, hitk\u00f6zs\u00e9gi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3, megyebizotts\u00e1gi tag volt.[4]<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 91 l.\n
[2] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 467 l.\n
[3] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 466 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 234 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n
\n
\n \n \n \"\"\n
<\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n
\n \n \n
\n

Rubinstein Adolf \u00e9s S\u00e1muel<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

  A sz\u00e1zadfordul\u00f3 ut\u00e1n Tiszaigarr\u00f3l ker\u00fclt Tiszaf\u00fcredre a h\u00e1rom Rubinstein fiv\u00e9r. Adolf 1908-ban vegyes- \u00e9s s\u00f6rnagykeresked\u00e9st, S\u00e1muel 1904-ben f\u0171szer- \u00e9s gyarmat\u00e1r\u00fa nagykeresked\u00e9st, Herman porcel\u00e1n- \u00e9s \u00fcvegkeresked\u00e9st nyitott.\n Adolf 1923-ban z\u00e1rta be vegyeskeresked\u00e9s\u00e9t, szesznagykeresked\u00e9st, majd 1931-t\u0151l szeszf\u0151zd\u00e9t tartott fenn. Az Igari \u00faton, a mai pince diszkont \u00e9p\u00fclet\u00e9ben volt a nagykeresked\u00e9se; a pinc\u00e9t, \u00e9s az eg\u00e9sz \u00e9p\u00fcletet is \u0151 \u00e9p\u00edttette. A mellette\n a mai napig is \u00e1ll\u00f3 hossz\u00fa h\u00e1z volt a lak\u00f3h\u00e1za. A f\u00f6ldbirtokosok mellett \u0151k voltak a legm\u00f3dosabb zsid\u00f3 polg\u00e1rok Tiszaf\u00fcreden, eg\u00e9szen 1944-ig. Gyermekeiket \u0151k is \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1ra adt\u00e1k, S\u00e1muel fia orvos lett. Rubinstein Adolf\n vagyon\u00e1t a harmincas \u00e9vekben k\u00e9tmilli\u00f3 peng\u0151re becs\u00fclt\u00e9k. Az 1944-ben a gett\u00f3ba hurcol\u00e1s el\u0151tt felvett vagyonlelt\u00e1rak szerint vagyonuk egy r\u00e9sz\u00e9t budapesti b\u00e9rh\u00e1zak v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtott\u00e1k.[1] Szeg\u0151 Ern\u0151n\u00e9: \u201eRubinstein Samu egyik\n fia orvos lett, Pesten dolgozott. Neki akart az apja \u00e9p\u00edteni egy k\u00f3rh\u00e1zat azon a telken, ahol most a posta van, az \u0151 telke volt. Sajnos a k\u00f6zs\u00e9g nem engedte, mivel a harmincas \u00e9vek elej\u00e9n v\u00e1s\u00e1roltak ment\u0151aut\u00f3t, \u00e9s azt mondt\u00e1k, hogy\n akkor az felesleges lesz.”\n
  1920-ban a megye ipar\u00e1ban 1121 zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa keres\u0151 dolgozott, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 576 \u00f6n\u00e1ll\u00f3, 425 seg\u00e9dszem\u00e9lyzet, 120 tisztvisel\u0151.[2] 1930-ban 6498 \u201eipari v\u00e1llalat\u201d m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ebben a seg\u00e9d n\u00e9lk\u00fcl dolgoz\u00f3 kisiparosokat is bele\u00e9rtett\u00e9k.\n A 20 f\u0151n\u00e9l t\u00f6bb dolgoz\u00f3t foglalkoztat\u00f3 ipari \u00fczemek sz\u00e1ma mind\u00f6ssze 33, a hatvani j\u00e1r\u00e1sban 9, Eger v\u00e1ros\u00e1ban 8, Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n 9 ilyen v\u00e1llalat m\u0171k\u00f6d\u00f6tt[3], t\u00f6bbnyire valamilyen form\u00e1ban zsid\u00f3 \u00e9rdekelts\u00e9gben. A hatvani cukorgy\u00e1r \u00e1tmeneti\n neh\u00e9zs\u00e9gek ut\u00e1n tov\u00e1bb prosper\u00e1lt, \u00e9s a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyekig meg\u0151rizte domin\u00e1ns szerep\u00e9t a hazai cukoriparban: \u201eA k\u00e9sz cukor t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze az un. krist\u00e1lycukor, \u00e9s csak a kisebb r\u00e9sze a nyers cukor… A hatvani cukorgy\u00e1r volt Magyarorsz\u00e1g\n cukorkivitel\u00e9nek \u00fatt\u00f6r\u0151je \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a cukorkivitel egy \u00f6t\u00f6d r\u00e9sz\u00e9t ez a gy\u00e1r bonyol\u00edtotta le. A H bet\u0171ben lev\u0151 horgony, amely a cukorgy\u00e1r v\u00e9djegye, \u00e9s \u00e9p olyan ismert Angli\u00e1ban, Portug\u00e1li\u00e1ban, vagy a Balk\u00e1n \u00e1llamokban, mint\n \u00c1zsi\u00e1ban, Indi\u00e1ban, K\u00edn\u00e1ban, Jap\u00e1nban, vagy Gr\u00f6nland sziget\u00e9n.”       Az orsz\u00e1gban termelt cukorr\u00e9pa mennyis\u00e9gnek mintegy 15 %-k\u00e1t dolgozta fel 1930-ban a cukorgy\u00e1r. A gy\u00e1r kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a g\u00e9peket\n az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az addigi import helyett belf\u00f6ld\u00f6n k\u00e9sz\u00edttett\u00e9k, amely a hazai g\u00e9pipar fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re is nagy hat\u00e1ssal volt. A gy\u00e1rtelepen is hatalmas jav\u00edt\u00f3m\u0171helyt rendeztek be.[4] 1929-ben a hatvani cukorgy\u00e1r 45 tisztvisel\u0151t\n \u00e9s 700 munk\u00e1st foglalkoztatott. [5]\n
  1911-ben alakult Gy\u00f6ngy\u00f6sp\u00fcsp\u00f6kiben a B\u00fcchler Testv\u00e9rek Hengermalom Rt., 1917-ben Gy\u00f6ngy\u00f6svid\u00e9ki G\u0151zmalom Rt.-re v\u00e1ltozattta nev\u00e9t. Keny\u00e9rgy\u00e1r\u00e1ban 1936-ban \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 60 m\u00e1zsa kenyeret \u00e1ll\u00edtottak el\u0151. Az Rt. alapt\u0151k\u00e9je\n 187.500 peng\u0151 volt. 1930-ban 34, 1936-ban 67 alkalmazottal dolgoztak, B\u00e9csben, \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon t\u00f6bb helyen is \u00e1lland\u00f3 rakt\u00e1rt tartottak fenn. [6]\n
  1916-ban a Heves megyei sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k alap\u00edtott\u00e1k meg a Gy\u00f6ngy\u00f6s \u00e9s Vid\u00e9ke Sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1i Szeszf\u0151z\u0151 Sz\u00f6vetkezet\u00e9t. A c\u00e9gvezet\u0151k Vajda Antal, Hajd\u00fa Dezs\u0151, Benes Antal voltak. \u201eT\u00f6rk\u00f6ly, sepr\u0151, gy\u00fcm\u00f6lcsp\u00e1linka \u00e9s borp\u00e1rlat\n f\u0151z\u00e9s\u00e9re szeszf\u0151zd\u00e9t tart fenn. Az orsz\u00e1g eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9re sz\u00e1ll\u00edt.\u201d Ez volt az orsz\u00e1g legnagyobb ilyen jelleg\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1sa. 1931-ben a napi termel\u00e9s 600 liter gy\u00fcm\u00f6lcsp\u00e1linka, 3000 liter borp\u00e1rlat. 1630 tagja volt a sz\u00f6vetkezetnek.[7]\n Az 1924-ben alakult Industria Sz\u0151l\u0151termel\u0151k Ipari Rt, \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9be tartozott, aminek igazgat\u00f3s\u00e1gi tagjai k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r 1927-ben Polg\u00e1r Istv\u00e1n volt a t\u00e1rseln\u00f6ke, igazgat\u00f3s\u00e1gi tagjai k\u00f6z\u00f6tt Frank Jen\u0151, Gr\u00fcssner Jen\u0151, \u00d6sztreicher Dezs\u0151,\n dr. Polg\u00e1r Lajos, Rosenfeld Emil, Rusz Jakab, Somogyi J\u00f3zsef, dr. Vaik\u00f3 S\u00e1ndor, Vajda Antal, Somogyi Lip\u00f3t. Hajd\u00fa Dezs\u0151, dr. Horovitz Alfr\u00e9d voltak.\n
  A Hevesi J\u00e1r\u00e1si Gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 \u00e9s K\u00f6zponti Szeszf\u0151z\u0151 Sz\u00f6vetkezet igazgat\u00f3ja Gr\u00f3sz S\u00e1ndor volt.[8].\n
  Rosenfeld Emil 1865-ben sz\u00fcletett Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n. Csal\u00e1dja Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n az egyik leggazdagabb \u00e9s legbefoly\u00e1sosabb volt. K\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9s kereskedelmi iskolai tanulm\u00e1nyait B\u00e9csben v\u00e9gezte, majd apja b\u0151rgy\u00e1r\u00e1ban,\n – amely az egyik legnagyobb vid\u00e9ki b\u0151rgy\u00e1r volt – dolgozott. 1900-t\u00f3l kezdve 3000 holdas birtok\u00e1n gazd\u00e1lkodott, sokat tett a filox\u00e9ra \u00e1ltal kipuszt\u00edtott sz\u0151l\u0151k \u00fajj\u00e1telep\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Rosenfeld Emil a Ferencz J\u00f3zsef-rend lovagkeresztj\u00e9nek\n tulajdonosa, a Gy\u00f6ngy\u00f6si \u00d6nk\u00e9ntes T\u0171zolt\u00f3- \u00e9s Ment\u0151test\u00fclet \u00f6r\u00f6k\u00f6s parancsnoka, v\u00e1rmegyei tb. t\u0171zrend\u00e9szeti fel\u00fcgyel\u0151, a V\u00f6r\u00f6s Kereszt d\u00edsz\u00e9rem tulajdonosa, Hevesv\u00e1rmegye t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja, Gy\u00f6ngy\u00f6s m. v\u00e1ros k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet\u00e9nek\n tagja, a Gy\u00f6ngy\u00f6si Kereskedelmi Csarnok eln\u00f6ke, a Miskolci Kereskedelmi \u00e9s Ipark. tagja, a Visontai Sz\u0151l\u0151telep Rt. eln\u00f6ke. (Gy\u00e1szjelent\u00e9s. Eger,1934. 45. 02.25. p. 5.) A Chewra Kadisa eln\u00f6ke, a helyi status quo hitk\u00f6zs\u00e9g oszlopos\n tagja volt. 1882-ben megalap\u00edt\u00f3ja volt a helyi Korcsolya Egyletnek.\n
  A Gy\u00f6ngy\u00f6s \u00e9s Vid\u00e9ke Sz\u0151l\u0151sgazd\u00e1k Szeszf\u0151z\u0151 Sz\u00f6vetkezete eln\u00f6ke, a Gy\u00f6ngy\u00f6si Bank fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja, cenzora volt a Nemzeti Banknak, megalak\u00edt\u00f3ja a helyi Korcsoly\u00e1z\u00f3 Egyletnek, alap\u00edt\u00f3 tagja, majd 1922-t\u0151l\n f\u0151parancsnoka az \u00d6nk\u00e9ntes Ment\u0151- \u00e9s T\u0171zolt\u00f3egyletnek, a Heves v\u00e1rmegyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi tagja.[9] 1934-ben hunyt el, az alisp\u00e1n \u00e9ves jelent\u00e9s\u00e9ben azt \u00edrta r\u00f3la: \u201eRosenfeld Emil \u00edzig-v\u00e9rig k\u00f6z\u00e9leti f\u00e9rfi\u00fa votl, tele szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9ssel\n s a k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek ir\u00e1nti szeretettel.” Kiemeli szerep\u00e9t Gy\u00f6ngy\u00f6s v\u00e1ros \u00f6nk\u00e9ntes t\u0171zolt\u00f3egyes\u00fclet\u00e9nek megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, amely a nagyon gyakori \u00e9s s\u00falyos gy\u00f6ngy\u00f6si t\u0171zeset miatt volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151s.[10] Hal\u00e1la ut\u00e1n hatalmas vagyona\n rokons\u00e1g\u00e1n k\u00edv\u00fcl r\u00e9szben m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u0151, r\u00e9szben pedig fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 zsid\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyekre maradt\n
  Eger mellett Feln\u00e9meten 1918-ban alap\u00edtott\u00e1k az Egri Hord\u00f3 \u00e9s Fa\u00e1rugy\u00e1r Rt.-t, amely 1935-ben vette fel az Egri Erd\u0151 \u00e9s Faipari Rt. nevet. F\u0171r\u00e9sztelepeik voltak Feln\u00e9meten k\u00edv\u00fcl Moh\u00e1cson, Di\u00f3sgy\u0151rben, parkettagy\u00e1ruk Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n.\n A c\u00e9g \u00f6sszes alkalmazottja mintegy 800 f\u0151, a feln\u00e9meti \u00fczem 1936-ban 80-100 munk\u00e1st foglalkoztatott, alapt\u0151k\u00e9j\u00fck 168.000 peng\u0151 volt. 1935-ben nevezt\u00e9k ki igazgat\u00f3ul a budapesti Steiner S\u00e1ndor fakeresked\u0151t. A saj\u00e1t erdeikb\u0151l kitermelt\n f\u00e1t dolgozt\u00e1k fel, kem\u00e9ny f\u0171r\u00e9sz\u00e1rut, vas\u00fati talpf\u00e1t, t\u00e1v\u00edr\u00f3-oszlopot, t\u0171zif\u00e1t, meszet, stb. \u00e1ll\u00edtottak el\u0151. [11]\n
  K\u00e1lm\u00e1n Mikl\u00f3s Ab\u00e1dszal\u00f3kon sz\u00fcletett 1878-ban, Karcagon \u00e9retts\u00e9gizett. 1920-ban \u00fcgyvezet\u0151-igazgat\u00f3ja, 1922-ben a Solymosi \u00e9s farkasm\u00e1lyi k\u0151b\u00e1ny\u00e1knak egyszem\u00e9lyi vezet\u0151je volt. A b\u00e1nya 1936-ban negyven munk\u00e1ssal m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\n
  Hal\u00e1sz Lip\u00f3t M\u00c1V m\u00e9rn\u00f6k feln\u00e9meti tufak\u0151b\u00e1nya \u00fczem\u00e9t 1927-ben jegyezt\u00e9k be.\n
   Preszler Ferenc szeszgy\u00e1ra Egerben 1884-1944 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Preszler M\u00e1rton szesz- \u00e9s p\u00e1linkakeresked\u0151 egri f\u0151telep\u00e9t 1890-ben jegyezt\u00e9k be. (K\u00f6zponti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1890. 15. 66. p. 840) 1917-ben a tulajdonosa m\u00e1r Preszler\n Zsigmond volt. (Magyar Keresked\u0151k Lapja, 1917. 37. 41. p. 15.) Preszler M\u00e1rton lik\u0151r \u00e9s ecetgy\u00e1ra 1921 \u00e9s 1950 k\u00f6z\u00f6tt \u00fczemelt.[12]\n
   Reiner Soma a Monosb\u00e9lvid\u00e9ki K\u0151b\u00e1nya \u00e9s Ipar\u00fczemnek alap\u00edt\u00e1sa, 1921 \u00f3ta \u00fcgyvezet\u0151-eln\u00f6ke volt, de a c\u00e9get m\u00e1r 1929-ben felsz\u00e1molt\u00e1k.[13]\n
   B\u0151hm B\u00e9l\u00e1nak 1936-ban Hatvanban volt t\u00e9glagy\u00e1ra.[14]  \n
   A miskolci Hern\u00e1dv\u00f6lgyi Erd\u0151ipari RT. m\u00e1r 1924-ben f\u00e9l\u00e9vsz\u00e1zados m\u00faltra tekintett vissza. Reiner L\u00e1z\u00e1r \u00e9s Mandula M\u00f3r alap\u00edtotta c\u00e9g telepeit \u00e9s v\u00e1llalatait saj\u00e1t kezel\u00e9sben vezett\u00e9k \u00e9s \u00fczemeiket folyton gyarap\u00edtott\u00e1k.\n Egyik telep\u00fck a kerecsendi G\u0151z\u00fczem\u0171 t\u00e9gla,-, fed\u00e9l \u2013 \u00e9s agyag\u00e1rugy\u00e1r 1936-ban a b\u00e9rl\u0151 a szint\u00e9n zsid\u00f3 M\u00e1ty\u00e1s Rezs\u0151 \u00e9s Schlosser K\u00e1lm\u00e1n volt. Ekkor \u00e9vente \u00f6t milli\u00f3 t\u00e9gl\u00e1t \u00e9s tet\u0151cserepet \u00e1ll\u00edtottak el\u0151, 120 munk\u00e1st foglalkoztattak.[15]\n
   A Gy\u00f6ngy\u00f6si Cement\u00e1ru \u00c9p\u00edt\u00e9si V\u00e1llalat Rt. 1920-ban l\u00e9tes\u00fclt, de 1936-ban m\u00e1r a Gy\u00f6ngy\u00f6si cement\u00e1rngy\u00e1r \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1llalat rt c\u00e9ge volt. 30-50 alkalmazottat foglalkoztatott. H\u00e1romtag\u00fa igazgat\u00f3s\u00e1ga Barna Dezs\u0151,\n Fodor K\u00e1roly \u00e9s dr. Vajda \u00c1rmin voltak.\n
   A Gy\u00f6ngy\u00f6si Sz\u00e9nb\u00e1nya V\u00e1llalat Bet\u00e9ti T\u00e1rsas\u00e1gnak beltagja Ausch Izidor b\u00e1nyab\u00e9rl\u0151, gy\u00f6n-gy\u00f6si lakos Deutsch P\u00e1l gy\u00f6ngy\u00f6si lakost c\u00e9gvezet\u0151\u00fcl 1935-ben kirendelte. (K\u00f6zponti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1935. 60. 47. p. 853.). A b\u00e1nya teljes\u00edtm\u00e9nye\n napi 15 vagon sz\u00e9n, 60-70 munk\u00e1st foglalkoztatott. Ausch Izidor 1882-ben sz\u00fcletett Szak\u00e1lyon, Budapesten v\u00e9gezte k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait, a Felvid\u00e9ken \u00e9s a Gy\u00f6ngy\u00f6s k\u00f6rny\u00e9ki b\u00e1ny\u00e1kban szerezte meg szakmai tapasztalat\u00e1t. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban\n 32 h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt a fronton.[16] Trianon trag\u00e9di\u00e1ja a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3s\u00e1got nemcsak a b\u0171nbakk\u00e9pz\u00e9s ter\u00e9n, az asszimil\u00e1ci\u00f3 megakad\u00e1s\u00e1val, de gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9geivel is s\u00fajtotta. Ennek igazol\u00e1sa \u00e9s Szentiv\u00e1ny Farkas szavainak c\u00e1folata\n a Reiner Adolf egri fakeresked\u0151vel k\u00e9sz\u00fclt interj\u00fa, amely 1932-ben szint\u00e9n a Hevesv\u00e1rmegye c. megyei lapban jelent meg. A gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g okozta fabeszerz\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gekkel kapcsolatban mondta: \u201eMinden v\u00e1mengedm\u00e9nyen t\u00fal azonban\n az \u00f6sszes kereskedelmi engedm\u00e9nynek el\u0151ny\u00e9t messze fel\u00fclm\u00faln\u00e1, ha meghozn\u00e1 az \u00faj esztend\u0151 a magyar Himnusz sokszor im\u00e1dkozott v\u00edg esztendej\u00e9t, a r\u00e9gi magyar hat\u00e1rokat. Ha \u00e9des haz\u00e1nknak legal\u00e1bb a most forgalomba jutott rev\u00edzi\u00f3s\n t\u00e9rk\u00e9pek szerint kib\u0151v\u00fcln\u00e9nek hat\u00e1rai, \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is meg\u00e9lne, nem szorulna importra fakereskedelm\u00fcnk. Adja Isten, hogy min\u00e9l el\u0151bb \u00edgy legyen!\u201d[17]  <\/p>\n

<\/em><\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n

\n \n \n
\n

[1] Egri P\u00e9nz\u00fcgyi igazgat\u00f3s\u00e1g zsid\u00f3 vagyon bejelent\u0151 \u00edvei =HML VI.-102\/b\/63. 71 db vagyon bejelent\u0151 \u00edv maradt fenn.\n
[2] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 576-578 l.\n
[3] 1930. \u00e9vi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s. III. k\u00f6tet. 160-161 l.\n
[4] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 192 l.\n
[5] Magyar zsid\u00f3 lexikon. 1929. 346 l.\n
[6] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 121, 496 l.\n
[7] Hevesv\u00e1rmegye \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se Trianon ut\u00e1n. 1931. 157 l.\n
[8] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 506 l.\n
[9] Hevesv\u00e1rmegye Trianon ut\u00e1n. 1931. 173 l.\n
[10] Alisp\u00e1ni jelent\u00e9s. 1934. I. 1 l.\n
[11] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 99, 465 l.\n
[12] HML. VII.-4. C\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1gi iratok\n
[13] Hevesmegyei Compass. 1923. 44 l.\n
[14] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 444 l.\n
[15] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 491 l.\n
[16] Hevesv\u00e1rmegyei ismertet\u0151 \u00e9s adatt\u00e1r. 1936. 123, 420 l.\n
[17] Hevesv\u00e1rmegye. 1932.16. sz. 24 l.<\/p>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n <\/div>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Oktat\u00e1s, fels\u0151oktat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek a megye zsid\u00f3 fiataljai sz\u00e1m\u00e1ra  Amint az els\u0151, demogr\u00e1fiai fejezetb\u0151l kider\u00fclt, a megye zsid\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1nak l\u00e9tsz\u00e1ma els\u0151sorban az elk\u00f6lt\u00f6z\u00e9sek miatt a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt nagyban cs\u00f6kkent. R\u00e9szben ez, r\u00e9szben az \u00e1tlag\u00e9letkor n\u00f6veked\u00e9se, a gyermekhaland\u00f3s\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9se, az urbaniz\u00e1ci\u00f3 okozta, hogy a megy\u00e9ben a zsid\u00f3 vall\u00e1s\u00fa gyerekek sz\u00e1ma is j\u00f3val kevesebb lett. Az 1930-as […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"page-templates\/full-width-page.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-782","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/782","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=782"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/782\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2485,"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/782\/revisions\/2485"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/hevesmemorial.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=782"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}