V. A HOLOCAUST 

           A magyarországi zsidóság igazi tragédiája a német megszállás után következett. A Holocaustért elsősorban és túlnyomórészt a hitleri eszmék és német végrehajtóik a felelősek. A magyar zsidóság a zsidótörvények, a Kamenyec-Podolszkij-i deportálás, a munkaszolgálat ellenére 1944. márciusáig európai társaikhoz képest védettebb helyzetben volt. Az a tény, hogy Hitler számára a nehéz hadihelyzet, a második front megnyitása, a saját hadiutánpótlásának biztosításánál fontosabb volt az eddig még majdnem érintetlen magyar zsidóság elszállítása és lehetőleg teljes megsemmisítése, mutatja a Holocaust totalitását és egyediségét, és mindeddig igazán racionális okokkal való megmagyarázhatatlanságát is.

Horváth Kálmán honvédszázados

Mégis, az ideérkező Otto Adolf Eichmann (Solingen, 1906. március 19. – Ramla, 1962. május 31.]) német SS-Obersturmbannführer, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a zsidódeportálások egyik fő szervezője és kis csoportja nem érhetett volna el ilyen gyors sikert, ha a magyar közigazgatás nem teljesítette volna annyira készségesen parancsaikat. Ennek ideológiai előkészítője volt a Horthy-korszak, a keresztény-nemzeti kurzus negyedszázadnyi antiszemitizmusa, amelynek hatására a zsidóság elhurcolására az emberek többsége közömbösséggel reagált, vagy éppen együttműködve a hatóságokkal feljelentette a zsidókat legapróbb szabálytalanságokért is. Természetesen sok tisztességes ember próbált tenni valamit, itt Heves megyében is, többek között Czapik Gyula (1887-1956) egri érsek, aki Sztójay Döme miniszterelnöknél tiltakozott a zsidóság elhurcolása ellen, eredmény nélkül. Horváth Kálmán honvéd százados, akik aktívan, élete kockáztatásával többezer korhatáron kívüli férfit sorozott be a VII. csendőrkerület gettóit végigjárva, akik így jóval nagyobb lehetőséget kaptak a túlélésre. 1994-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést, 1999-ben dandártábornokká nevezték ki.

„Hevesi Járási Zsidó Bizottság 1945. június 6. ״A Hevesi Járási Zsidó Bizottság több tagja életét köszönheti Horváth Kálmán századonak. Meg vagyunk győződve arról, ha annak idején a munkaszolgálatosok ügyét nem Horváth százados intézi, sokkal több áldozat lett volna a VII. hadtest területén. Személyes tapasz- talatunk, hogy 12 éves gyermekeket sorozott be apjukkal együtt, hogy őket mentse, de 70 éves ember is volt a munkaszolgálatosok között.” (Új Élet. 1996.51.évf. 24.sz.)

Ferenczfalvi Kálmán (1921-2005) a holokauszt idején gazdasági hadapród-őrmester többek között megmentett 2000 rábízott munkaszolgálatost, akiket a parancs ellenére sem adott át 1944. novemberében a németeknek. Nem egy egyszerű ember is megpróbált értékeket menteni, embereket bújtatni. [1] 1987-ben kapta meg a Világ Igaza díjat.

[1] Ferenczfalvi László 1987-ben választották a Világ Igazai köze. Közli Horváth László.1999. 79 l.

Horváth százados urat a megmentettek a rendszerváltás után felkutatták, 1993-ban tábornoki rangot kapott, és a jeruzsálemi Jád Vashem Intézetben a Világ Igazai közé választották, megható ünnepség közepette, ahol a nagy emlékcsarnokot betöltötték a megmentettek, és családtagjaik.